Jogállamisági eljárások Magyarország ellen: „Olyan, mint galambbal sakkozni”

A jogállamiságról kezdődött hétfőn kétnapos nemzetközi konferencia Budapesten a Danube Institute, az Alapjogokért Központ és a The European Conservative szervezésében. Az esemény megnyitóján Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója elmondta, a Magyarország ellen indított jogállamisági eljárások annak szimbólumai, hogyan lehet a jogállamiságot fegyverként használni a tagállamokkal szemben. Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter pedig a hazánk ellen indított eljárások részleteiről számolt be a felszólalásában.

Bóka János, európai ügyekért felelős miniszter 2024. május 27-én. Fotó: Dócza Edith Krisztina

– Az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 2. cikke kimondja, hogy az EU bizonyos értékeken alapul, beleértve a jogállamiság tiszteletben tartását, és ezek az értékek közösek a tagállamokban – mutatott rá Bóka János európai ügyekért felelős miniszter hétfőn Budapesten, a Danube Institute, az Alapjogokért Központ és a The European Conservative közösen megszervezett, kétnapos nemzetközi konferencia első napján.

Kiemelte ugyanakkor, hogy az uniós szerződések nem tartalmazzák a jogállamiság meghatározását, és olyan forrásokra sem hivatkoznak, melyek definiálnák a jogállamiságot.

Elmondta, az EUSZ szerződésének 7. cikke pedig két eljárást vázol fel: egy megelőző mechanizmust azokra az esetekre, amikor egyértelműen fennáll a súlyos jogsértés veszélye, valamint egy szankcionálási folyamatot, melyet súlyos és tartós jogsértések esetén alkalmaznak.

Felidézte, előbbit 2001-ben vezették be Ausztria ellen, amikor az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) bekerült a kormányba. Hozzátette: az uniós lépés egyúttal egy üzenet is volt, utalva arra, hogy bizonyos politikai pártokat, bizonyos politikákat és kijelentéseket nem tolerálnak az EU-ban, függetlenül a tagországok demokratikus döntéshozatali folyamataitól.

Bóka János kitért egyúttal arra is, milyen jogi és intézményi fejlemények történtek az EU-ban: megemlítette az Európai Bizottság éves jogállamisági jelentéseit és a tanácsban folyó párbeszédet a jogállamiságról.

A beavatkozások továbbra is tisztán politikai jellegűek, és továbbra is az a céljuk, hogy bizonyos politikai erőket hiteltelenítsenek, kulcsfontosságú politikájuk megváltoztatására kényszerítsék őket, és szükség esetén elmozdítsák őket a hatalomból

– mutatott rá.

Csupán a látszatról szól az uniós politika

Bóka János szerint a legtöbb tagállam azonban hallgatott, mert megtorlástól tartottak, noha egyértelműen látszik, hogy bizonyos intézkedések a „politikai kényelemről” szólnak. Kiemelte azt is, hogy egyes intézkedések meglehetősen értelmetlenek, ugyanis csak azt a látszatot hivatottak fenntartani, hogy a jogállamisági helyzettel az EU minden tagállamban foglalkozik, nemcsak néhány esetében. A miniszter azonban hangsúlyozta, kettős mérce uralkodik az Európai Unióban, még Magyarország is igyekezett aggodalomra adó kérdéseket felvetni.

A lényeg az volt, hogy legitimáljuk bizonyos tagállamok politikai nyomásgyakorlását – tette hozzá. Bóka János szerint az uniós cél többek közt az, hogy azt a benyomást keltsék, a jogállamiság egy megfelelően meghatározott jogi fogalom, mely nemcsak politikai, hanem jogi eljárások alapjául is szolgálhat. Bóka János kitért arra is, hogy az EU jog- és értékközösség is egyben. – Erősen hiszek abban, hogy az Európai Unió az értékek közössége – foglalta össze a reményeit.

Donald Tusk lengyel miniszterelnök. Fotó: MTI/EPA-PAP/Radek Pietruszka

Magyarország ellen egyébként a 7-es cikk szerint indult eljárás, hasonlóan Lengyelországhoz: mindkét országot a szavazati jog felfüggesztésével fenyegették, ha nem értenek egyet bizonyos, Ukrajnát érintő döntésekkel kapcsolatban. A hazánk elleni jogállamisági feltételrendszer ügyében indult eljárást Bóka János a „sakkozni egy galambbal” példájával szemléltette, melyben az EU részéről nem a győzelmen van a hangsúly, hanem csak úgy tesz, mintha értelmes tevékenységet folytatna. Rámutatott arra is, az eljárások egy másik célja, hogy a nemzeti alkotmányos intézményeket háttérbe szorítsák.

Bóka János szerint új megközelítésre, valamint az azzal járó szerződésmódosításokra van szükség, melyhez viszont erős politikai támogatásra van szükség.

– Ahhoz, hogy ezt a politikai támogatást kiépítsük, először túl kell élnünk – tette hozzá. Visszatérve a galamb és a sakk példájához, úgy fogalmazott, a galambot el kell kergetni, és meg kell fordítani a sakktáblát.

Kettős mérce uralkodik az Európai Unióban

Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója pedig arra mutatott rá: a hazánk ellen a jogállamiságra hivatkozva indított eljárások annak szimbólumai, hogy a jogállamiságot hogyan lehet fegyverként használni. Álláspontja szerint kettős mércéről van szó, melynek kapcsán Lengyelországot hozta fel példaként, ahol Donald Tusk miniszterelnöksége alatt igen nagy fordulatot vett Varsó uniós helyzete. Megemlítette továbbá az izraeli háborút is, tekintve, hogy a jogállamisággal dobálózó politikusok szemet hunynak az Európa-szerte zajló Izrael-ellenes tüntetések felett.

Kiss István, a Danube Institute ügyvezető igazgatója hangsúlyozta, a jogállamiságot gyakran használják a konzervatív vezetések elleni fellépések eszközeként – Izrael, valamint Donald Trump, az Egyesült Államok előző, republikánus elnöke ellen egyaránt.

Borítókép: Bóka János európai ügyekért felelős miniszter 2024. május 27-én (Fotó: A szerző felvétele)