„Európának fel kell nőnie, nem szabad az Egyesült Államoktól ennyire függenie”

– Válságban az euroatlanti gondolkodás – jelentette ki pénteken Benkő Tibor volt honvédelmi miniszter, a Magyar Atlanti Tanács tavaly megválasztott alelnöke a szervezet sajtótájékoztatóján. Az eseményen a szervezet vezetői szólaltak fel, akik egyetértettek abban, hogy napjaink nagy kihívásainak – köztük a nemzetközi jogrend fenntartását, a fegyveres konfliktusok eszkalálásának megakadályozását és az illegális migráció korlátozását – kezeléséhez elengedhetetlen az atlantizmus gondolatának megőrzése. A beszélgetés során szóba került a NATO jövője, valamint az orosz–ukrán háború is.

A HM Zrínyi Nonprofit Kft./honvedelem.hu által 2023. november 14-én közreadott képen a NATO Előretolt Szárazföldi Többnemzeti Harccsoport vízi átkelést hajt végre a Tiszán létesített ideiglenes pontonhídon Tiszaroffnál az Adaptive Hussars 2023 többnemzeti országos hadgyakorlaton. Fotó: Szakál Szebáld Forrás: MTI/HM Zrínyi Nonprofit Kft./honvedelem.hu

Válságba került a NATO?

Benkő Tibor felidézte Donald Trump előző amerikai elnök gondolatait, aki korábban utalt arra, hogy ha Európa nem hajlandó költeni a saját védelmére, miért tenne így az Egyesült Államok. A MAT alelnöke rámutatott, hogy ez a gondolat egyébként nem új keletű, a 2014-es NATO-csúcson Barack Obama akkori amerikai elnök is arról beszélt, nincs rendjén, hogy az Egyesült Államok saját védelmén túl még az európai védelemre is hatalmas összegeket költ.

A volt honvédelmi miniszter szerint mindez azért is nagy probléma, mert semmi sem garantálja, hogy az Egyesült Államok számára nem lesz egyszer fontosabb Kína miatt például a távol-keleti térség.

 

A beszélgetés során szó esett arról is, hogy 2014 után került előtérbe, hogy a NATO-tagállamok a GDP legalább két százalékát védelmi kiadásokra fordítsák. A védelmi szervezet statisztikai adatai szerint a küszöböt még számos országnak nem sikerült teljesítenie, ám Benkő Tibor arra mutatott rá, a szövetség részéről nincs letisztázva, mire kell fordítani ezeket a pénzeket. Példaként elmondta, vannak olyan országok, ahol a nyugdíjas katonáknak járó pénzeket is belesorolják a védelmi kiadásokba.

Benkő Tibor volt honvédelmi miniszter (k). Fotó: Vasvári Tamás/MTI

Rámutatott, a NATO ötödik cikkelye értelmében ha egy tagállamot megtámadnak, a többinek segítségére kell sietnie,  ám a harmadik cikkely leszögezi, hogy a tagállamoknak olyan haderőt kell kiépíteniük, amellyel tudják garantálni saját biztonságukat.

Gyarmati István a kétszázalékos küszöb kapcsán arra mutatott rá, nemcsak a védelmi kiadások mértékéről, de arról is kellene beszélni, hogy mire költünk.

Kiemelte, a NATO-tagállamok között nemigen van együttműködés, ami álláspontja szerint fontos lenne. Arról is beszélt, hogy ha a jelenlegi biztonsági helyzet tartósan fennmarad, nem lesz elég a GDP csupán két százalékát védelmi kiadásokra fordítani. Felidézte, Trump korábban már négy százalékot is emlegetett.

Magyarország kulcsfontosságú partnere a NATO-nak

Szent-Iványi István, a MAT alelnöke felszólalásában arról beszélt, nem sokkal az 1999. márciusi NATO-csatlakozás után máris nyomáspróbával találta szemben magát Magyarország: március 24-én ugyanis megkezdődött a szövetség hadművelete a koszovói háború részeként. Utána következett az afganisztáni misszió, majd részt vettünk az iraki műveletekben is, noha utóbbiban már nem a NATO keretein belül, hanem nemzetközi koalíció részeként. 

Nagy NATO-konferenciára készül a MAT

Gyarmati István ismertette, a MAT május 7-re nagyszabású konferenciát szervez „Az atlantizmus jövője és az európai védelmi autonómia” címmel a Magyar Tudományos Akadémia székházában. Az eseményen többek közt szó lesz az euroatlanti közösség kohéziójáról és az Egyesült Államok szerepéről az európai biztonságban.

A szervezet főtitkára tudatta, az idei év különösen fontos a NATO szempontjából: április 4-én volt 75 éve, hogy Washingtonban a második világháború után 12 ország aláírta az Észak-atlanti Szerződést – megalakítva a NATO-t –, március 12-én pedig a 25. évfordulója volt Magyarország tagságának.

A NATO csúcstalálkozójának résztvevői Vilniusban 2023. július 11-én. Fotó: Fischer Zoltán/MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda

A MAT főtitkára egyúttal arról is beszélt, a szervezet tervei között szerepel annak megújítása, valamint az Atlanti Klub újraindítása. A Magyar Atlanti Tanács 1992-ben jött létre azzal a céllal, hogy kormányzaton kívüli szervezetként előmozdítsa hazánk NATO-csatlakozását, továbbá elősegítse az euroatlanti elvek és értékek minél szélesebb körű elfogadását a magyar társadalomban.

Az orosz–ukrán háborúval kezdődött minden?

Benkő Tibor a Magyar Nemzet felvetésére válaszolva felidézte, hogy amikor 2021 őszén az orosz csapatok megjelentek az orosz–ukrán határon, két ország, az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság kivételével senki nem gondolta volna, hogy háború lesz, még Ukrajna sem. Ismertette, 2021 decemberében még az akkori ukrán védelmi miniszter, Olekszij Reznyikov sem számított arra, hogy néhány hónapon belül hatalmas háború alakul ki Kelet-Európában.

Csóti György azonban egy másik megvilágításba helyezte a háború kirobbanásának okait: álláspontja szerint közrejátszott az is, hogy 2014 óta Ukrajna a kisebbségek elnyomását célzó politikát folytat.

Tavaly 11-12 millióra becsülték a posztszovjet országban élő oroszok számát.

Borítókép: A HM Zrínyi Nonprofit Kft./honvedelem.hu által 2023. november 14-én közreadott képen a NATO Előretolt Szárazföldi Többnemzeti Harccsoport vízi átkelést hajt végre a Tiszán létesített ideiglenes pontonhídon Tiszaroffnál az Adaptive Hussars 2023 többnemzeti országos hadgyakorlaton (Fotó: MTI/HM Zrínyi Nonprofit Kft./honvedelem.hu/Szakál Szebáld)