Minden, amit az EP-választásról tudni kell

Már csak napok választanak el minket az előttünk álló európai parlamenti választásoktól.

Az Európai Parlament képviselői 2024. április 23-án. (Fotó:FREDERICK FLORIN / AFP) Fotó: AFP

Az Európai Parlament felállása

Az új Európai Parlament első ülése az úgynevezett alakuló ülés – idén július 16-án lesz –, amelyre általában július elején kerül sor. Ezen az ülésen a képviselők hivatalosan is elfoglalják helyüket és megkezdik munkájukat. 

Az alakuló ülés egyik legfontosabb feladata az Európai Parlament elnökének megválasztása. Az elnököt az EP képviselői titkos szavazással választják meg.

 Az elnök mandátuma két és fél évre szól, ami megegyezik az EP ötéves ciklusának felével. Az Európai Parlament állandó bizottságainak elnökeit és alelnökeit is az alakuló ülés után választják meg. Ezek a bizottságok kulcsszerepet játszanak a jogalkotási folyamatban, ezért a bizottsági vezetők megválasztása kiemelt jelentőségű. 

A képviselők politikai hovatartozásuk alapján frakciókat hoznak létre. A frakciók fontos szerepet játszanak az EP munkájában. Meghatározzák a politikai napirendet, koordinálják a tagjaik tevékenységét, részt vesznek a bizottsági munkában, és befolyásolják a plenáris ülések vitáit és szavazásait.

Egy frakcióhoz legalább 25 képviselő szükséges, akik legalább hét különböző tagállamot képviselnek.

A legnagyobb és legjelentősebb frakciók közé tartoznak: az Európai Néppárt (EPP), a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége (S&D), a Renew Europe (RE), a Zöldek/Európai Szabad Szövetség, az Identitás és Demokrácia (ID), az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) és az Egységes Európai Baloldal/Északi Zöld Baloldal (GUE/NGL).

Az Európai Bizottság elnökének megválasztása

Az Európai Bizottság elnökének megválasztása egy bonyolult folyamat, amely az Európai Tanács javaslatával kezdődik. A tanács a választások eredményeit figyelembe véve javaslatot tesz az elnök személyére. A jelöltnek rendelkeznie kell a tagállamok vezetőinek támogatásával (minősített többséggel). Az Európai Parlament szavaz a tanács jelöltjéről. A jelöltnek az EP képviselőinek abszolút többségének (az összes képviselő több mint felének) támogatását kell megszereznie ahhoz, hogy megválasztott legyen. Míg 2014-ben a három legnagyobb képviselőcsoport gyorsan konszenzusra jutott, 2019-ben sokkal nehezebb volt a többség kialakítása. Elképzelhető, hogy 2024-ben ismét ilyen elhúzódó tárgyalásokra kerül sor.

Legutóbb, Ursula von der Leyen megválasztásakor a képviselők összesen 733 szavazatot adtak le, ebből egy volt érvénytelen. 383 képviselő szavazott von der Leyen megválasztása mellett, 327 ellene és 22-en tartózkodtak.

Az Európai Bizottság új elnökének egyik első feladata a bizottság tagjainak (biztosok) kiválasztása. Az újonnan megválasztott bizottsági elnök felkéri az EU tagállamokat, hogy tegyenek javaslatot egy-egy biztos személyére. Minden tagállam egy biztos jelöltet állíthat. A bizottsági elnök az egyes biztosjelölteknek meghatározott portfóliókat (feladatköröket) oszt ki. Ezek a portfóliók az EU különböző szakpolitikai területeit fedik le, például a kereskedelempolitikát, a környezetvédelmet, az egészségügyet vagy az EU bővítésének témakörét.

Az Európai Parlament természetesen ebben a fázisban is szerepet kap.

Az Európai Parlament illetékes bizottságai meghallgatják az egyes biztosjelölteket. A meghallgatások során a jelöltek beszámolnak terveikről, válaszolnak a képviselők kérdéseire, és bizonyítják szakmai felkészültségüket. Az összes biztosjelölt meghallgatása után az Európai Parlament plenáris ülése szavaz a teljes bizottságról (a bizottsági elnök és a biztosok együtt). A bizottságnak el kell nyernie az EP képviselők többségének támogatását.

Miután az Európai Parlament jóváhagyta az új Bizottsági vezetést, az Európai Tanács minősített többséggel még végső jóváhagyását adja a testületre.

Borítókép: Az Európai Parlament képviselői 2024. április 23-án (Fotó: AFP/Frederick Florin)