Manfred Weber álma: így néz ki a sorkatonaság Európában

Szinte csak néhány lépésnyire van Európa attól, hogy megvalósuljon Manfred Webernek, az Európai Néppárt elnökének őrült ötlete, miszerint az egész kontinensre kiterjesztené a sorkatonaságot. Összegyűjtöttük, mely országokban vezették már be a kötelező sorkatonai szolgálatot.

Lett katonák a belarusz határnál, Silenében 2021. november 17-én.

Egyre nagyobb méreteket ölt Európában a világháborús készülődés, különösen a június 9-én esedékes európai parlamenti (EP) választásokhoz közeledve. Manfred Weber, az Európai Néppárt elnöke ugyanis azzal az őrült ötlettel állt elő másfél héttel ezelőtt, hogy minden uniós tagállamban hozzák vissza a kötelező sorkatonai szolgálatot. Minden bizonnyal a javaslatot már az újonnan felálló EP-ben fogják megvitatni, hacsak nem sikerül kiszorítani a háborúpárti, az orosz–ukrán háború eszkalációjában érdekelt képviselőket.

A hetekben éppen Németországban került napirendre az ügy: két héttel ezelőtt ugyanis arról szavazott a Kereszténydemokrata Unió (CDU), hogy tárgyaljanak a kötelező katonai szolgálathoz való fokozatos visszatérésről.

Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) elnöke. Fotó: Robert Ghement/MTI/EPA

A nyugat-európai országban egészen 2011-ig volt kötelező katonai szolgálat, kivezetésével az önkéntes katonai szolgálat maradt meg. Az viszont, hogy újra felmerült, annak a jele, Berlin is érzékeli, az orosz–ukrán háború óta jelentősen átalakult a biztonsági helyzetet Európában. Hogy a német vezetés pontosan hogyan képzeli el a sorkatonaságot, egyelőre nem tudni. Két forgatókönyvet is felvázolt korábban a The Telegraph brit lap: ezek egyike, hogy minden 18. életévét betöltött fiatalnak kötelező lenne bevonulni – ehhez egyébként alkotmánymódosításra lenne szükség –, a másik verzió pedig csak a férfiakra vonatkozna, nekik egy online űrlapot kellene kitölteni, melynek alapján kiválasztják őket a szolgálatra. Egy másik oka ennek a vitának az, hogy a német haderő olyannyira leépült az elmúlt években, hogy jelenleg több tízezer katona hiányzik a hadseregből. 

Hol van kötelező sorkatonai szolgálat?

A kötelező katonai szolgálat kilenc országban van érvényben Európában: Cipruson, Görögországban, Ausztriában, Litvániában, Lettországban, Észtországban, Finnországban, Svédországban és Dániában. Időrendi sorrendben Lettország volt az utolsó, mely bevezette a sorkatonaságot 2023 áprilisában – 16 évvel annak eltörlése után. A balti országban minden 18 és 27 év közötti férfinak kötelező bevonulni, a szolgálat 11 hónapig tart, nők esetében pedig önkéntes alapon működik a katonaság.

A térségben egyébként az orosz–ukrán konfliktus nyomán merült fel az elmúlt években a sorkatonaság bevezetése, ebben a tekintetben a Krím félsziget 2014-es elfoglalása jelentett mérföldkövet.

Litvánia 2015-ben döntött a kötelező katonai szolgálat mellett, a megváltozott geopolitikai helyzetre, valamint a fegyveres erők alacsony létszámára hivatkozva.

Katonák a Defender Europe nemzetközi gyakorlattal kombinált Summer Shield elnevezésû  hadgyakorlaton a lettországi Adaziban 2022. május 27-én. Fotó: Toms Kalnins/MTI/EPA

A januárban közzétett lista szerint a balti országban idén 3845 litvánt soroznak be a kilenc hónapos szolgálatra, ami elsősorban a 18 és 23 év közötti férfiak számára kötelező. Kivételt képeznek a felsőoktatásban tanulók, viszont ha megszerezték a diplomát, 26 éves korukig behívhatók. Észtországban pedig 8 vagy 11 hónap a szolgálati idő a 18 és 27 év közötti férfiak számára, melynek során a védelmi erők közleménye szerint „olyan alapvető ismereteket szereznek, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a háborús katonai egységek szakembereiként járjanak el”.

Finnországban a napokban határozták meg a kötelező katonai szolgálat időtartamát: 165, 255 vagy 347 napos periódusok vannak. A hadsereg weboldalán található tájékoztatás szerint 18 éves kortól minden férfi behívható, a kötelező katonai szolgálatot 30 éves korig lehet teljesíteni, afölött pedig már tartalékosnak számítanak – ahogy egyébként minden, korábban képzésben részesült állampolgár.

Svédország kivételt képez az uniós tagállamok közül: Stockholm rendelte el ugyanis egyedüliként az EU-ban, hogy a nőknek és a férfiaknak is kötelező katonai szolgálatot teljesíteniük.

Dániában a 18 éveseknek 4–12 hónapig kell szolgálniuk, melyet kiválthatnak közösségi szolgálattal is. Szintén engedmény, hogy akik továbbtanulnának a középiskola után, 25 éves korukig is elhalaszthatják a kötelező katonai szolgálatot. Görögországban pedig 19 és 45 év között kötelező a katonai szolgálat, általában 9–12 hónapig tart, attól függően, milyen haderőről van szó.

Az osztrák hadsereg teherhordó lovai és katonák kiképzésen vesznek részt a hadsereg 6. Jägerbataillon zászlóaljának barakkjainál a tiroli Hochfilzenben 2017. február 14-én. Fotó: Lisi Niesner/ MTI/EPA

Ausztriában egy 2013-as népszavazáson a lakosság több mint 59 százaléka szavazott a sorkatonaság mellett: minden férfinak nyolc hónapig kötelező szolgálnia a hadseregben, ami viszont kiváltható közösségi szolgálattal. Cipruson szintén a férfiakat érinti a sorkatonaság 18 éves kor felett. A sorkatonaság tekintetében érdemes még foglalkozni a hadkötelezettség fogalmával, mely azokra az országokra is érvényes, ahol nincs érvényben kötelező katonai szolgálat, így például hazánkban is.

A hadkötelezettség Magyarországon a honvédelmi kötelezettség részeként, törvényi előírások alapján, az állampolgárok meghatározott részének személyesen teljesítendő kötelezettsége. Célja, hogy az arra kötelezett állampolgárok adatainak nyilvántartásával, katonai kiképzésével és továbbképzésével a honvédelmi alapelvekben meghatározott feladatokra alkalmas fegyveres erőt alakítsanak ki és tartsanak fent. A kötelező sorkatonai szolgálat, illetve az általános hadkötelezettség közötti különbség abban mutatkozik, hogy míg a hadkötelezettség bizonyos esetekben továbbra is fennmaradt, addig a kötelező sorkatonai szolgálat véglegesen megszűnt hazánkban. A Magyarország területén lakóhellyel rendelkező minden nagykorú, magyar állampolgárságú férfi hadköteles.

Borítókép: Lett katonák a belarusz határnál, Silenében 2021. november 17-én (Fotó: MTI/EPA/Lett miniszterelnöki hivatal)