Népzene és spiritualitás

A Vágtázó Csodaszarvas Népzene és spiritualitás című klubjának negyedik eseménye május 18-án, szombaton 19 órakor kezdődik. A Fonó rendezvénye ismét egy beszélgetéssel indul. Grandpierre Atilla beszélgetőtársa ezúttal az összehasonlító népzenekutatás, törökségi népek népzenéje, magyar őstörténet területén egyaránt jártas Sipos János, a Zenetudományi Kutatóintézet nyugalmazott tudományos főmunkatársa.

A Fonó Népzene és spiritualitás című klubjának negyedik eseménye lesz a mai. Forrás: Fonó Budai Zeneház

A Fonó klubjának aktuális témája a magyar népzene török kapcsolatai lesznek. A magyar őstörténelem egyik meghatározó oldalát azok a néphagyományok jelentik, amelyek a magyar népet az eurázsiai őstörténelem török népeivel kötik össze. Hogyan látja ezt a kapcsolatot e témakör egyik legjelesebb kutatója? Mennyiben tekinthető hun, török, illetve magyar eredetűnek a Hunok csatájának dallama? Ezt követi 20 órától a Vágtázó Csodaszarvas különleges, a török népek népzenéjéhez kapcsolható műsorszámait előtérbe állító Vágtázó Csodaszarvas koncert.

A Fonó estjén az érdeklődők megismerkedhetnek számos török eredetű nép hagyományaival (Forrás:  Fonó Budai Zeneház)

Kiegészül a műsor a beszélgetéshez kapcsolódó zenészek közreműködésével:

Kenzsebek Aldajaar teljesen egyedülálló figura a kortárs kirgiz komuzművészetben. Saját dalokat ír, eposzokban gondolkodik. Hangszert épít, a hangszere határait igyekszik kiterjeszteni. Tulajdonképpen a teljes kirgiz mitológiát újra írta. És eközben nagy tehetségű, innovatív zenész is. Programjának része többek között a kortárs kirgiz költészet megzenésítése is. 

Bajkocskar baksi Ahmedov Kaska-darjából érkezik. 

Szülőföldjén az eposzmesélésnek és zenélésnek mindmáig élő, mondhatni virágzó hagyománya van a kongrátok és más dél-üzbegisztáni törzsek mindennapi életében (esküvők, köböre-lovaspóló).

Az afgán határ mentén elterülő szülőföldjén a baksik dombrán kísérik az eposzokat, amelyeket sajátos torokéneken mesélnek a hallgatóságnak, a hősök cselekedeteinek ébren tartásával elősegíteni a nemzeti tragédiák feldolgozását.

Bajkocskar baksinak fantasztikus hangja van, sajátos torokének stílusban énekel, melyet nagyon finom hangszeres játékkal vezet fel, és kísér. Mindmáig hagyományos életmódot folytat, a világ végén él családjával. A baksi énekhangja és dombrájának hangja szerves része az esküvők és lovas csapatversenyek akusztikájának. 

Ezek az ünnepségek nagy népszerűségnek örvendenek a helyi emberek körében, messzi földről ellátogatnak a nézők egy-egy híres eseményre. 

A magyarországi koncerten a Csodaszarvas is felhangzik kongrat eposzmesélő stílusban Bajkocskar baksi Ahmedov előadásában. Ennek alapját az a fordítás adja, melyet Vámbéry Ármin Kongrátföldről Magyarországra hozott kutatótársa, Iszák molla 1863-ban Arany János születésnapjára készített ajándékképpen.