Brüsszel ismét a rezsicsökkentés megszüntetését követeli Magyarországtól

Eljárást indíthat az Európai Bizottság Magyarország és más tagállamok ellen, mivel az államháztartási hiány meghaladja a 3 százalékot. Az eljárásnak nem lesz következménye, mivel a hiány 2026-ban újra az elvárt szint alá csökken.

Hamarosan indul a fűtési szezon, a rezsicsökkentés marad, a földgázkészlet pedig elegendő Fotó: MTVA/Faludi Imre

Brüsszel újra a rezsicsökkentés azonnali megszüntetésére szólította fel Magyarországot. Az Európai Bizottság legfrissebb országspecifikus ajánlásában emlékeztetett, az ajánlások alapján hazánknak már tavaly ki kellett volna vezetnie a háztartások energiaköltségeinek jelentős emelkedését fékező kedvezményes tarifarendszert – hívta fel a figyelmet a Mandiner.

Brüsszel arra figyelmeztetett, az uniós ajánlások szerint az államilag szabályozott, kedvezményes áram- és földgázárak teljes kivezetése lenne a legfontosabb lépés

ahhoz, hogy a költségvetési hiány minél hamarabb 3 százalék alá csökkenjen. A bizottság szerint a rezsicsökkentést legfeljebb akkor lehetne újra bevezetni, ha ismét jelentősen emelkednének a világpiaci árak, ebben az esetben is csak a legsérülékenyebb háztartásokban.

Brüsszelben a magas energiaáraktól várnák a hiány csökkenését

Az unió végrehajtó testülete rámutatott, hogy a tagállamoknak ismét be kell tartaniuk a 2020-ban a koronavírus-járvány miatt átmenetileg felfüggesztett költségvetési fegyelmet. A Stabilitási és Növekedési Paktum értelmében a tagállamoknak szigorú költségvetési politikát kell folytatniuk, vagyis

• az államháztartási hiány nem haladhatja meg a GDP 3 százalékát,
• az államadósság pedig a 60 százalékát.

Magyarországon 2024-ben a hiány a kormány várakozásai szerint 4,5 százalék lehet, a bizottság ugyanakkor ennél magasabb mutatóra számít.

A magyar kormány középtávú adósságcsökkentési tervét ugyan elismerik Brüsszelben, de kifogásolják, hogy ezt nem az uniós ajánlásokkal összhangban teszi, vagyis hogy 

a hiány 3 százalék alá csökkentését az állami beruházások átütemezésével gyorsítaná fel hazánk, nem pedig a rezsicsökkentés megszüntetésével.

A most közzétett országspecifikus jelentésben a bizottság ráadásul kifejezetten megemlíti, hogy a hiány már 2024-ben is csökken, részben pont azért, mert rezsicsökkentés, vagyis a közműcégeknek fizetendő árkompenzáció az alacsonyabb világpiaci árak miatt kevesebbe kerül a költségvetésnek. 

Tavaly a rezsicsökkentés költsége elérte a GDP 1,6 százalékát, idén már csak 0,9 százalékát éri el, 2025-ben pedig 0,4 százalékát teszi ki.

Az orosz–ukrán háború és az EU által bevezetett szankciók, valamint a világjárvány utóhatásai miatt 2022-ben soha nem látott gyorsasággal emelkedett a kőolaj és a földgáz, valamint a villamos energia világpiaci ára. Ezért az elmúlt két évben rekordot döntött egész Európában az infláció, a magas energiaárak pedig már a közepes jövedelmű háztartásoknál is jelentős életszínvonal-csökkenést okoztak, elsősorban Nyugat-Európában.

A bizottság azért is támadja a rezsicsökkentést, mert álláspontjuk szerint az alacsonyabb árak kevésbé ösztönzik a lakosságot az energiamegtakarításra és az energiahatékonyságra. Ez azt jelenti, hogy 

Brüsszel szerint a magas energiaárak előnyösek, mivel a megfizethetetlen közüzemi díjak miatt spórolásra kényszerülnek a családok,

ezzel elfedve az orosz energiahordozókra bevezetett szankciók káros következményeit és az EU növekvő kiszolgáltatottságát.

Eljárás indul a magas hiány miatt, de következménye nem igen lesz

Az Európai Bizottság Magyarországgal és több más tagállammal szemben – várhatóan már júliusban – megindítja a túlzottdeficit-eljárást. Ennek hazánkra nézve várhatóan nem lesz következménye, mivel az eljárás első szakaszában még nincsen büntetés. 

Az eljárás pedig várhatóan nem fog a következő szakaszába lépni, mivel Brüsszelben is elismerték a magyar kormány középtávú adósságcsökkentési erőfeszítéseit, vagyis azt, hogy 2026-ban már 3 százalék alá csökken az államháztartási hiány. Az uniós költségvetési fegyelem másik fontos szabálya, hogy az államadósságot középtávon 60 százalék alá kell szorítani. A magyar államadósság az idei – tervezett – 73,2 százalékról 2028-ra 62,8 százalékra csökken. 

A hazai adósság nem kiemelkedő, főleg ahhoz képest, hogy az EU legnagyobb gazdaságainak – Olaszország, Franciaország – államadóssága meghaladja a GDP 100 százalékát is.

Az unió a jelentésében rámutatott arra is, hogy a hiány és az államadósság a következő években csökken, ráadásul az állami kiadások mértéke sem éri el idén azt a növekedési plafont, amely az unió ajánlásaiban szerepel, 

Brüsszel mégis azt állítja, megszegi hazánk a korábbi költségvetési ajánlásokat, és kiigazításokat vár.

A jelentés arra is rámutatott, hogy az uniós vissza nem térítendő támogatások és a helyreállítási alapból nyújtandó kedvezményes kölcsönök 2024-ben a GDP 0,8 százalékát adhatják a tavalyi 0,3 százalékot követően.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: MTVA/Faludi Imre)