Pánik az indonéziai vulkán kitörései miatt + videó

A Ruang vulkán kedd este óta legalább hétszer tört ki.

Forrás: CNN2024. 04. 24. 10:42
Az indonéz Országos Kereső- és Mentőhatóság (BASARNAS) felvételén hamufelhőt lövell ki a Ruang vulkán Tagulandang faluból nézve 2024. április 19-én. A vulkánkitörés miatt több ezer embert kellett evakuálni. Forrás: MTI/EPA/BASARNAS
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az atmoszféra második rétegét is elérték az indonéziai Ruang vulkánból kiáramló gázok, miután a 725 méter magas vulkán többször is kitört. A vulkáni gáz megközelítőleg húsz kilométeres magasságra jutott a levegőben – ez körülbelül nyolc kilométerrel meghaladja azt a magasságot, mint amelyen egy kereskedelmi repülőgép általában repül. 

 Az ismétlődő kitörések következtében az éghajlatra gyakorolt lehetséges hatásokat is kezdik mérlegelni a szakemberek, miközben a kitelepítések folytatódnak a térségben. 

Elképzelhető, hogy a vulkán kitörései rövid távú hatást gyakorolnak az éghajlatra, ilyen rövid távú hatás lehet a globális hőmérséklet lehűlése is

– nyilatkozta Greg Huey amerikai szakértő.

Szerinte azonban a Ruang vulkán kitöréseinek hatása minimális lesz az éghajlatra, valamint a vulkán melletti napi időjárási viszonyokat – a hőmérsékletet, a felhőzetet és az esőzéseket – valószínűleg nem sokáig fogja befolyásolni. A NASA szerint a vulkáni hamu általában összezúzott szilárd anyagok (kőzetek, ásványok és üveg), gázok (például vízgőz), szén-dioxid és kén-dioxid keveréke. Huey szerint az összezúzott szilárd anyagok sok statikus elektromosságot termelnek, miközben egymásba ütköznek, ami intenzív villámlásokat eredményez.

Maga a hamu rövid életű a légkörben, mert nehéz, nagy, és hajlamos gyorsan leülepedni. A gázok azok, amelyek sokkal magasabbra képesek eljutni a légkörben

– állítja Huey.

A problémát az jelenti, hogy a felszín közelében található sűrű hamu veszélyezteti a levegő minőségét, és átmeneti hűtő hatást vált ki, mivel megakadályozza a melegítő napfény áttörését. Amint az aktív kitörés leáll, a hamu elkezd leülepedni. Ám a földet érő hamut a szél könnyen visszaemelheti a levegőbe. A vízcseppek gyakran megtapadnak a levegőben lévő hamuban, és viharfelhőket képeznek, amelyek esőt vagy villámlást eredményezhetnek.

A vulkánkitörés továbbá az egyetlen természetes módja annak, hogy a rövid életű gázok, például a kén-dioxid és a vízgőz a sztratoszférába kerüljenek. A műholdak becslései szerint a Ruang vulkán eddig körülbelül 300 ezer tonna kén-dioxidot bocsátott ki a kitörések által, bár nem világos, hogy ebből a mennyiségből pontosan mennyi került a sztratoszférába.  Noha ez a mennyiség önmagában soknak tűnik, a szakember szerint jóval elmarad a legszélsőségesebb esetektől.

Borítókép: Az indonéz Országos Kereső- és Mentőhatóság (BASARNAS) felvételén hamufelhőt lövell ki a Ruang vulkán Tagulandang faluból nézve 2024. április 19-én (Fotó: MTI/EPA/BASARNAS)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.