Felforrósodik a víz a Vörös-tengeren

Az új év első napján indult el az Alborj iráni hadihajó a Vörös-tengerre, hogy biztosítsa a rendkívül fontos hajózási útvonalon haladó iráni flottát. A kereskedelmi célúnak tűnő lépés azonban nagyon is politikai, minthogy a Vörös-tengeren már zajlik egy nyugati haditengerészeti akció, a teherhajók pedig kezdik elkerülni a csatornát.

A nyugati hadihajók megjelenése és az irániak részvétele a viszályban könnyen túlfeszíthetik a húrt a térségben, ahol egyébként is háború dúl. Az amerikaiak és a britek feltehetően nem akarnak a húszi erők elleni nyílt bombázással újabb frontot nyitni, miközben a húszik számára létkérdés, hogy a média figyelmét magukra irányítsák akcióikkal. Meglepő, hogy se Egyiptom, se Szaúd-Arábia nem vesz részt a misszióban. 

A béketárgyalások ománi közvetítéssel egész 2023-ban folytak a húszik és Szaúd-Arábia között, de a gázai válság kirobbanásával összeomlott a folyamat.

December közepén Mohammad Reza Nakdi dandártábornok, az Iráni Forradalmi Gárda vezetője jelezte, az egész Földközi-tenger is blokád alá kerülhet, a Gibraltári-szorossal és más víziutakkal egyetemben, válaszul a gázai háborúra. 

Tegnap a Perzsa-öböl és a Hormuzi-szoros pokollá változott számukra, mára pedig be vannak zárva a Vörös-tengerre 

– mondta Nakdi, utalva „az ellenállás új erőire”.

A nemzetközi csoport erői viszonylag kiegyensúlyozatlanok. Nagy-Britannia a HMS Diamond rombolót küldi, Franciaország a Languedoc fregattal van jelen a Vörös-tengeren, Olaszország pedig a Virginio Fasan fregattal, kiemelve, hogy az nem a misszió része. Görögország is ígért egy fregattot, Hollandia két, Norvégia tíz, Dánia egy katonatisztet küld Bahreinbe, a misszió irányítóközpontjába. A térségben három különböző uniós és NATO-misszió is működik, legnagyobb ereje az Egyesült Államok ötödik hadiflottája.

Borítókép: Az Alborj halad át a Szuezi-csatornán (Forrás: Wikipedia)