– Milyen összefüggést lát a kettő között?
– Mindkettő példája az erős, nacionalista vezetők elleni politikai erőszaknak, amely komoly és kitartással rendelkezik, akár egy lenyűgöző választási győzelmet követően, akár egy várható választási győzelemmel összefüggésben. Korábban mindkét férfit a célkeresztbe helyezték, tekintélyelvűnek és fasisztának ábrázolták. Mindkét eset rávilágít arra, hogy össze kell fognunk és harcolni kell a demokráciáinkért, ahelyett, hogy engednénk, hogy államaink átadják magukat a káosznak és az erőszaknak.
– Mennyire növelik ezek az erőszakos cselekmények a békemisszió jelentőségét?
– Egyértelműen eljött a béke ideje Ukrajnában. Nincs életképes katonai megoldás. Ha békét akarunk Ukrajnában, a nyugati vezetőknek a konfliktusban érintett összes féllel eszmét kell cserélniük, Orbán pedig pontosan ezt tette a békemissziójával. A világ több vezetőjének ugyanezt kell tennie. Nem meglepő, hogy még az őt kritizálók is értékelték a küldetését. Ezek az erőszakos cselekmények csak újabb bizonyítékai a világban uralkodó jelenlegi káosznak, és megmutatnak a globális politika pragmatikus, ésszerű megközelítésének szükségességére. Nem olyan visszamenőleges, logikátlan megközelítésekre van szükség, mint amilyeneket egyre gyakrabban látunk.
Borítókép: Gladden Pappin, a Magyar Külügyi Intézet elnöke (Fotó: Havran Zoltán)