A német Die Welt lap megszerezte és cikkezett azokról a titkos dokumentumokról, amelyek véget vethettek volna a háborúnak. Erre hívta fel a figyelmet a TikTok-videójában Déri Stefi. Az újságíró közölte, már két éve béke lehetne, nem halt volna meg több száz ezer ember, s nem fenyegetné egész Európát ma is a háború veszélye.
A háború kitörése után nem sokkal az ukránok és az oroszok több körben is tárgyaltak Törökországban.
A német lap által megszerzett dokumentumok szerint ezek az egyeztetések 2022 tavaszán sikerre vezethettek volna. Ukrajna és Oroszország nagyrészt megegyeztek a feltételekben a harcok befejezéséhez.
A beszámolók szerint mindössze néhány kérdés maradt, amelyet személyesen kellett volna megtárgyalnia Vlagyimir Putyin orosz és Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek egy csúcstalálkozón. Sajtóhírek szerint egészen részletekig menően sikerült megegyezni Kijevnek és Moszkvának. Ukrajna elkötelezte magát az állandó semlegesség mellett, s lekerült az asztalról a NATO-csatlakozás is, a megállapodás értelmébn az ukránok nem fogadtak, gyártottak vagy vásároltak volna nukleáris fegyvereket, s soha nem engedtek volna külföldi fegyvereket és katonákat az országba.
Ennek fejében az oroszok azt ígérték, hogy soha többé nem támadják meg Ukrajnát.
Hogy Kijev biztos legyen ebben, Moszkva beleegyezett, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja, az USA, Nagy-Britannia, Franciaország, Kína és maga Oroszország átfogó biztonsági garanciákat nyújt Ukrajnának.
A béke azonban végül elmaradt, s máig folynak a harcok Ukrajnában. Azokban pedig több százezer ember vesztette életét, s millióknak kellett elhagyniuk a szülőföldjüket. Árvák siratják szüleiket, a pusztítás pedig mérhetetlen.
Déri Stefi a videójában felteszi a kérdést, hogy vajon mi történhetett, hogy mégsem sikerült végül megegyezniük a feleknek. Szerinte erre válasz lehet, hogy Joe Biden 2022. március 29-én körbetelefonálta Európa háborúpárti vezetőit.
Köztük volt Emmanuel Macron francia elnök, Olaf Scholz német kancellár, Mario Draghi akkori olasz miniszterelnök és Boris Johnson brit miniszterelnök. A hívás legfontosabb témája az volt, hogy továbbra is ellássák Ukrajnát biztonsági támogatással. Ezután felgyorsultak az események. 2022. április 6-án Johnson Kijevbe érkezett, s két üzenetet vitt magával, amiről Ukrajna isztambuli főtárgyalója azt mondta, hogy ezek a következők voltak, az egyik, hogy Vlagyimir Putyin háborús bűnös, nyomást kell gyakorolni rá, nem pedig tárgyalni vele, a másik, hogy ha Kijev alá is ír valamilyen garanciális megállapodást Moszkvával, a NATO-hatalmak ezt nem teszik meg.
Három nappal a brit miniszterelnök hazatérése után jelentette be az orosz elnök, hogy zsákutcába futottak a tárgyalások. Eközben Johnson és Biden is több száz millió dolláros támogatást ígért be Kijevnek. Innentől kezdve nemcsak a béke szállt el, hanem beindult a háború finanszírozása is. Az amerikai külügyminiszter pedig elárulta, hogy a brutális mennyiségű pénzből ki profitál.
Mint arról a lapunk is beszámolt, Antony Blinken, az USA külügyminisztere úgy fogalmazott:
Az Ukrajnának nyújtott biztonsági támogatás kilencven százalékát az Egyesült Államokban költötték el, az amerikai cégek profitáltak belőle.
Sőt Biden elnök is megerősítette Antony Blinken amerikai külügyminiszter szavait, amikor arról beszélt, hogy az Ukrajnának szánt pénzek kilencven százaléka az amerikai cégekhez kerül, az amerikai gazdaságot pörgeti.
Orosz–ukrán háború
