Bóka János: Erős jelzés kell Brüsszelnek az európai parlamenti választáson

– Az elmúlt öt év alatt az Európai Unió hibát hibára halmozott, most pedig háborúba akarják sodorni Európát. Ha nem érkezik nagyon erős jelzés az európai parlamenti választásokon, akkor mindez folytatódni fog a választások után is –- fogalmazott a Magyar Nemzetnek adott interjújában Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter. A tárcavezetőt a Danube Institute-ban megrendezett, jogállamiságról szóló nemzetközi konferencián értük utol, a beszélgetés során a jövő heti európai parlamenti választásokról és Lengyelország jogállamisági helyzetéről is kérdeztük Bóka Jánost.

Bóka János európai ügyekért felelős miniszter. Fotó: Mirkó István

Nagyon fontos, hogy ezeket a folyamatokat annak lássuk, amik, megértsük a működésüket, a hatásmechanizmusukat, lássuk, hogy ezek politikai eszközök, és így képesek legyünk politikai válaszokat adni rájuk.

– Magyarországnak az elmúlt években számos konfliktusa volt az európai uniós csúcsintézményekkel, amelyek aggódnak a magyar jogállamiság helyzete miatt. Jövő héten európai parlamenti választások lesznek. Várható változás a magyar kormány és az uniós intézmények közötti viszonyban?

– Ez kizárólag az európai parlamenti választások eredményétől függ, de nagy igény lenne rá. A helyzet az, hogy egyrészt egy rendkívül egészségtelen politikai kapcsolat alakult ki az Európai Bizottság és az Európai Parlament szövetsége, másrészt pedig a tagállamok között. Az Európai Bizottság az elmúlt két intézményi ciklusban magát egyértelműen politikai bizottságnak tekintette, és úgy ítélte meg, hogy a saját politikai célkitűzései kikényszerítése érdekében bármilyen eszközt alkalmazhat, akár a tagállamokkal szemben is. Ezen túlmenően az Európai Parlament egyre erősebb politikai nyomás alá helyezi az Európai Bizottságot, és próbálja zsarolással rákényszeríteni arra, hogy bizonyos kérdésekben még az általa gondoltnál is radikálisabb álláspontot képviseljen. Ezáltal az Európai Parlament egyértelműen politikai szereplővé válik, az Európai Bizottság pedig kiesik a szerződések őre szerepéből, amire az alapszerződések alapján egyébként hivatott lenne. Az, hogy az Európai Parlamentben megerősödnek-e a szuverenista erők, az európai parlamenti választások eredményétől függ. Egy szuverenistább álláspontot képviselő Európai Parlament nagyban hozzájárulhatna az intézményi egyensúly helyreállításához, és ilyen módon az Európai Unió hatékonyságának a növeléséhez. Ez a magyar kormány számára kedvezőbb lenne, de az egész Európai Unió működését javítaná.

Fotó: Mirkó István

– Mi a tétje a közelgő EP-választásoknak?

– Az európai parlamenti választások tétje valójában a háború és béke kérdése. Ez a megfogalmazás nem túlzó és nem is leegyszerűsítő. 2022 februárja óta az európai intézmények akár szándékosan, akár gondatlanságból, hagyják, hogy Európa belesodródjon az orosz–ukrán háborúba. Ha nem érkezik nagyon erős jelzés az európai parlamenti választásokon, hogy ezt a folyamatot nem támogatjuk, veszélyesnek, sőt katasztrofálisnak tartjuk, akkor mindez folytatódni fog az európai parlamenti választások után is.

A háború és béke kérdése egyúttal egy sokkal komolyabb, átfogó intézményi válságnak a jele.

A béke és biztonság kérdésének félrekezelésén túlmenően azt is látjuk, hogy az Európai Uniónak nem sikerült a versenyképességén javítania az elmúlt öt évben, nem sikerült megoldani a migrációs válságot, nem sikerült perspektívát adni az európai mezőgazdaság számára. Az Európai Unióban változásra van szükség, és hogyha sikerül a közösséget a háborúból kint tartani, akkor ezeket a problémákat is lehet kezelni. Ehhez viszont az Európai Unióban változásra van szükség.

– Nemréiben tagállamok Európa-ügyi miniszterei megvitatták Brüsszelben a lengyelországi jogállamiság helyzetet az ország ellen zajló hetes cikkes eljárás keretében, amelyen a tárcavezetők tudomásul vették, hogy az Európai Bizottság napokon belül visszavonja hat és fél éve tett javaslatát a folyamat elindítására. Donald Tusk kormánya ilyen rövid időn belül rendet tett a jogállamiságban?

– A bizottság valóban bejelentette, hogy vissza kívánja vonni az indokolt véleményét, amivel megindította a hetes cikkes eljárását Lengyelországgal szemben. Ez a döntés, mint egy állatorvosi ló, mutatja a hetes cikkes eljárás valamennyi problémáját, és keresve sem lehetne jobb példát találni arra, hogy miért kizárólag politikai eljárás a hetes cikkes eljárás. Ami Lengyelországban történt, az nem más, mint egy másfél oldalas cselekvési terv elfogadása, ami az intézkedésekre még határidőt sem tartalmaz. Egyébként, mindazok a jogszabályok, amikre a bizottság hivatkozik még az előző, a Morawiecki-kormány ideje alatt születtek. Engem személy szerint a bizottság döntése nem lep meg.

Donald Tusk lengyel miniszterelnök (b) fogadja Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság (EB) elnökét Varsóban 2024. február 23-án Fotó: Leszek Szymanski/MTI/EPA-PAP

Korábban, a lengyelországi önkormányzati választások előtt, már kapott a Tusk-kormány egy ajándékcsomagot, amikor a bizottság felszabadította a nekik járó uniós forrásokat. Most a Tusk-kormány kap egy másik ajándékcsomagot – az európai parlamenti választások előtt. Eléggé nyilvánvaló, hogy azok a tagállamok, amelyek politikai irányvonalukban igazodnak a bizottság elvárásaihoz, azok ilyenfajta elbánásra számíthatnak.

– Július 1-jével Magyarország veszi át az Európai Unió Tanácsának soros elnöki tisztségét. Melyek a magyar elnökség legfőbb célkitűzései?

– A magyar elnökség egy sajátos időszakban, az intézményi átmenet közepén veszi át a soros elnökséget, ezért a legfontosabb célkitűzésünk az, hogy az intézményi átmenet zökkenőmentesen megtörténjen. Az elnökségnek továbbá célkitűzése, hogy az intézmények közötti és a tagállamok közötti lojális együttműködés szellemében, tisztességes közvetítőként vezesse a tanács működését. Mivel az intézményi átmeneti ciklusban a korábbinál kevesebb jogalkotásra lehet számítani, ezért a magyar elnökségnek lesz lehetősége arra, hogy próbálja orientálni az Európai Unió tevékenységét a legfontosabb területeken, ideértve a versenyképességet, a demográfiai kihívások kezelését, az illegális migráció megállítását, az európai biztonság- és védelempolitika megerősítését. A magyar elnökség foglalkozni fog a kohéziós politika jövőjével is: szeretnénk biztosítani, hogy az elkövetkező költségvetési keret időszakában is a kohéziós politika a hagyományos célkitűzések mentén működhessen. A magyar elnökség az Európai Unió bővítésének a folyamatát szeretné visszatéríteni az érdem alapú, objektív eljáráshoz, és különös figyelmet szentelünk a Nyugat-Balkán csatlakozási folyamatának felgyorsítására is.

– A magyar EU-elnökségre egy rendkívül fontos és kiemelt időszakban kerül sor, hiszen a júniusi EP-választások után lesz a csúcsintézmények vezetőinek kiválasztása is. A magyar kormánynak milyen szempontjai vannak ez ügyben?

– Nevekről, esélyekről, támogatásokról még talán korai beszélni, de a magyar kormánynak van két nagyon fontos szempontja, melyeket szeretne érvényesíteni. Az egyik a hitelesség, a másik pedig az alkalmasság.

Az elmúlt öt év alatt az Európai Unió hibát hibára halmozott – ez az intézményi ciklus uniós szempontból a kudarcok időszaka volt. Mivel az a politika, amit az elmúlt öt évben az intézmények vittek, nem folytatható, változásra van szükség.

Nehezen elképzelhető, hogy ezt a változást hitelesen meg tudják jeleníteni, vagy le tudják vezényelni azok a vezetők, akik az európai intézményeket az elmúlt öt évben irányították. Az alkalmasság kérdése ugyancsak fontos: az Európai Unióban nagyon komoly politikai konfliktusokat kell kezelni, olyan módon, hogy az Európai Unió egysége és működőképessége megmaradjon. Ezt a pozíciót, az én megítélésem szerint, olyan személynek kellene betölteni, aki korábban erre alkalmasságát miniszterelnöki pozícióban már bizonyította.

Borítókép: Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter (Fotó: Mirkó István)