„Isten óvjon minket attól, hogy világháború legyen”

– Isten óvjon minket, hogy világháború legyen ebből, de nem nagyon vagyok derűlátó, nem jó irányba haladnak a dolgok – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek adott interjújában Mustafa Sentop az orosz–ukrán háború esetleges eszkalálódása kapcsán. A Török Nagy Nemzetgyűlés (parlament) előző elnöke a napokban érkezett Magyarországra, hogy részt vegyen és beszédet mondjon Lakitelken Yunus Emre török költő mellszobrának ünnepélyes felavatásán. Mustafa Sentoppal beszélgettünk továbbá a magyar–török kapcsolatokról, az izraeli háborúról, valamint Recep Tayyip Erdogan török elnök több évtizede tartó népszerűségéről.

Mustafa Sentop, a Török Nagy Nemzetgyűlés (parlament) előző elnöke. Fotó: Havran Zoltán

– Európában egyre több jelét látni az orosz–ukrán háború eszkalálódásának, egyes európai vezetők saját katonáikat is Ukrajnába küldenék. NATO-tagként Törökország készül egy esetleges NATO és Oroszország közötti összecsapásra? Lát esélyt a világháborúra?

– Isten óvjon minket, hogy világháború legyen ebből, de nem nagyon vagyok derűlátó, nem jó irányba haladnak a dolgok. Talán emlékszik, Törökország közvetítőként lépett fel, alig pár hónappal a háború kirobbanása után, Isztambulban sikerült asztalhoz ültetni az orosz és ukrán képviselőket. Akkor láttuk esélyeit a tűzszüneti megállapodásnak, de európai országok közbeléptek és felborult a folyamat. Recep Tayyip Erdogan elnök vezetésével Törökország ez után is nagy erőfeszítéseket tett, hogy mielőbb sor kerüljön a tűzszünetre, valamint fogolycserékre.

Kis sikereket elértünk ugyan, de sajnos az Európai Unió és az Egyesült Államok inkább csak gerjesztik a háborút.

Rengeteg kiadással jár mindez, a háború veszélyezteti Európa biztonságát, gazdasági következményei vannak, nem beszélve az emberi áldozatokról, sebesültekről vagy azokról, akik kénytelenek elhagyni hazájukat. Bízom benne, hogy a racionális ész fog érvényesülni és a politikai vezetők belátják, hogy háborúval nem lehet semmit sem elérni.

A török védelmi minisztérium sajtóirodája által közreadott képen az ukrán, az orosz és a török delegáció tagjai tárgyalnak a fekete-tengeri gabonaszállításokat lehetővé tevő megállapodásról Isztambulban 2023, május 5-én. Fotó: Arif Akdogan / MTI/EPA/Török védelmi minisztérium sajtóirodája

Törökország azt szeretné, ha a konfliktus nem eszkalálódna, és mindent meg fogunk tenni, hogy mielőbb fegyvernyugvás legyen. Szerintem a NATO nem fog beavatkozni, tekintve, hogy Ukrajna nem tagja a szövetségnek. Inkább talán az ENSZ égisze alatt jöhet létre tűzszünet. Az európai országok viszont nagyon rossz irányba haladnak, nem saját nemzeti érdekeiket tartják szem előtt. Egy ilyen kritikus időszakban erős vezetőre lenne szükség, ilyen vonatkozásban nekünk van erős vezetőnk Erdogan személyében, Magyarországnak pedig Orbán Viktor miniszterelnök az erős vezetője.

– Mint Ön is említette, a háború kitörése után Törökország részvételével kezdődtek tárgyalások Moszkva és Kijev között. Újraéleszthetők az egyeztetések?

– Most kilátástalanabb a helyzet, mint kezdetben, de be kell látniuk, az európai országoknak, hogy harcokkal nem lehet semmit sem elérni, ez egy zsákutca. Mi, törökök azt valljuk, tárgyalóasztalnál lehet megoldani a konfliktusokat.

– Egy másik háborúra térve: múlt héten Ankara bejelentette, nem kereskedik Izraellel, amíg Izrael és a Hamász tűzszüneti megállapodást nem köt. Milyen kimenetelre számít Törökország a háborúban?

– Izrael sok palesztint ölt meg azzal, hogy megtámadta Palesztinát, a világ számos országa által elismert másik államot. Követeljük, hogy vessenek véget Izrael atrocitásainak, de Izrael nem hagyta abba a támadásokat, és a nemzetközi joggal szembeszegülve blokkolja a humanitárius segélyeket. Az ENSZ nyilatkozatai és határozatai az ellenségeskedések beszüntetésére és a háború befejezésére szólítottak fel – Erdogan elnök azt mondta, hogy Törökország felfüggeszti az összes gazdasági kapcsolatát Izraellel, amíg a harcok be nem fejeződnek. Ez csak egyike volt Törökország Izraelnek adott válaszlépéseinek. Az Európai Unió országai és az Egyesült Államok is feltétel nélkül és jogtalanul támogatják Izraelt. Ha Ukrajnára és a palesztinokra gondolunk, akkor az EU és az USA kettős mércéjét látjuk. Nagyra értékeljük azokat az egyetemista fiatalokat, akik kiállnak a háború és az elnyomás ellen, és megvédik a humanitárius értékeket. Egyrészt, az Amerikai Egyesült Államok állítólag a demokrácia, az emberi jogok és a szabadságjogok őrzője a világon, másrészt viszont Izraelnek támogatást nyújt ahhoz, hogy folytathassa mészárlásait, és még a véleménynyilvánítás szabadsága körébe tartozónak tekinthető tüntetéseket is megpróbálja elfojtani.

– Törökországnak regionális hatalomként nagy szerepe van a közel-keleti helyzet alakulásában. Legutóbb Irakban járt Erdogan, előtte pedig más arab országokkal is rendezte a kapcsolatokat. Mi áll a török külpolitika hátterében?

– Békét és stabilitást szeretnénk a régióban. A szíriai állam  szétesett, és a nemzetközi terrorszervezetek fészkévé vált. Észak-Irakban is vannak terrorista szervezetek. De néhány terrorszervezetet, például a Kurdisztáni Munkáspártot (PKK) és az ISIS-t az Egyesült Államok nyíltan felfegyverzi, annak ellenére, hogy szövetségesek vagyunk a NATO-ban.

Ha az Egyesült Államok több ezer kilométerről, az óceánon túlról beavatkozhat Afganisztánban és Irakban, akkor Törökországnak is joga van fellépni a határain lévő terrorszervezetek ellen.

Mindent megteszünk a béke és a stabilitás érdekében. Először is diplomáciai úton, de ha más módon kell ezt megtennünk, akkor más módon fogjuk megtenni.

– Erdogan leváltására a tavalyi elnökválasztáson és az idei helyhatósági választásokon is összefogott a baloldal több-kevesebb sikerrel. Miben rejlik Erdogan és az Igazság és Fejlődés Pártjának (AKP) sikere?

– Tavaly májusban volt Törökországban az elnökválasztás, akkor Erdogant újabb öt évre választották meg, idén márciusban pedig önkormányzati választásokat tartottunk. Nem járt sikerrel az ellenzéki, Erdogannal szembeni tömörülés. Erdogan 21 éve sikeresen vezeti az országot – Törökország ez idő alatt erősebb lett, és hatalmas fejlődésen ment keresztül. Sikerének hátterében többek közt az áll, hogy rajta kívül senki sem tudott előállni jó javaslatokkal, ötletekkel, elnökünk viszont egy erőskezű vezető. Bebizonyította, hogy rátermett, sikeres és bíznak benne az emberek.

Recep Tayyip Erdogan török elnök, a kormányoldali pártszövetség, a Nép Szövetsége elnökjelöltje az isztambuli rezidenciája előtt álló busz tetejéről szól támogatóihoz és bejelenti győzelmét a török elnökválasztás második fordulója után, 2023. május 28-án. Fotó: Tolga Bozoglu / MTI/EPA

– Mindkét választás során Erdogan úgy nyilatkozott, utolsó megmérettetésére készül. A következő elnökválasztásig még van pár év, de készülnek már a voksolásra? Hogyan képzeli el Törökországot Erdogan után?

– Az elnökválasztásig még négy év van hátra. A török alkotmány szerint egymás után kétszer választható meg ugyanaz a politikus köztársasági elnöknek, ezért beszélt utolsó megmérettetéséről Erdogan. A négy év viszont sok idő a politikában – egy régi fontos politikus mondta, hogy 24 óra is sok időnek számít, bármi megváltozhat ennyi idő alatt. A Török Nagy Nemzetgyűlés elnökeként 2022 végén hivatalos látogatást tettem Magyarországon, és Kövér László házelnökkel találkoztam.

Prioritást élvez számunkra a török–magyar kapcsolat, és tudom jól, hogy Orbán Viktor miniszterelnök is kiemelten kezeli a két ország partnerségét.

Tudjuk, hogy mindez nemcsak a politikában való kapcsolódást jelenti, hanem fontos az európai béke megteremtése terén is, és mindent megteszünk, hogy tovább mélyítsük a barátságot a két ország között. Ahogy felkértek, azonnal elfogadtam a meghívást, számomra is kiemelten fontosak a török–magyar kapcsolatok.

Borítókép: Mustafa Sentop, a Török Nagy Nemzetgyűlés (parlament) előző elnöke (Fotó: Havran Zoltán)