Választások előtt: a kérdés, hogy háború lesz vagy béke

Az Európai Parlament jobboldali megerősödése a konzervatívoknak hálásabb csatározás előtt nyithatja meg az ajtót.

Budapest, 2024. május 22. Készülnek a szavazólapok a budapesti ANY Biztonsági Nyomda Nyrt. épületében 2024. május 22-én. Nyomtatják a helyi önkormányzati képviselõk és polgármesterek, nemzetiségi önkormányzati képviselõk, valamint az európai parlamenti képviselõk június 9-ei választásának szavazólapjait a nyomdában. MTI/Balogh Zoltán Fotó: Balogh Zoltán

Az európai parlamenti választás kulcsa többnyire a választók mozgósítása lesz, ami mentén feláll majd az új Európai Bizottság is. Ahogy arról lapunk is beszámolt,  az Alapjogokért Központ felmérése szerint Magyarországon a Fidesz-KDNP népszerűsége a legmagasabb. Itthon Többen szimpatizálnak a békepárti jobboldallal, mint a háborúpárti ellenzéki alternatívával. 

A 2019-es választásokkor 50,66 százalékon zárták a részvételi statisztikákat. Magyarországon akkor a választóképes lakosság 43,58 százaléka vett részt a választásokon, akiknek a jelentős része a Fidesz-KDNP (52.56 százalék) listájára adta le voksát. Ha azonban tágítjuk a képet és a teljes uniós közösséget nézzük nehéz előre látni, hogy mi lesz június 6-9. között.

Az EU jelenlegi vezetése válaszok nélkül hagyta az unió polgárait a Covid-járvány idején, nem történt elszámolás Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének botrányairól és maximumra járatták a kettős mércét. Ezen felül a háború hibás kezelése elgáncsolta az európai gazdaságot és olyan jelentős erővel bíró társadalmi csoportokat lökött a kétségbeesés szélére, mint például a mezőgazdasági szereplők.

Boyd Wagnert, az Euronews közvélemény-kutató központ vezető elemzője adott utoljára részletesebb betekintést a választásokon várható fejleményekről. Az oldal a következő változásokkal számol:

• Baloldal (GUE/NGL): +4 mandátum
• Zöldek (Greens/EFA): -18 mandátum
• Szocialisták (S&D): -4 mandátum
• Renew (Re): -18 mandátum
• Európai Néppárt (EPP): +2 mandátum
• Konzervatívok és Reformerek (ECR): +12 mandátum
• Identitás és Demokrácia (ID): +7 mandátum
• Független képviselők (NI): +31 mandátum

Wagner szerint a konzervatív frakciók (a Marine Le Pen fémjelezte ID és a Giorgia Meloni vezette ECR) együttesen egy második számú erővé válhat.

Nagyobbak lehetnek, mint a szocialisták az Európai Parlamentben. Ez pedig azt jelentené, hogy van egy erős jobboldal, amelyet figyelembe kell venni

– fogalmazott.

A jobboldali előretöréssel azonban egy mélyebb folyamat indulhat el az Európai Parlamentben. Töretlenül az Európai Néppárt számíthat a legnagyobb frakcióra (jelenleg 179 képviselővel a legnagyobb frakció az Európai Parlamentben) de ugyanúgy szövetségesre lesz szüksége a jövőben, mint ahogy eddig is. Az elmúlt évek gyakorlatában egyre jobban összemosódott az EPP a baloldali fősodorral. A legnagyobb kérdés, hogy ki tud-e alakulni egy olyan jobboldali erő, ami vissza tudja terelni a néppárti frakciót egy határozottabb, jobboldali-konzervatív politika útjára.

Az Euractiv páneurópai hírportál cikke szerint azonban mivel mind az ECR, mind az ID a nemzeti szuverenitás erősítését akarják, ez megnehezítheti a közös álláspont megtalálását bizonyos uniós kérdésekben az EPP-vel.

Persze ha az előrejelzéseket nézzük, a konzervatívok a Néppárttal kiegészülve még mindig csak 325-335 képviselőt adnak ki, amivel pár tucattal lemaradnak a többségről a 720 fős parlamentben. 

Borítókép: Készülnek a szavazólapok a budapesti ANY Biztonsági Nyomda Nyrt. épületében 2024. május 22-én. (MTI/Balogh Zoltán)