Gladden Pappin: Ukrajnában egyértelműen eljött a béke ideje

Orbán Viktor békemissziója megmozgatta a világot, a NATO-csúcson folytatott erőfeszítései pedig újfent alátámasztották, hogy a magyar miniszterelnök a béke embere, pedig voltak a csúcstalálkozónak kérdéseket felvető történései is. Az általa indított békemissziót pedig még a Robert Fico és Donald Trump elleni merényletkísérletek sem tudják megállítani, inkább újabb bizonyítékai a világban uralkodó jelenlegi káosznak, amely helyett a globális politika pragmatikus, ésszerű megközelítésére van szükség és a békére, ahogyan azt Orbán Viktor a békemissziójával eddig is képviselte – jelentette ki lapunknak Gladden Pappin, a Magyar Külügyi Intézet elnöke.

Gladden Pappin, a Magyar Külügyi Intézet elnöke Fotó: Havran Zoltán

– Volodimir Zelenszkij ukrán elnök legutóbbi nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy az ukránok és a magyarok szomszédok, és korrektnek nevezte a magyar miniszterelnök látogatását. Mi lehet emögött?

– Ukrajna valóban Magyarország szomszédja, Magyarország pedig a menekültek befogadásával, illetve egészségügyi támogatással segítette a béketörekvéseket. Emellett hazánk az Ukrajnával kapcsolatban nyitottan álló bilaterális kérdések rendezésére is törekedett. A miniszterelnök ukrajnai látogatása a konfliktus mielőbbi megoldásának irányába mutat, és ne feledjük, a közelmúltbeli európai választásokon az átlagos európai polgárok egyértelműen a béke iránt kötelezték el magukat.

– Orbán Viktor a békefolyamat közvetítőjeként Kijev után Moszkvába is elutazott. Mit gondol erről a látogatásról?

– A felek közötti párbeszéd elősegítésében Magyarország hagyományos diplomáciai álláspontot képvisel. Ezt a fontos szerepet gyakran elhanyagolták, de a béke érdekében Magyarország mindig is nyitott volt az ilyen közvetítésekre. Ez a közbenjárás és tárgyalás a magyar külpolitika fontos érdeme, egyúttal jelentős hozzájárulás a békéhez, ezt mindkét fél egyre inkább elkezdte felismerni.

– Hogyan értékeli a NATO-csúcsot?

– A NATO-csúcs hangsúlyozta az ukrajnai béke szükségességét, hiszen bár Ukrajna volt a csúcstalálkozó egyik fő fókuszpontja, ügyében gyakorlatilag nem történt előrelépés. A csúcstalálkozó nyilatkozata megerősítette a konfliktus veszélyeit és azt, hogy Ukrajna csatlakozása csak akkor lehetséges, ha teljesíti a szükséges feltételeket, és minden szövetséges egyetért a szövetségbe való felvételével, és ez csak akkor lesz lehetséges, ha meglesz a béke. A rosszul elnevezett „Pledge of Long-Term Security Assistance for Ukraine”, amellyel a NATO-szövetségesek hosszú távú támogatást ígérnek Ukrajnának, valójában csak egyévnyi segítséget ígér Ukrajnának, miközben azt mondja, hogy a további segítségnyújtást évente újratárgyalják. A NATO vezetői megerősítették elkötelezettségüket a védelmi képességek növelése mellett – ez különösen fontos lesz, mivel a NATO egyensúlyba kerül, és Európa nagyobb felelősséget vállal saját védelméért, különösen a novemberi amerikai választásokon várható Trump-győzelem fényében. A Kínára vonatkozó kemény szavak azonban aggasztók. A NATO-nak nem lehet és nem is szabad Kína-ellenessé válnia. A tömbképződésre irányuló növekvő tendencia globális feszültségeket szít, és kihat a védelmi szövetség általános biztonságára. A NATO-nak, mint védelmi szövetségnek, inkább tagjai védelmére kell összpontosítania, nem pedig új biztonsági kihívások provokálására.

– Mi a véleménye a Robert Fico és a Donald Trump elleni merényletekről?

– Az Egyesült Államok baloldali politikai berendezkedése évek óta szítja a Trump elleni gyűlöletet. Szomorú látni, hogy az egyének politikai erőszakhoz folyamodnak céljaik elérése érdekében, attól tartva, hogy elveszítik a választásokat. Ez a fajta erőszak soha nem fogadható el, de az a tény, hogy az elmúlt hónapokban többször előfordult, azt mutatja, hogy ezek nem elszigetelt esetek. A kudarcba fulladt merényletkísérletek rávilágítanak az erős demokratikus rendszerek szükségességére, és az ellen a retorikával szembeni küzdelem szükségességére, amely az országaik érdekeit fontosnak tartó nacionalistákat tekintélyelvűként és fasisztaként ábrázolja. A hétvégi lövöldözés esetében Trump szerencsére nagyjából sértetlen maradt, bár egy civil meghalt, és többen megsérültek. Ficónak kevésbé volt szerencséje, bár jó látni, hogy úgy tűnik, jól gyógyul.

– Milyen összefüggést lát a kettő között?

– Mindkettő példája az erős, nacionalista vezetők elleni politikai erőszaknak, amely komoly és kitartással rendelkezik, akár egy lenyűgöző választási győzelmet követően, akár egy várható választási győzelemmel összefüggésben. Korábban mindkét férfit a célkeresztbe helyezték, tekintélyelvűnek és fasisztának ábrázolták. Mindkét eset rávilágít arra, hogy össze kell fognunk és harcolni kell a demokráciáinkért, ahelyett, hogy engednénk, hogy államaink átadják magukat a káosznak és az erőszaknak.

– Mennyire növelik ezek az erőszakos cselekmények a békemisszió jelentőségét?

– Egyértelműen eljött a béke ideje Ukrajnában. Nincs életképes katonai megoldás. Ha békét akarunk Ukrajnában, a nyugati vezetőknek a konfliktusban érintett összes féllel eszmét kell cserélniük, Orbán pedig pontosan ezt tette a békemissziójával. A világ több vezetőjének ugyanezt kell tennie. Nem meglepő, hogy még az őt kritizálók is értékelték a küldetését. Ezek az erőszakos cselekmények csak újabb bizonyítékai a világban uralkodó jelenlegi káosznak, és megmutatnak a globális politika pragmatikus, ésszerű megközelítésének szükségességére. Nem olyan visszamenőleges, logikátlan megközelítésekre van szükség, mint amilyeneket egyre gyakrabban látunk.

Borítókép: Gladden Pappin, a Magyar Külügyi Intézet elnöke (Fotó: Havran Zoltán)