A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető az ukrán kollégájával tartott közös sajtótájékoztatóján először is gratulált Andrij Szibiha kinevezéséhez, és megtiszteltetésnek nevezte, hogy első külföldi látogatásának helyszínéül Budapestet választotta, még akkor is, ha ez végül időpont-egyeztetési problémák miatt nem is jött össze.
Ezt követően megerősítette, hogy Magyarország továbbra is békepárti álláspontot képvisel az ukrajnai háborúban, ugyanis kizárólag a diplomáciai rendezés vethetne véget emberek, családok százezrei, milliói szenvedésének.
Magyarország minden olyan nemzetközi kezdeményezést támogat, amely a béke elérésének mielőbbi lehetőségét hozza magával, és támogatunk minden olyan kezdeményezést, amely azzal a reménnyel kecsegtet, hogy ezt a háborút tárgyalásokkal, diplomáciai úton minél előbb le lehessen zárni
– emelte ki.
„Megerősítettem miniszter úrnak azt is, hogy Magyarország addig folytatja a történetének legnagyobb volumenű humanitárius akcióját, amíg arra szükség van, a nehéz helyzetben lévő emberek és családok megsegítésének érdekében” – tette hozzá.
Emlékeztetett rá, hogy már meghaladta az 1,4 milliót a szomszédos országból hazánkba érkezett menekültek száma, és 14 855 ukrán gyermek számára biztosítottak lehetőséget nyári táborozásra. Arra is kitért, hogy a kormány már 66 milliárd forintot fordított az Ukrajnának nyújtott támogatásokra, s ma is több száz olyan iskola és óvoda működik Magyarországon, ahol menekült családok gyerekei tanulnak, illetve Budapesten elkezdte a működését egy két tannyelvű iskola is.
„Magyarország készen áll arra, hogy részt vegyen Ukrajna újjáépítésében, ez a részünkről nemcsak egy kommunikációs panel, hanem ez történik is. Már a háború alatt is vettünk és veszünk is részt újjáépítési erőfeszítésekben, vettünk és veszünk is részt oktatási, egészségügyi, illetve közigazgatási intézmények működésének helyreállításához szükséges munkálatokban” – mutatott rá.
Szijjártó Péter aláhúzta hazánk szerepét az ukrán energiaellátás biztonságához szükséges földgáz- és áramszállításokban.
Mióta a háború kitört, azóta több mint hárommilliárd köbméternyi földgáz Magyarországon keresztül Ukrajnába szállítására került sor, és a helyzet az, hogy most már június óta Magyarország a legnagyobb villamosenergia-importforrást biztosítja Ukrajna számára. A nyár folyamán az ukrán villamosenergia-import 45 százaléka Magyarországról, Magyarországon keresztül érkezett Ukrajnába
– tudatta.
„Magyarország készen áll a határkeresztező infrastruktúra fejlesztésére. Jó hír, hogy az idei évben egy új határátkelőhelyet tudunk nyitni Nagyhódos és Nagypalád között. Készen állunk a beregsurányi határátkelő kapacitásának növeléséhez szükséges munkák elvégzésére. Készen állunk az új Tisza-híd megépítésére. A kormány pénzügyi támogatásával majd ötvenmilliárd forintból jött létre az a nagy átrakóállomás Fényeslitkénél, ahol évi egymillió konténeregységnek megfelelő árut lehet átpakolni, és ahol évente egy-, illetve hárommillió tonnányi gabona és étolaj átrakására nyílik lehetőség” – sorolta.
„És megerősítettem azt is, hogy továbbra is készen állunk arra, hogy határmenti vállalkozásfejlesztési övezetet hozzunk létre a magyar–ukrán határnál” – hangsúlyozta.
A miniszter végül érintette a vitás ügyeket is, és kijelentette, hogy a magyar–ukrán együttműködésnek, kapcsolatnak a kölcsönös jó szándékon, kölcsönös tiszteleten és kölcsönös jóindulaton kell alapulnia.
Ezért tisztelettel, de elvárjuk Ukrajnától azt, hogy a magyar nemzeti közösség jogait állítsa helyre az anyanyelvhez való hozzáférés tekintetében, az oktatás, a kultúra, közigazgatás területén
– mondta.
„Erre vonatkozólag tizenegy pontos megoldási javaslatot terjesztettünk Ukrajna kormánya elé. Ennek megvitatására munkacsoportok jöttek létre, amelyek működésének felgyorsításában állapodtunk meg” – fűzte hozzá.
A miniszter arra kérte hivatali partnerét, hogy ahogyan Magyarország is biztosítja az energiaszállítások teljes kapacitását Ukrajnába irányulóan, úgy Kijev is tartózkodjon a jövőben az egyoldalú, hirtelen lépésektől, amelyek veszélybe sodorhatják hazánk ellátását.
„És kértem azt is a miniszter úrtól, hogy az Ukrajnában működő magyar vállalatok esetében ne kerüljön sor negatív diszkriminációra” – közölte.
A találkozónk arról győzött meg, hogy joggal reménykedhetünk abban, hogy a szándék a szomszédsági kapcsolatok fejlesztésére kölcsönös, közös, hogy ezen szomszédi kapcsolatok egy idő után jószomszédi kapcsolatokká tudnak alakulni. Magyarország ebben érdekelt, és a magyar kormány részéről mindent meg is teszünk ennek érdekében
– összegzett.
Borítókép:
