Manfred Weber terve megvalósulhat? – Kötelező katonai szolgálatról tárgyal Berlin

Nem sokkal azután, hogy Manfred Weber, az Európai Néppárt frakcióvezetője azzal az ötlettel állt elő, hogy egész Európában vezessék be a kötelező katonai szolgálatot, Németországban már meg is kezdődtek az egyeztetések. A német kormány ugyanis 13 éve megszüntette a kötelező katonai szolgálatot, ám egyre több jel mutat arra, hogy visszahozhatják.

2024. 05. 12. 12:00
Katonák a német haderõ, a Bundeswehr évenkénti szárazföldi hadgyakorlatának sajtónyilvános napján, 2022. október 17-én az észak-németországi Bergenben. Fotó: Friedemann Vogel Forrás: MTI/EPA
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A kötelező katonai szolgálathoz való fokozatos visszatérést ismét napirendre tűzné a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) – legalábbis erről szavaztak a héten a párt tagjai. A Deutsche Welle német közszolgálati média szerint mindez arra utal, hogy ha a CDU visszatér a vezetésbe, olyan törvényt vezethet be, mely kötelezővé teszi a fiataloknak, hogy egy évet szolgáljanak a katonaságnál vagy a szociális szektorban.

A rendszer egyébként nem újkeletű: Németországban egészen 2011-ig volt kötelező katonai szolgálat, kivezetésével az önkéntes katonai szolgálat maradt meg.

Az utóbbi időben egyre több európai ország aggódik az orosz–ukrán háború után megváltozott európai biztonsági helyzet miatt, Németországban különösen feszült a helyzet, ugyanis a hadsereg számos problémával küzd. Boris Pistorious védelmi miniszter már tavaly arról beszélt, háború esetén képtelen lenne a megfelelő védekezésre a Bundeswehr.

Ennek hátterében többek közt a létszámhiány áll – a felzárkózáshoz legalább húszezer katonára lenne szükség –, ám minden bizonnyal az is nagy csapás volt a hadsereg számára, hogy korszerű fegyvereikből, lőszereikből, járműveikből jelentős mennyiséget adtak Ukrajnának – így legyengítve saját kapacitásaikat.

Hogy a szociáldemokrata tárcavezető támogatni fogja-e a sorkatonaság visszatérését, egyelőre nem tudni, közölte, nyárig álláspontot fog foglalni.

 

Hogyan képzeli el Németország a sorkatonaságot?

Arról, hogy hogyan nézhet majd ki a gyakorlatban a kötelező katonai szolgálat, a brit The Telegraph lap írt részletesen, két forgatókönyvet ismertetve. Az első szerint az intézkedés minden 18. életévét betöltöttet érintene, még a nőket is. Ehhez egyébként alkotmánymódosításra lenne szükség, a német védelmi minisztériumon belül viszont úgy látják, lenne hozzá támogatottság a lakosság részéről. Felmerült emellett az is, hogy csak a férfiakra vonatkozzon a sorkatonaság: nekik egy online űrlapot kellene kitölteniük, amelynek alapján kiválasztanák őket a kötelező katonai szolgálatra.

A lap egyébként egy harmadik lehetőséget is említ, amely szerint nem hoznák vissza a sorkatonaságot, de erőteljesebb toborzási kampányokat hirdetnének meg.

Egyes híradások szerint a harmadik opció a legvalószínűtlenebb, ugyanis Pistorious nemrégiben maga is arról beszélt, szükség van a kötelező katonai szolgálatra, egyúttal hibának nevezte a 2011-es döntést. Mindeközben a berlini vezetés 180-200 ezerre növelné a fegyveres erők létszámát, de még a védelmi tárca is szkeptikus azzal kapcsolatban, hogy sorozás nélkül van-e erre esély. Olaf Scholz német kancellár korábban már jelezte, ellenzi a kötelező katonai szolgálat visszavezetését, hasonló álláspontot fogalmaztak meg koalíciós partnerei is.

 

Melyik európai mintát választhatja Berlin a sorkatonaságra?

A sorkatonaság be- vagy éppen visszavezetése nemcsak Németországban került napirendre az utóbbi években, hanem egész Európában.

Legutóbb Manfred Weber, az Európai Néppárt frakcióvezetője beszélt arról, vissza kell hozni a sorkatonaságot az egész Európai Unióban.

A német politikus atomfegyverrel képzelte el az uniós hadsereget, amelyet szerinte Franciaországnak kell felajánlania – ezzel kapcsolatban a Magyar Nemzetnek Horváth József, az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai tanácsadója elmondta, Manfred Weberen a kétségbeesés jeleit lehet látni. Mindezek ellenére amennyiben Berlin a sorkatonaság bevezetése mellett dönt, van honnan inspirálódnia.

Katonák a Nordic Response (Északi Válasz) kódnevû NATO-hadgyakorlaton a Finnország északi részén fekvõ Kilpisjärviban 2024. március 9-én (Fotó: MTI/EPA/NTB/Heiko Junge)

Svédországban a 2010-es felfüggesztés után – a Krím félsziget 2014-es elfoglalásának következményeként – 2017-ben hozták vissza a sorkatonaságot: minden 18 évesnek egy általános felmérésre kell jelentkeznie, viszont csak öt-tíz százalékuk – beleértve a férfiakat és a nőket – vállal katonai szolgálatot, valamint csak azokat toborozzák be, akik hajlandók csatlakozni a hadsereghez. A sorkatonaság egy évre szól, nem kizárt, hogy Pistorius egy hasonló modell mellett fog dönteni. Dániában 18 éves kortól kötelező a katonai szolgálat a férfiak számára, 2026-tól viszont már nők is csatlakozhatnak. Norvégiában 2016 óta nőknek és férfiaknak is kötelező a katonai szolgálat, ám orvosi vizsgálat dönti el, kik alkalmasak a feladatokra. Mindez még nem jelent automatikusan katonai szolgálatot, ugyanis a skandináv országban sem hívnak be mindenkit.

Ausztriában viszont már egészen érdekes a helyzet: nyugati szomszédunknál meglehetősen sok vita volt a katonai szolgálat miatt, de nem vezették ki.

A 18 és 35 év közötti férfiakat egy féléves katonai szolgálatot kell teljesíteniük, ám ha valaki etikai okok miatt erre nem hajlandó, kilenc hónapig közszolgálati feladatokat kell ellátniuk. A nőknek opcionális a hadseregbe való jelentkezés. A balti államok esete megint más, hiszen Oroszország közelsége miatt itt a legnagyobbak az aggodalmak egy esetleges orosz támadás miatt. Lettországban visszaállították a katonai szolgálatot és az idei évtől kezdve minden 18–27 éves férfit be lehet sorozni legfeljebb 11 hónapra, a nők önkéntes alapon vehetnek részt. Litvániában szintén a Krím félsziget 2014-es elfoglalása jelentette a fordulópontot: 2015-ben bevezették a sorkatonaságot, mindössze néhány évvel azután, hogy eltörölték. Évente körülbelül 3500 lettet soroznak be.

Borítókép: Katonák a német haderő, a Bundeswehr évenkénti szárazföldi hadgyakorlatának sajtónyilvános napján, 2022. október 17-én az észak-németországi Bergenben (Fotó: MTI/EPA/Friedemann Vogel)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.