A Századvég tudományos igazgatója szerint e célból a gyermekek után járó adókedvezményeket meg kell duplázni, a demográfiai hanyatlást meg kell állítani (hiszen nem lehet migrációval pótolni a népességet), és belátható időn belül a támogatásokat ki kell terjeszteni a magyarok lakta területekre, az országhatáron kívül is.
A kijelölt célok tehát mind a nemzetünk megmaradását és prosperitásának előmozdítására valamint a magyarság és hazánk szuverenitásának erősítését szolgálják
– tette hozzá. Ifj. Lomnici Zoltán részletesen beszélt a miniszterelnök békemissziójának történelmi jelentőségéről is az Origónak.
Kiemelte: a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor a Kárpát-medence nagyszabású szellemi műhelye, amelynek részeként a miniszterelnök tusványosi beszédeit minden esztendőben nagy várakozás előzi meg.
Ennek fő oka, hogy programalkotó, hosszú távú nemzetstratégiáit felvázoló beszédek a liberálisok legmélyebb félelmeit, a progresszívek legnagyobb tévedéseit és mindezek legmegfelelőbb és leghatékonyabb konzervatív-kereszténydemokrata alternatívát is fel szokták vázolni. Ez idén sem volt másképp, azzal, hogy a közpolitikai prioritásoknak megfelelően a hangsúly inkább a nemzetközi színtéren és hazánk abban elfoglalt helyzetén volt, azokról az esszenciális politikai kérdésekről szólt a beszéd számos eleme, amelyeknek elsősorban nem rövid, hanem közép és hosszú távon van jelentőségük.
A közéleti vitákban mostanság rendre előkerülnek az innováció, az adaptációs képesség javítása és a megújulási képességre való hajlam a poltikai közösségek, így a kormánypártok tekintetében is. Ezen kihívásokra adott válaszként szolgál hagyományosan a Bálványosi Nyári Szabadegyetemen elhangzó miniszterelnöki beszéd, amely például a többi EU-s vezetőhöz képest unikális jelleggel nyújt egy átfogó képet egy uniós kormányfő részéről az említett szempontokra adható megfelelő és hatékony válaszokat illetően
– húzta alá.
A nyitó gondolatok között megjelent a tavalyi méltán elhíresült diplomáciai demarsra történő visszatekintés, amelynek részeként még „sorvezetőt” kapott a magyar kormány a román külügyi vezetéstől, hogy miről beszéljen és miről nem. Idén ezzel szemben a miniszterelnöki beszámoló alapján új szelek fújnak, haladunk a „gyönyörű barátság” felé a magyar–román viszonyrendszerben, amely természetesen nem csupán az erdélyi magyarság számára figyelemreméltó körülmény. Ebben meghatározó szerepet játszik a magyar kormányfő személye, aki hozzáállása és elszántsága révén, mint az már az elmúlt években is bebizonyosodott, alkalmas a régóta meglevő, adott esetben kijegecesedettnek tűnő, szomszédos államokkal szemben fennállt vagy fennálló feszültségek enyhítésére, sőt meghaladására is – tette hozzá ifj. Lomnici Zoltán.
