A BRICS egy betűszó a globális Dél jelentős államainak szövetségét takarja. 2006-ben alapította Brazília, Oroszország, India és Kína. 2010-ben a Dél-afrikai Köztársaság csatlakozott, 2024 elején pedig Egyiptommal, Etiópiával, Iránnal és az Egyesült Arab Emírségekkel bővült a szövetség, mely a nyugati gazdasági dominancia ellenében szeretné tovább bővíteni sorait. A csoport éves csúcstalálkozón határozza meg a prioritásokat és hoz döntéseket. A tagok felváltva töltik be az elnöki posztot egy évig.
(Fotó: Anadolu/AFP/Sefa Karacan)
Kazahsztán mellett július végén Malajzia jelezte csatlakozási szándékát a jelenleg a BRICS elnökségét betöltő Oroszországnak, a közelmúltban pedig Azerbajdzsán jelentette be, hogy szívesen csatlakozna a közösséghez.
Baku csatlakozási szándéka már korábban megfogalmazódott a Kína és Azerbajdzsán stratégiai együttműködéséről szóló közös nyilatkozatban, amelyet a Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) július elején tartott kazahsztáni csúcstalálkozóján fogadtak el.
A BRICS egyfajta koordinációs, gazdasági jellegű együttműködésnek indult, de még egyelőre formálódó fázisban van, mondta el lapunknak Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója.
Azerbajdzsánnak és a frissen csatlakozott országok számára nincsenek a belépésnek olyan kockázatai, ami ez ellen szólna, azonban potenciálisan hozhat előnyöket, bizonyos kapcsolatok felélénkülését és közös projektek létrejöttét
– hangsúlyozta a szakértő.
Vlagyimir Putyin orosz elnök korábban a BRICS-et a globális többség szövetségének nevezte, Moszkva azon törekvésének részeként, hogy szembeszálljon a domináns Nyugattal és elkerülje az Oroszország ukrajnai háborújával kapcsolatos szankciókat. A csoport élen jár abban a törekvésben is, hogy a dollár helyébe más lépjen a nemzetközi kereskedelem legfontosabb valutájaként.
A BRICS eddig inkább egy ígéret, mondta el Bendarzsevszkij Anton. Ez nem egy intézményesült szervezet, nincsenek belső intézményei, alapvetően inkább a státusban bontakozik ki a működése, folytatta. Hozzátette, 2006 óta működik a BRICS de azóta nem született szabadkereskedelmi megállapodás, miközben ennek lehetősége rendszeresen felmerült. A 2000-es években merült fel, hogy vannak olyan fejlődő országok, amelyek olyan gazdasági potenciállal rendelkeznek, amely később a jelenlegi legfejlettebb, leggazdagabb államok sorába helyezheti a BRICS országokat.
A kibővített csoport (BRICS+) összlakossága körülbelül 3,5 milliárd fő, vagyis a világ lakosságának 45 százaléka. Gazdasági erejét tekintve pedig a tagországok gazdasága a globális gazdaság közel 30 százaléka.
A jövő nagyhatalmai
A világ ismét a blokkosodás felé halad, és nehezedik a nemzetközi kereskedelem, a korábbi, jól felépült struktúrák, utak és kapcsolatok is zavarossá válnak. Izgalmas kérdés, hogy kik lesznek a jövő nagyhatalmai. Világszerte egyre inkább osztják azt a véleményt, hogy a többpólusú világrend több nagyhatalmi státusra törekvő szereplőt is elbír.
Oroszország és Kína egy alternatív, a nyugati dominanciával szembe helyezkedő egységet szeretne létrehozni a BRICS által, azonban ezt nem minden tagállam osztja. Emellett a tagok közötti ellentétek is hátráltathatják a már említette intézményesülést, mutatott rá Bendarzsevszkij Anton.
India és Kína geopolitikai versengése és a lezáratlan határviták, valamint az Irán és az Egyesült Arab Emírségek közötti stratégiai ellentétek sem segítik ezt. Ha megnézzük a G7-országokat, akkor egyértelműen demokráciákról van szó, míg a BRICS-országok társadalmi berendezkedése eléggé heterogén
– folytatta.
Vlagyimir Putyin Oroszország idei BRICS-elnöksége kapcsán kijelentette: célja, hogy növelje a szövetség szerepét a nemzetközi pénzügyi rendszerben, emellett a bankok közötti együttműködés fejlesztése, a BRICS-devizák használatának bővítése, valamint az adó- és vámhatóságok közötti együttműködés elősegítése is kívánatos. Az orosz elnök úgy fogalmazott:
„A BRICS-szel Oroszország meg akarja mutatni a Nyugatnak, hogy az orosz–ukrán háború okozta szankciók ellenére is vannak barátai és szövetségesei a világ többi részén.”
A BRICS-csoport szerint a nyugati nemzetek uralják az olyan fontos globális szervezeteket, mint a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank. Nagyobb hangot és képviseletet szeretnének a feltörekvő gazdaságoknak. 2014-ben a BRICS-országok létrehozták az Új Fejlesztési Bankot, hogy pénzt kölcsönözzenek az infrastruktúra fejlesztésére. 2022 végéig közel 32 milliárd dollárt biztosított a feltörekvő országoknak új utak, hidak, vasutak építésére és vízellátási projektekre.
Lehet a BRICS-ből még sokkal erősebb valami, amit a gazdasági mutatóik is indokolnak, de véleményem szerint egyelőre még nem tartanak ott
– összegezte a szakértő.
