Recep Tayyip Erdogan elnök kormánya úgy véli, hogy a geopolitikai súlypont eltolódik a fejlett nyugati gazdaságoktól, Kelet irányába. Az ország új irányvonala tükrözi azt a törekvését, hogy a többpólusú világban minden oldallal kapcsolatokat ápoljon, miközben teljesíti a NATO kulcsfontosságú tagjaként vállalt kötelezettségeit.
Rendkívüli módon csalódott Törökország, hogy már több mint húsz éve nem sikerül az Európai Unióhoz való csatlakozása. Erdogan szerint a súlypont egyre inkább Kelet felé tolódik, így Ankara nemcsak a nyugati kapcsolatokra kíván összpontosítani a jövőben, hanem a keleti kapcsolataira is
– mondta el lapunknak Tárik Meszár.
Az MCC Migrációkutató Intézet és az Eurázsia Központ vezető kutatója szerint Törökország a NATO kulcsfontosságú tagja, de Erdogannak már korábban is voltak olyan kijelentései, hogy Ankara akár a Sanghaji Együttműködési Szervezethez is csatlakozna a jövőben. Ez a szervezet egyfajta ellen-NATO-nak is tekinthető, de Törökország úgy gondolja, hogy ez a kettősség feloldható, és egyszerre képes a Nyugat felé és a Kelet felé is nyitni.
Lehet mondani, hogy ez egy hintapolitika, de a keleti nyitástól Ankara elsősorban gazdasági hasznot remél, tette hozzá a szakértő.
Arról szóltak a hírek, hogy Törökország, mint gázexportelosztó az Oroszországból és Közép-Ázsiából kiinduló gázexport központja kíván lenni, továbbá javítani kívánja a kapcsolatait Oroszországgal és Kínával is, ami rendkívül fontos Ankara számára, hangsúlyozta Tárik Meszár. Hozzátette:
Törökország az EU és Ázsia közötti gazdasági kapcsolatok összekötőjévé szeretne válni, valamint létezik Törökország és az EU között egy vámunió, ami által a kínai cégeket akarja bevonzani, főleg az elektromosautó-gyártókat.
– Az itthon is jól ismert keleti nyitás politikája zajlik most Törökországban, mert Ankara is belátta, hogy nem csak a Nyugat felé kell nyitni, és ez állhat a BRICS-hez való csatlakozási szándék mögött, mutatott rá a kutató.
Ami érdekes, hogy a BRICS-nek több olyan tagja van, akiknek sok kérdésben ellentétesek az érdekeik. Ami azonban a BRICS-országokat összeköti és fenntartja ezt a szövetséget, az a multipoláris világrend melletti kiállás. Elutasítják az Egyesült Államok által dominált egypólusú világrendet, és ez köti össze ezeket az országokat. Azonban vannak a szövetségen belül ellentétes érdekű országok, mint például Irán és az Egyesült Arab Emírségek, de a kereskedelem szintjén ezek az országok is együttműködnek
– magyarázta lapunknak a szakértő. Kiemelte azt is, hogy Törökország és Irán sincs baráti viszonyban, de az elmúlt időszakban több olyan kijelentés is elhangzott Ankara részéről, hogy szeretnék javítani a kereskedelmi és gazdasági kapcsolatokat Teheránnal.
Tárik Meszár arra is felhívta a figyelmet, hogy Ankara az Európai Unió mellett az ENSZ Biztonsági Tanácsához is régóta szeretne csatlakozni.
Erdogan úgy véli, a kettős nyitás politikája működhet. Törökország lehet NATO-tag, de közben együttműködhet Oroszországgal is. Amiatt nagyon sok bírálat éri a török kormányt, hogy Moszkvával nem szakította meg a kapcsolatait, emellett Ukrajnával is jó kapcsolatban áll. Ez a török hintapolitika lényege
– összegezte Tárik Meszár.
