Macron háborús kijelentése provokáció

Hiába próbálta később az Elysée-palota árnyalni Macron szavait, kijelentése dühös reakciókat váltott ki Európa-szerte, de ma már Ursula von der Leyen is háborúról beszélt. Erről kérdeztük Fejérdy Gergelyt, a Magyar Külügyi intézet vezető kutatóját, valamint Gyarmati István biztonságpolitikai szakértőt.

Párizs, 2024. február 27. Emmanuel Macron francia elnök sajtótájékoztatót tart az Ukrajna megsegítésére összehívott támogatói konferencia végén a párizsi államfői rezidencián, az Elysée-palotában 2024. február 26-án. MTI/EPA/Reuters pool/Gonzalo Fuentes Fotó: Gonzalo Fuentes

Elszigetelte magát Emmanuel Macron francia elnök mind diplomáciailag, mind a saját országában azzal a kijelentésével, hogy nincs kizárva a nyugati csapatok Ukrajnába küldése. Ezt a lehetőséget szinte az összes európai ország és a NATO is azonnal visszautasította, Franciaországban pedig könnyelműséggel vádolják az elnököt. Hiába próbálták később egyes francia tisztségviselők tompítani Macron szavait, a kijelentés dühös reakciókat váltott ki Európa-szerte.  

Fejérdy Gergely (Fotó: Magyar Külügyi Intézet)

Ez mindenképpen egy provokatív kijelentés volt Macron részéről

– fogalmazott lapunk kérdésre Fejérdy Gergely. A Magyar Külügyi intézet vezető kutatója hozzátette: Ez mind kül- és mind belpolitikai vonatkozásban is értelmezhető.

Ezzel egyfajta tesztet szeretett volna végezni a francia elnök arra vonatkozón, hogy hogyan áll Európában ez a gondolat. Hasonló egyébként a fegyverszállítások kapcsán már 2023-ban is felmerült, de már akkor is teljes elutasítottsággal nézett szembe a háborúpárti vélemény.

– hangsúlyozta a provokatív kijelentés kapcsán a szakértő.

Az Elysée-palota is próbálta már azóta kissé árnyalni ezt a kijelentést azzal, hogy az elnök ezt egy interjúban mondta, és hogy ez egy ellentmondásos gondolat a részéről, de semmi esetre sem az eszkaláció a cél, hanem sokkal inkább az, hogy számára fontos, hogy Ukrajna mindenképpen győzedelmeskedjen. A kijelentéstől azonban mégis minden európai és NATO-tagállam elhatárolódott, úgyhogy ez kizárólag a francia elnök kijelentése, mutatott rá Fejérdy Gergely.

Emmanuel Macron francia elnök szavai nagy felháborodást váltottak ki Európa-szerte (Forrás: X/Macron)

Ezt követően egyfajta izoláció veheti körbe Macront most a külpolitika területén. Franciaországnak mindig is egyfajta ellentmondásos kapcsolata volt az Egyesült Államokkal, és szereti a NATO-n belül is hangsúlyozni De Gaulle óta „a benn is, kinn is kapcsolatot”. 

Megvan az a politikai gondolat, hogy Franciaországnak igazából Európában meg kell találni a stratégiai önállóságot. Itt előkerül a stratégiai autonómia, amit Franciaország rendszeresen felvet. E gondolatok körül is értelmezhető akár Macron háborús retorikája

– mondta el Fejérdy Gergely.

A realitások azonban ettől távol állnak. Azt a francia hadsereg vezetői is kijelentették, hogy Franciaország önállóan egymagában biztos nem lenne képes egy ilyen jellegű katonai akcióra Oroszország ellen, emellett belpolitikai viszonylatban is kétélű volt ez a kijelentés. A teljes ellenzék is szétszedte – mutatott rá a szakértő.

Je ne sais pas si chacun se rend compte de la gravité d’une telle déclaration. Emmanuel Macron joue au chef de guerre mais c’est la vie de nos enfants dont il parle avec autant d’insouciance. C’est la paix ou la guerre dans notre pays dont il s’agit. https://t.co/3vGN2X1ZS2

— Marine Le Pen (@MLP_officiel) February 27, 2024

Mint mondta:

Ez egy teszt lehetett. Macron szeret mindig egyfajta provokatív szerepben megjelenni. Ezzel a középpontba kerülni a belpolitikában és a világpolitikában is. 

Elemzők szerint Franciaországban is rendkívül súlyos problémát okoz a mezőgazdasági dolgozók felháborodása, ami egyelőre abszolút nincsen nyugvóponton, emlékeztetett a szakértő, hozzátéve, hogy  

A háborús kijelentés az erről szóló diskurzus elterelése is lehet. Marine Le Pen erősödése már több mint harmincszázalékos, és így akár arra is vonatkozhatott Macron kijelentése, hogy ők az oroszpártiak, Macron viszont ukránpárti.

Nemzetközileg pedig a szövetséges országok felszólítása lehetett a célja, hogy mindent meg kell tenni annak érdekélben, hogy Ukrajna ne veszítse el ezt a háborút, tette hozzá a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója.

Macron után Von der Leyen is háborúról beszélt

– Macron megszólalása jellegzetesen franciás megoldás, hogy valami jó nagyot mondjon, hogy mindenki odafigyeljen – fogalmazott lapunknak Gyarmati István biztonságpolitikai szakértő a francia elnök szavaira reagálva. Mint mondta:

Macron is látja azt, hogy az eddigi stratégia nem célravezető. Oroszország ma egyre közelebb van a győzelemhez és valami újat próbálnak kitalálni, amit Ursula von der Leyen szerdai kijelentése is megerősít.

Az európai vezetők között valószínűleg valamiféle ötletelés folyik, mert nagy szükség lenne arra, hogy a Nyugat változtasson az eddigi taktikán, hangsúlyozta a szakértő.

Ursula von der Leyen az Európai Parlament szerdai plenáris ülésén ugyanis kilátásba helyezte egy kijevi székhelyű iroda felállítását és közös hadibeszerzéseket Ukrajna számára. Az Európai Bizottság elnökének szavai ellen a konzervatív képviselők egyöntetűen tiltakoztak.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az Európai Tanács elnökével, Charles Michellel közösen tartott sajtóértekezleten az Európai Unió tagországai állam- és kormányfőinek rendkívüli csúcstalálkozóján Brüsszelben 2024. február 1-jén (Fotó: MTI/EPA/Olivier Matthys)

Gyarmati István szerint ez kétirányú kérdés: egyfelől nagyobb erőfeszítések kellenek arra, hogy támogassák az ukránokat, másfelől pedig arra, hogy elősegítsék a két fél közötti párbeszédet, és tárgyaljanak valamiféle megoldás megtalálásáról.

Csapatok küldése Ukrajnába nem lehetséges és célszerű. Ez akkor lehetne másképp, ha Ukrajnát felvennék a NATO-ba, de ez egyelőre nem kerülhet szóba

– tette hozzá Gyarmati István.

Borítókép: Emmanuel Macron francia elnök (Fotó: MTI/EPA/Reuters pool/Gonzalo Fuentes)