„Akik a NATO-t háborúba akarják vinni, azok a világháborút kockáztatják”

Az orosz–ukrán háború már látható következményeiről, az Európa-szerte átalakult biztonsági helyzetről, valamint a NATO-t érintő veszélyekről beszélt kedden Szalay-Bobrovniczky Kristóf. A honvédelmi miniszter a Magyar Atlanti Tanács nagyszabású konferenciáján tartotta meg előadását, az esemény apropóját a NATO megalakulásának 75., valamint a magyar NATO-tagság 25. évfordulója adta.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter beszédet mond Magyarország NATO-csatlakozásának 25. és a NATO fennállásának 75. évfordulója alkalmából a tatai Klapka György 1. Páncélosdandár laktanyájában 2024. március 12-én. Fotó: Bodnár Boglárka Forrás: MTI

– A biztonság kérdése a legfontosabb prioritásunkká vált – fogalmazott Szalay-Bobrovniczky Kristóf kedden, a Magyar Atlanti Tanács (MAT) nagyszabású konferenciáján, melyet a NATO megalakulásának 75., és a magyar NATO-tagság 25. évfordulójának apropóján szerveztek. A honvédelmi miniszter figyelmeztetett: látni jeleit az orosz–ukrán háború esetleges eszkalálódásának, melybe sem hazánknak, sem a NATO-nak nem szabad belekeverednie. Közölte, a legtöbbet kell megtenni a tűzszünet és a béketárgyalások érdekében. „Akik a NATO-t háborúba akarják vinni, azok a világháborút kockáztatják” – figyelmeztetett.

Az orosz erők bejelentették a nukleáris képességek gyakorlatát, ami az eszkalációs inga egyre szélsőségesebb értékekbe történő kilengését jelzi

–  hívta fel a figyelmet Szalay-Bobrovniczky Kristóf.

Svédország NATO-csatlakozásának jelképeként felvonják a NATO lobogóját Romina Pourmokhtari svéd klímaügyi miniszter (b) és Gunnar Strommer svéd igazságügyi miniszter (mögötte) jelenlétében a svéd haditengerészet Muskö-szigeti támaszpontján, Stockholmtól délre 2024. március 11-én (Fotó: MTI/EPA/TT/Fredrik Sandberg)

A 25 éves NATO-tagság kapcsán a tárcavezető kiemelte, Magyarország mindig is aktív cselekvő tagja volt a védelmi szervezetnek: megháromszoroztuk a honvédelemre fordított költségvetést, valamint sikerült a GDP két százalékát védelemre fordítani. Hozzátette: számos NATO-misszióban veszünk részt, továbbá légtérfeladatokat is ellát a magyar hadsereg. Mindezeken felül a 2024-es év rendkívül aktív lesz Magyarország számára: átvesszük ugyanis az EU soros elnökséget, melyben a védelem kérdése prioritást fog élvezni. 

Szuverén, erős nemzeti haderő nélkül nincs értelme a NATO-nak

– mutatott rá annak fontosságára, szükség van a haderő fejlesztésére, modernizálására.

Hozzátette: A magyar kormány elkötelezett az EU közös biztonság- és védelmi politikája mellett.

Saját biztonságát kockáztatja Európa Ukrajnáért

Szalay-Bobrovniczky Kristóf arról is beszélt, „Európa védelmi ipara nem áll készen egy biztonsági fenyegetésre”. Kiemelte, kapkodásszerű akció látható, részben azoknak az országoknak a részéről, melyek Ukrajnába küldenek fegyvert – kiürítve saját stratégiai tartalékaikat.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök (b) és Jens Stoltenberg NATO-fõtitkár nyilatkozik a sajtó képviselõinek, amint megérkezik a NATO-tagállamok védelmi minisztereinek kétnapos tanácskozására Brüsszelben 2023. október 11-én (Fotó: MTI/EPA/Olivier Matthys)

Újjáéledtek a hidegháborús veszélyek

A honvédelmi miniszter álláspontja szerint az orosz–ukrán háború bebizonyította, nincs vége a történelemnek, a veszélyek korát éljük, a Szovjetunió szétesésével nem szűntek meg a konfliktusok a kontinensen. Közölte, bár a nyugati elit már azt érezhette, véget ért a történelem, a valóság rárúgta az ajtót erre az elképzelésre, mely egyúttal pánikhangulatot okozott. Szalay-Bobrovniczky Kristóf az orosz–ukrán háború legfontosabb következtetéseit nyolc pontban gyűjtötte össze:

1. Egyre nagyobb a veszély Európa marginalizálódására.
2. A szemünk előtt zajló globális hatalmi átrendeződés negatív hatásait jelentős részen érintik Európát, valamint szomszédságát – beleérve a tőlünk keletre zajló konfliktust, a Nyugat-Balkánt, valamint Afrikát.
3. Európa vezető hatalma továbbra is az Egyesült Államok, mely meghatározza az uniós védelmi politikát.
4. Mindeközben az Egyesült Államok figyelme az indiai–csendes-óceáni térségbe helyeződik át – ennek nyomán megkérdőjelezhető dinamikai szempontból a nyugati nagyhatalom hosszú távú elkötelezettsége a transzatlanti kapcsolatok mélysége mellett.
5. A romló biztonsági körülmények hatására mindenki észbe kapott és elindultak a költségvetési emelkedések, ám a társadalom, mely ezek mögött a kormányok mögött áll, nem áll készen semmilyen háború megvívására – a békét, a háború végét várják.
6. Megváltozott a NATO jellege a finn és svéd csatlakozások, valamint a madridi és a vilniusi csúcstalálkozók döntései alapján: a szövetég célja, hogy hatékony elrettentést és védelmet nyújtson az aktuális fenyegetésekkel szemben.
7. A globális hatalmi átrendeződés a blokkosodás irányába halad, mellyel szemben a konnektivitással lehet fellépni.
8. Összességében a világban csökkent az európai befolyás, és erősödik az orosz, kínai, illetve valamennyire a török befolyás is.

Milyen Európát vizionál Magyarország?

Előadása végén a tárcavezető arról is beszélt, magyar szempontból milyen Európára van szükség.

Álláspontja szerint olyanra, amely önállóan is képes garantálni állampolgárainak biztonságát.

Emellett a blokkosodás helyett a konnektivitást sürgette, valamint a Nyugat-Balkán országainak bevonását. Leszögezte, Magyarország azon dolgozik, hogy saját védelmi képességeit erősítse. Hozzátette: a védelem kérdése prioritássá vált, a biztonság fogyasztói helyett pedig annak hozzájárulóivá váltunk.

Beszéde végén megemlítette azokat a konkrét lépéseket, amelyekkel Magyarország növelni kívánja védelmi képességeit: ezek között említette a védelmi költségvetés növelését, az átfogó haderő-modernizációs programot, és a szervezeti kultúra átalakítását. „Olyan megújult Magyar Honvédséget építünk, ami alig emlékeztet az akár csak egy évtizeddel ezelőtti, szovjet–orosz eredetű haditechnikát üzemeltető és doktrinálisan is ahhoz hasonló haderőre” – mondta. Szalay-Bobrovniczky Kristóf hangsúlyozta a védelemipar fontosságát, amely a magyar igények kielégítése mellett képes exportra is termelni.

Borítókép: Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter beszédet mond Magyarország NATO-csatlakozásának 25. és a NATO fennállásának 75. évfordulója alkalmából a tatai Klapka György 1. Páncélosdandár laktanyájában 2024. március 12-én (Fotó: MTI/Bodnár Boglárka)