„Magyarország fontos találkozási ponttá vált a keleti és a nyugati vállalatok számára”

A oroszellenes szankciók nyomán nagy ütést kapott az eurázsiai együttműködés – erről beszélt Bangkokban Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. A tárcavezető kiemelte, éles verseny zajlik világszerte a beruházásokért, de több oka is van annak, hogy miért a legjobb döntés épp Magyarországon beruházni. Leszögezte, hogy hazánk érdekelt a civilizált kelet–nyugati együttműködésben, s kedvezőtlennek tartja a világ ismételt blokkosodásának irányába mutató fejleményeket.

Forrás: MTI2024. 03. 19. 8:50
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Bangkokban 2024. március 19-én. Forrás: Facebook/Szijjártó Péter
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Magyarország nem fenyegetésként, nem kockázatként, hanem hatalmas lehetőségként tekint a kelet–nyugati együttműködésre, amelyből minden fél sokat profitálhat – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Bangkokban. A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a thai tőzsde által rendezett konferencián mindenekelőtt az utóbbi évek súlyos kihívásait taglalta, emlékeztetve, hogy többször is a feje tetejére állt a világgazdaság, zavarok keletkeztek a status quóban.

Rámutatott, hogy az ukrajnai háború és az arra válaszul elrendelt szankciók nyomán nagy ütést kapott az eurázsiai együttműködés, és összeomlott a fejlett nyugati technológiák és az orosz energiahordozók kombinációjára épített növekedési modell, az égbe szökő infláció pedig nehéz helyzetbe hozott számos országot, függetlenül attól, hogy felelősek-e a helyzet kialakulásáért.

 

Szavai szerint ezt követte a közel-keleti konfliktus, amelynek következtében veszélybe került a hajózás biztonsága a Vörös-tengeren, így a hosszabb és drágább útvonalakra kellett áttérniük a teherhajóknak. Aláhúzta: mindez különösen rosszul érintette a világgazdaságba mélyen integrálódott Magyarországot, amely a világ tíz legnyitottabb gazdasága között van, ahol az export a bruttó hazai termék (GDP) nagyjából 85 százalékát teszi ki. Így nagyon nehéz helyzet állt elő, az energiaimport költsége a korábbi hétmilliárdról 17 milliárd euróra nőtt, az infláció a megszokott két százalék körüli szintről 27 százalékra ugrott, és mindez kizárólag külső hatások miatt – hangsúlyozta.

Ráadásul – mint kiemelte – az Európai Unió arra jutott, hogy ez kiváló alkalom „a nemzetközi fősodorral szembemenő, konzervatív, patrióta” kormány megszorongatására, ezért befagyasztották a hazánknak járó forrásokat.

De túléltük, és az idei év jóval könnyebb lesz, az energiaárak csökkentek, sikerült leszorítani az inflációt, részlegesen feloldották az EU-s forrásokat, visszatért a gazdasági növekedés – sorolta.

 

Sorra érkeznek Magyarországra a külföldi beruházások

Szijjártó Péter beszédében kifejtette, hogy éles verseny zajlik világszerte a beruházásokért, de több oka is van annak, hogy miért a legjobb döntés épp Magyarországon beruházni. Elsőként az Európában egyedülállóan stabil politikai rendszert említette, a tizennégy éve zajló egypárti, kétharmados kormányzást. Továbbá kitért a jelentős beruházásösztönző támogatásokra és a kontinens legalacsonyabb adókulcsaira is.

Beszámolt a kormány stratégiájának sikeréről, amelynek révén Magyarország fontos találkozási ponttá vált a keleti és a nyugati vállalatok számára.

Leszögezte, hogy hazánk érdekelt a civilizált kelet-nyugati együttműködésben, s kedvezőtlennek tartja a világ ismételt blokkosodásának irányába mutató fejleményeket, minthogy a történelmi tapasztalatok szerint ezen mindig rajtavesztett. „De mikor erről beszél valaki Európában, akkor még a külügyminiszterek körében is három opciója van: az oroszok barátjának, Putyin kémjének vagy a Kreml propagandistájának minősítik” – fogalmazott. „Mi a kelet–nyugati együttműködésre nem fenyegetésként, nem kockázatként tekintünk, hanem óriási lehetőségként, amelyből sokat profitálhatunk” – tette hozzá.

A miniszter megerősítette, ha betartják a szabályokat, Magyarországon minden vállalat zavartalanul működhet, attól függetlenül, hogy honnan érkezett. Hangsúlyozta, hogy tavaly sikerült megduplázni a 2022-es 6,5 milliárd eurós beruházási rekordot, és a működőtőke 82 százaléka keletről érkezett, leginkább Kínából és Dél-Koreából. Eközben a projektek száma alapján Németország és az Egyesült Államok állt az élen, ez jól demonstrálja a helyzet kiegyensúlyozottságát. A miniszter az autóipart hozta fel példaként a kelet–nyugati együttműködésre építő stratégia eredményeire. Közölte, hogy Németországon és Kínán kívül csak Magyarországon van jelen gyártóbázissal mindhárom német prémium autómárka, emellett a Stellantis és a Suzuki is termel hazánkban, a kínai BYD pedig itt építi fel első európai gyárát.

Ezzel párhuzamosan nagy számban érkeznek a keleti beszállítók, és Magyarország a világ egyik legnagyobb elektromosakkumulátor-gyártójává lépett elő – fűzte hozzá.

Szijjártó Péter a kölcsönös tiszteleten alapuló kétoldalú kapcsolatokat is méltatta, s kijelentette, hogy a magyar kormány nem avatkozik be mások belügyeibe. „Elutasítjuk a nemzetközi politika mai működési módját, ahol egyesek azt gondolják, hogy okosabbak mindenkinél, és jobban tudják, hogy másoknak hogyan kellene élniük” – mondta. Üdvözölte, hogy tavaly 730 millió dollárral rekordot döntött a magyar–thai kereskedelem, beruházások zajlanak kölcsönösen, továbbá a turisztikai számok is megduplázódtak, ezért tájékoztatása szerint egy budapesti járat indításáról próbálja majd meggyőzni az AirAsia légitársaság vezetőit.

Borítókép: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Bangkokban 2024. március 19-én (Forrás: Facebbok/Szijjártó Péter) 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.