Pánik az indonéziai vulkán kitörései miatt + videó

A Ruang vulkán kedd este óta legalább hétszer tört ki.

Az indonéz Országos Kereső- és Mentőhatóság (BASARNAS) felvételén hamufelhőt lövell ki a Ruang vulkán Tagulandang faluból nézve 2024. április 19-én. A vulkánkitörés miatt több ezer embert kellett evakuálni. Forrás: MTI/EPA/BASARNAS

Az atmoszféra második rétegét is elérték az indonéziai Ruang vulkánból kiáramló gázok, miután a 725 méter magas vulkán többször is kitört. A vulkáni gáz megközelítőleg húsz kilométeres magasságra jutott a levegőben – ez körülbelül nyolc kilométerrel meghaladja azt a magasságot, mint amelyen egy kereskedelmi repülőgép általában repül. 

 Az ismétlődő kitörések következtében az éghajlatra gyakorolt lehetséges hatásokat is kezdik mérlegelni a szakemberek, miközben a kitelepítések folytatódnak a térségben. 

Indonesia volcano eruption forces hundreds to evacuate

The Ruang volcano in North Sulawesi, Indonesia erupted for at least the third time in 24 hours on Wednesday, prompting authorities to raise the alert level to its second-highest level.

Almost all of the 838 island residents… pic.twitter.com/AQtfQsisEa

— John Metzner (@JohnRMetzner) April 17, 2024

Elképzelhető, hogy a vulkán kitörései rövid távú hatást gyakorolnak az éghajlatra, ilyen rövid távú hatás lehet a globális hőmérséklet lehűlése is

– nyilatkozta Greg Huey amerikai szakértő.

Szerinte azonban a Ruang vulkán kitöréseinek hatása minimális lesz az éghajlatra, valamint a vulkán melletti napi időjárási viszonyokat – a hőmérsékletet, a felhőzetet és az esőzéseket – valószínűleg nem sokáig fogja befolyásolni. A NASA szerint a vulkáni hamu általában összezúzott szilárd anyagok (kőzetek, ásványok és üveg), gázok (például vízgőz), szén-dioxid és kén-dioxid keveréke. Huey szerint az összezúzott szilárd anyagok sok statikus elektromosságot termelnek, miközben egymásba ütköznek, ami intenzív villámlásokat eredményez.

Maga a hamu rövid életű a légkörben, mert nehéz, nagy, és hajlamos gyorsan leülepedni. A gázok azok, amelyek sokkal magasabbra képesek eljutni a légkörben

– állítja Huey.

A problémát az jelenti, hogy a felszín közelében található sűrű hamu veszélyezteti a levegő minőségét, és átmeneti hűtő hatást vált ki, mivel megakadályozza a melegítő napfény áttörését. Amint az aktív kitörés leáll, a hamu elkezd leülepedni. Ám a földet érő hamut a szél könnyen visszaemelheti a levegőbe. A vízcseppek gyakran megtapadnak a levegőben lévő hamuban, és viharfelhőket képeznek, amelyek esőt vagy villámlást eredményezhetnek.

A vulkánkitörés továbbá az egyetlen természetes módja annak, hogy a rövid életű gázok, például a kén-dioxid és a vízgőz a sztratoszférába kerüljenek. A műholdak becslései szerint a Ruang vulkán eddig körülbelül 300 ezer tonna kén-dioxidot bocsátott ki a kitörések által, bár nem világos, hogy ebből a mennyiségből pontosan mennyi került a sztratoszférába.  Noha ez a mennyiség önmagában soknak tűnik, a szakember szerint jóval elmarad a legszélsőségesebb esetektől.

Borítókép: Az indonéz Országos Kereső- és Mentőhatóság (BASARNAS) felvételén hamufelhőt lövell ki a Ruang vulkán Tagulandang faluból nézve 2024. április 19-én (Fotó: MTI/EPA/BASARNAS)