Ukrajna katonai támogatásával veszélybe sodorta a NATO-t a Nyugat

Erősebbé vált a NATO? – többek közt erre a kérdésre keresték a választ a Magyar Atlanti Tanács kedden megrendezett, a védelmi szövetségről szóló konferencia első panelbeszélgetésének résztvevői. Felszólalásukban a szakértők kitértek az orosz–ukrán háborúra, valamint annak lehetséges megoldására is.

Ukrán katonák harcolnak a frontvonalnál, a dél-ukrajnai Zaporizzsja megyében 2023. december 18-án, az Ukrajna elleni orosz háború huszadik hónapjában. Fotó: Jakiv Liasenko Forrás: MTI/EPA

– A nyugati stratégia arról szól, hogy fegyverekkel, lőszerekkel kell támogatni Ukrajnát, ezzel kiürültek a NATO-készletek. Ennek az elrettentés szempontjából van jelentősége, hiszen Ukrajna miatt legyengítették magukat – hívta fel a figyelmet Sztáray Péter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikáért és energiabiztonságért felelős államtitkára arra, milyen következményekkel jár, hogy a nyugati hatalmak szinte határok nélkül szállítják a fegyvereket a háborúban álló országba. Kiemelte azonban, hogy a következő NATO-csúcstalálkozón olyan javaslatokra van szükség, amelyek nemcsak a konszenzust erősítik a szövetségen belül, de hozzájárulnak a közös védelemhez is.

Álláspontja szerint a csúcs napirendjét az orosz–ukrán háború fogja uralni.

Sztáray Péter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikáért és energiabiztonságért felelős államtitkára (Fotó: MTI/Soós LajosFotó: Soós Lajos / MTI)

Tudatta, a washingtoni NATO-csúcsra készül egy dokumentum is, annak kapcsán, hogyan tud a védelmi szövetség megfelelőképpen reagálni a kihívásokra. A kihívások között említette a terrorizmust is: a szervezetek ugyanis kihasználják a migrációs tömegek Európába történő áramlását. Leszögezte,

afelé haladunk, hogy a NATO közelebb legyen a háborúhoz, ami ellentétes a magyar érdekekkel.

Hogyan érhet véget az orosz–ukrán háború?

Az államtitkár a Magyar Atlanti Tanács (MAT) kedden megrendezett konferenciáján szólalt fel, amelyet a NATO megalakulásának 75., valamint a magyar NATO-tagság 25. évfordulója alkalmából rendeztek. A panelbeszélgetés során arról is szó esett, hogy a védelmi szövetség előtt nagy kihívások állnak, többek közt az is, hogy hogyan lehet békét elérni Ukrajnában.

Katonailag nem valószínű, hogy egyik vagy másik fél rövid távon nagy győzelmet aratna, ha mégis, Oroszországnak erre nagyobb az esélye

– mutatott rá Sztáray Péter.

Az államtitkár szerint két lehetséges forgatókönyv létezik: Ukrajna támogatása, miközben fiatalok esnek el a fronton, vagy nagyhatalmak segítségével háttértárgyalások kezdődnek Moszkvával és Kijevvel.

Hangsúlyozta, meg kell előzni több százezer ember meggyilkolását, valamint az ukrán infrastruktúra lerombolását. „A jelenlegi módszer viszont közelebb viszi a NATO-t a konfliktushoz” – figyelmeztetett az eszkaláció veszélyére.

Egyetértett az államtitkárral Csóti György, a MAT elnöke, aki szerint szintén távol kell tartani a NATO-t a konfliktustól. Reflektálva Fodor Gábor volt miniszterre, aki arról beszélt, Oroszország megsértette a nemzetközi jogot, valamint az ukrán–orosz kétoldalú megállapodásokat, a MAT elnöke elmondta, Ukrajna az elmúlt tíz évben megfosztotta a nemzeti kisebbségeket jogaiktól – a kárpátaljai magyarok mellett a posztszovjet ország orosz lakossága is érintett volt.

A tavaly elhunyt Henry Kissinger volt amerikai külügyminisztert idézve elmondta, Ukrajnának területi engedményeket kell adnia, ehhez viszont tárgyalóasztalhoz kell ülni.

Az AP által megszerzett, videófelvételről készített  kép Ocseretinéről 2024. május 4-én (Fotó: - / MTI/AP/Kherson/Green)

Mi lesz Oroszországgal a háború után?

A beszélgetés során szóba került az is, mi lesz, ha egyszer véget ér az orosz–ukrán háború. Felszólalásában Wendin D. Smith, a NATO politikai igazgatója Jens Stoltenberget, a védelmi szövetség főtitkárát idézte, aki szerint veszélyes precedenst teremtene, ha a nemzetközi közösség engedne Putyinnak, aki egy másik ország szuverenitását megsértette. Smith szerint a NATO-nak képességekre és politikai akaratra van szüksége, hogy teljesíteni tudja feladatát, az elrettentést és a védelmet.

Borítókép: Ukrán katonák harcolnak a frontvonalnál, a dél-ukrajnai Zaporizzsja megyében 2023. december 18-án, az Ukrajna elleni orosz háború huszadik hónapjában (Fotó: MTI/EPA/Jakiv Liasenko)