Az amerikai székhelyű National Democratic Institute (NDI) mintegy negyven kérdést tett fel több mint 2500 ukránnak különböző témakörökben – írja a Samnytt svéd hírportál. A felmérés, amelynek finanszírozásában Svédország is részt vett, májusban készült, de csak alig több mint két hónappal később jelent meg. Magukat az interjúkat a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KIIS) végezte az NDI megbízásából – írja a V4NA nemzetközi hírügynökség.
Az NDI felmérésében a válaszadók nyolcvan százaléka mondta azt, hogy a háborúban elvesztette barátait vagy családtagjait. Tavaly májusban ugyanez az arány 44 százalék volt, 2022 májusában pedig húsz százalék. Tíz százalékuk pedig arról is beszámolt, hogy a háború miatt elvesztette otthonát, és egyre többen mondják, hogy fizikai és mentális egészségüket negatívan befolyásolja a háború.
A felmérésből az is kiderült, hogy az Oroszországgal való tárgyalási hajlandóság is növekszik, és
2022 óta először fordul elő, hogy az ukránok többsége most már béketárgyalásokat akar: 57 százalékuk mondta az, hogy tárgyalni akar, míg 38 százalékuk mondott nemet.
Az ukrán tárgyalási hajlandóság 2023 januárjában volt a legalacsonyabb, miután Ukrajna katonai sikereket ért el a harctéren, de azóta fokozatosan emelkedett. Akkor még csak az ukránok 29 százaléka akart tárgyalni.
Ezzel szemben az ukrán kompromisszumkészség nem ilyen erős. 77 százalékuk nemet mond arra, hogy beleegyezzenek abba, hogy Oroszország megtartsa a most általa ellenőrzött területeket. 19 százalékuk teljesen vagy valamelyest elfogadhatónak tart egy ilyen megoldást.
Valamivel többen, 35 százalék, el tudják képzelni, hogy visszatérjenek a 2022. februári invázió előtti határokhoz, és Oroszország továbbra is ellenőrzése alatt tartsa a Krím félszigetet és Donbász egyes részeit. A többség, 60 százalék azonban ezt elfogadhatatlannak tartja. A legtöbben, a válaszadók 85 százaléka, olyan megoldást remél, amelyben Oroszország teljesen kivonul Ukrajnából, elhagyva Donbászt és a Krím félszigetet is. Tíz százalék azonban még egy ilyen megoldást sem tart elegendőnek.
Az NDI felmérése Svédország és az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynöksége (USAID) finanszírozásával készült. Az NDI egy liberális érdekvédelmi szervezet, amely lazán kötődik az amerikai Demokrata Párthoz, valamint az európai liberális és vörös–zöld pártokhoz. Többek között a Nyílt Társadalom Alapítványtól és különböző nyugati kormányoktól kap támogatást.
Ezért talán nem meglepő, hogy az NDI az ukránokat a homoszexuálisokkal, biszexuálisokkal és transzszexuálisokkal kapcsolatos hozzáállásukról is megkérdezte. A tanulmány szerint a háború kitörése óta jelentősen nőtt az ilyen szexuális orientációk elfogadása. Míg 2019 decemberében a válaszadóknak csak 28 százaléka gondolta úgy, hogy az LMBTQ-embereknek ugyanazokkal a jogokkal kellene rendelkezniük, mint a többi ukránnak, addig idén májusra ez az arány 68 százalékra nőtt.
Borítókép: Az ukrán mentőszolgálat munkatársai és katonák viszik egy szupermarketre mért orosz csapás következtében meghalt áldozat holttestét (Fotó: AFP/Roman Pilipey)
