Több országban is nyugtalanságot keltett Vlagyimir Putyin orosz elnök e heti észak-koreai és vietnámi látogatása – írja a The New York Times amerikai napilap, megjegyezve, hogy a délkelet-ázsiai térségben az elmúlt időszakban Kína és az Egyesült Államok küzd a nagyobb befolyásért.
Az orosz elnök Észak-Koreával kötött megállapodása pedig felszította a feszültségeket a Koreai-félszigeten, ahol Kína szeretné megőrizni a viszonylagos nyugalmat. Jun Szog Jol dél-koreai elnök országa biztonságára leselkedő veszélynek nevezte az egyezményt – írja az amerikai Time magazin, hozzátéve, hogy az államfő szerint a megállapodásnak negatív következményei lesznek Szöul és Moszkva viszonyára.
Nem sokkal később kiderült, hogy Dél-Korea, amely eddig következetesen megtagadta, hogy fegyvereket szállítson aktív konfliktusban álló országoknak, Ukrajna esetében hajlandónak mutatkozik eltérni az álláspontjától.
A hírre az orosz elnök is reagált, mint elmondta, nagy hiba lenne Dél-Korea részéről az Ukrajnának való fegyverszállítás.
Vlagyimir Putyin csalódott, amiért Kínától nem kapja meg az áhított támogatást az orosz–ukrán háborúban, így oda fordul, ahonnan megkaphatja, amit szeretne, tehát a fegyvereket, a munkaerőt és a hajlandóságot, hogy borsot törjenek az Egyesült Államok orra alá – fejtegette a The New York Timesnak Samuel Greene, a londoni King’s College orosz politikával foglalkozó professzora, hozzátéve, hogy nincs túl sok ilyen ország, mindössze Irán és Észak-Korea jelentik a lehetséges opciókat.
A professzor szerint bár Putyin elismeri a Kínától való függőségét, nem engedheti meg magának, hogy az ázsiai nagyhatalom diktálja a háborús erőfeszítések menetét.
Oroszország történelmileg szoros katonai kapcsolatokkal rendelkezett a régió olyan országaiban, mint például Észak-Korea, Vietnám vagy India, ezek a kapcsolatok azonban már az orosz–ukrán háború előtt lazulni kezdtek − derül ki egy a ISEAS – Yusof Ishak Institute által publikált tanulmányból. A mostani feszültségek azonban olyan fegyverkezési versenyt indíthatnak el, amelyen Oroszország is nyerhet.
Vietnám például évek óta nem hajtott végre jelentős fejlesztést a szárazföldi haderejében, ez azonban most megváltozhat – mutat rá egy másik szakértő, Derek Grossman, a Rand vezető védelmi elemzője, aki szerint hamarosan akár orosz tankokat is vásárolhat a vietnámi hadsereg.
A délkelet-ázsiai országnak emellett új vadászgépekre és nagyobb hadihajókra is szüksége lenne – mondta el Nguyen The Phuong, aki Vietnám katonai ügyeit tanulmányozza az ausztráliai Új-Dél-Wales-i Egyetemen. „A nyugati fegyverek drágák és politikailag érzékenyek” – tette hozzá a szakértő.
A helyzetet bonyolítja azonban, hogy Vietnám vitában áll Kínával bizonyos – egyébként orosz segítséggel feltárt – olajlelőhelyek kapcsán, amelyeket mindkét ország magának követel. Ha a délkelet-ázsiai ország orosz hajókat használ a vitatott hovatartozású területek ellenőrzésére, azzal egyik vagy
akár mindkét nagyhatalom haragját kockáztathatja.
Borítókép: A KCNA észak-koreai hírügynökség felvételén Vlagyimir Putyin orosz elnök és Kim Dzsongun elsőszámú észak-koreai vezető, a Koreai Munkapárt főtitkára, a Nemzetvédelmi Bizottság első elnöke a Putyintól februárban ajándékba kapott orosz gyártmányú Aurus Senat luxusautóban ül Phenjanban 2024. június 19-én (Fotó: MTI/EPA/KCNA)
