Így kerül a csokinyuszi a locsolók zsebeibe – a kakaóbabtól csokinyúlig

A húsvét az év egyik kiemelkedő időszaka csokoládéfogyasztás szempontjából Magyarországon. A csokoládé az egyik olyan termék, amely esetében végigkövethető a globális termelői láncok sérülékenysége.

Csokoládé húsvéti nyuszi gyártása a Rousseau Chocolate-nál. A kakaó és a cukor drágulása miatt drágultak a polcokon található csokoládétermékek. Fotó: ROB ENGELAAR Forrás: ANP via AFP

A kakaófa Közép-Amerikában őshonos. A termény történetének kezdetét oda vezetik vissza, amikor 3000 évvel ezelőtt a mai Mexikó területén a maják, a toltékok és az aztékok kakaófát kezdtek termeszteni. A kakaóbabból italt készítettek, amelyet ünnepek alkalmával használták, de az értékes bab pénznemként is funkcionált, írja elemzésében az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány.

Fotó: Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány

A távoli tájakról érkező gyarmatáru eleinte a gazdagok exkluzív csemegéje vol, így a XVI–XVII. században az egzotikus terméket elsősorban a királyi udvarokban fogyasztották, esetleg orvosságként került forgalomba. Majd egyre több különböző társadalmi hátterű európai körében szerzett népszerűséget. Kezdetben az európaiak forró csokoládéitalokat fogyasztottak, amelyeket borssal, borral és kávéval ízesítettek. Az 1700-as évek elején az angol és holland csokoládékészítők tejet és cukrot adtak a csokoládéhoz. 

A csokoládé nagyobb volumenű gyártása az 1700-as évek végén kezdődött, miután feltalálták a gőzgépet. 1828-ban egy holland vegyész porított holland kakaót hozott létre. Ez a porított csokoládé lett a szilárd csokoládé alapja. Magát a tejcsokoládét először 1839-ben Németországban állították elő, míg az első modern csokoládét 1847-ben az Egyesült Királyságban. 

A technológiai fejlődés után fontos tényező volt a termék piaci térnyerésében, hogy a XX. századtól jelentősen emelkedett a kakaótermelés és a csokoládéfogyasztás is. Ekkor vált Nyugat-Afrika domináns kakaótermelő régióvá. Végül a XX. század közepén az élelmiszer-tudomány fejlődése kikövezte az utat a csokoládéfeldolgozás radikális változásához.

Hol termesztik ma a kakaóbabot?

Napjainkban már nem az amerikai kontinensen, hanem Nyugat-Afrikában van a világ kakaóbab termelésének központja. A Statista gyűjtése alapján jelenleg a világ kakaójának több mint 70 szézalékát Afrikában termesztik. Ennek több mint felét Elefántcsontpart termelte meg, vagyis a világ kakaóbab termelésének több mint harmadát (2,2 millió tonna) az afrikai ország adta. Ghána a második, éppen feleannyi kakaóbabbal (1,1 millió tonna), mint amennyit Elefántcsontpart termeszt. 

A harmadik Indonézia, amely viszonylag új a kakaóiparban, csak az 1980-as években kezdte bővíteni a termelést. Ezeket az országokat követi a listán az első latin-amerikai ország, Ecuador, amely mögött Kamerun, Nigéria, valamint Brazília és Peru állnak a rangsorban. Az utánuk következő államok már nem érik el a százezer tonnás szintet. Érdemes látni azt is, hogy India is a feltörekvő kakaóbab termelők közé tartozik, 2016 és 2021 között évente átlagosan nyolc százalékkal bővült az exportjának értéke.

A kakaófa virágai egész évben nyílhatnak, de folyamatos terméshozam nincs, így évente maximum egy vagy két szüret lehetséges: egy október-december, egy pedig március-április hónapokban. E sérülékenység is hozzájárul a jelenlegi nemzetközi hiányokhoz, és áremelkedéshez.

Csokoládégyártás a nagyvilágban

Az alapanyagot a világ kakaóbab termelő vidékeiről a legnagyobb eséllyel Európába szállítják, ahol a legnagyobb csokoládégyártók többsége található. Globálisan a négy legnagyobb gyártó Németország, Belgium, Olaszország és Lengyelország. Ez a négy ország a világ teljes csokoládéexportjának több mint negyven százalékát adta 2020-as adatok alapján.

Csokoládé csomagolás a Rousseau Chocolate-nál (Fotó: AFP/ANP/Rob Engelaar)

A csokoládé késztermékek vezető importőrei 2022-ben az Egyesült Államok, Franciaország és Németország voltak. Az Egyesült Államok 746 millió kilogrammot importált 3,8 milliárd dollár értékben 2022-ben.

A csokoládéfogyasztás szempontjából Svájc, Ausztria majd Németország voltak a világelsők a legfrissebb statisztikák alapján. Eközben például az Egyesült Államok a termék fogyasztása szempontjából a középmezőnybe tartozik, ennek oka lehet, hogy más típusú édességek és nassolni valók tekintetében jár az élen. A nyugati világon kívül a csokoládé fogyasztása nagyságrendekkel kisebb arányokat mutat.

Emelkedik az alapanyagok ára

A kakaó ára az elmúlt 15 évben két és három dollár között ingadozott, míg az utóbbi egy évben kilogrammonként három dollár körüli tartományból nyolc dollár fölé emelkedett. 2024 tavaszán elérte a kilencdolláros szintet is, amely történelmi rekord. 

Az egyik legnagyobb amerikai szereplő előrejelzése alapján az alapanyag árának növekedése folytatódhat, 15-20 százalékos növekmény várható 2024 első felében, amely folytatódhat az év hátralévő részében is. Ez az emelkedés a termékek bolti árába is átgyűrűzik, mind az Egyesült Államokban, mind Európában.

Ennek eredményeként a kakaópiacok ebben a szezonban mintegy 374 ezer tonna ellátási hiánnyal szembesülnek, a Nemzetközi Kakaószervezet adatai szerint. A csoport becslése szerint a globális kakaótermelés 10,9 százalékkal, 4,45 millió tonnára csökkenhet. Így a kereskedelmi csokoládé ára természetbeni módon emelkedett.

Borítókép: Csokoládé húsvéti nyuszi gyártása a Rousseau Chocolate-nál. A kakaó és a cukor drágulása miatt drágultak a polcokon található csokoládétermékek (Fotó: AFP/ANP/Rob Engelaar)