Albin Kurti miniszterelnök kormánya több szerbellenes lépést is tett az elmúlt időszakban: bejelentették az Ibar folyón átívelő fő híd megnyitását, bezárták a szerbiai posta fiókjait és rendőrségi akciókra került sor az önkormányzatok intézményeinél.
Az ellenzéki pártok ezeket a lépéseket populistának és propagandisztikusnak nevezik.
Gazdasági szakértők szerint a kormány Észak-Koszovóra való koncentrálása közben elhanyagolja az állampolgárok valódi problémáit és veszélyezteti a gazdasági fejlődést.
Milos Vucsevics szerb miniszterelnök szerint Albin Kurtinak nincs más ajánlata a választóknak annál, mint amit Észak-Koszovóban tesz. A belgrádi kormányfő attól tart, hogy a következő albán cél a Mitrovicába áthelyezett Pristinai Egyetem megszüntetése lehet.
A következő albán cél minden bizonnyal a Mitrovicába költözött Pristinai Egyetem megszüntetése. Úgy gondolják, hogy az egyetem lényegében további erőt ad a szerb népnek. Nem adják fel, az óvodákat sem kímélik, Kurtinak ezen kívül nincs mit ajánlania szavazóinak a februári választásokra
– mondta Vucsevics.
A Kosovo Online cikke szerint a Koszovói Kereskedelmi Kamara egykori elnöke is azon a véleményen van, hogy a pristinai kormánynak nincs sem gazdasági, sem diplomáciai jövőképe, és az északot érintő egyoldalú döntései veszélyeztetik a gazdasági fejlődést és egyben taszítják a külföldi befektetőket.
Alekszandar Sljuka, az Új Társadalmi Kezdeményezés nevű észak-mitrovicai civil szervezet munkatársa szerint Kurti intézkedései nem kizárólag a választási kampány, hanem egy hosszabb folyamat részei, amely már 2021 óta tart.
Minden, amit tesz, az a politikai pontgyűjtést szolgálja, mert látja, hogy ez tetszik az albán közösségnek, helyeslik ezt, ebben nagy támogatást élvez
– mondta Sljuka.
Hozzátette:
Nem vagyok gazdasági szakértő, de sokak elemzése szerint Koszovó a függetlenség kikiáltása óta az egyik legrosszabb helyzetben van jelenleg a társadalmi-gazdasági paramétereket tekintve.
A szakértő kiemelte: az elkövetkező időszakban, a választásokig – becslése szerint – további feszültségekre lehet számítani.
Sztefan Szurlics, a belgrádi politikatudományi kar docense nem számít túl radikális lépésekre a választásokig, de úgy véli, a kampány arra fog összpontosítani, hogy megmutassák: Észak-Koszovó teljesen integrálódott Pristinához és a szerb intézmények megszűntek.
Arbnor Sadiku politológus szerint az utóbbi hónapok eseményei annak a következményei, hogy a szerbek elhagyták a koszovói intézményeket. Mint aláhúzta, ez lehetőséget adott Albin Kurtinak, hogy kiterjessze Koszovó szuverenitását erre a területre.
Mint arról korábban írtunk, Koszovó 2008-ban kikiáltotta függetlenségét, ezt azonban Szerbia nem fogadta el. A kétoldalú kapcsolatok rendezése a térség uniós csatlakozása szempontjából is kulcsfontosságú, az EU által közvetített, 2011-ben kezdődő egyeztetések azonban továbbra sem hoznak eredményt. Ennek egyik legfőbb oka, hogy Pristina továbbra sem hajlandó teljesíteni Belgrád legfőbb kérését: a koszovói Szerb Községek Közösségének megalakítását.
Borítókép: A KFOR koszovói békefenntartó misszió tagjai 2024. augusztus 10-én járőröztek a mitrovicai főhídon (Fotó: AFP)
