Az Európai Bizottság néhány héttel ezelőtt úgy határozott, hogy keresetet indít az Európai Unió Bíróságán Magyarország ellen, mert úgy véli, hogy a tavaly decemberben elfogadott, nemzeti szuverenitás védelméről szóló törvény uniós jogot sért − mutat rá a XXI. Század Intézet legújabb elemzése. Ez a jogszabály több intézkedés mellett létrehozta a „Szuverenitásvédelmi Hivatalt”, amelynek feladata feltárni és vizsgálni azokat a külső érdekeket szolgáló tevékenységeket és szervezeteket, amelyek Magyarország szuverenitását sérthetik vagy veszélyeztethetik, befolyást gyakorolhatnak a választások kimenetelére vagy a választói akaratra. Nem meglepő, hogy a bizottság politikai akaratának és öncélú érdekeinek az Európai Unió Bírósága előtt kíván érvényt szerezni, amikor a szuverenitásvédelmi törvényt támadja.
Az elemzés bemutatja, hogy Brüsszel nem a jogállamiságot, hanem saját érdekeit tartotta szem előtt, amikor beperelte Magyarországot a szuverenitásvédelmi törvény miatt.
Brüsszel saját érdekből perli Magyarországot
Az Európai Bizottság kifogásai az Európai Unió Alapjogi Chartájában rögzített számos alapvető jog megsértését foglalják magukban: a bizottság szerint a jogszabály sérti a magán- és a családi élet tiszteletben tartásához való jogot, a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságát, az egyesülés szabadságát, az ügyvédi titoktartáshoz való jogot, valamint az ártatlanság vélelmét − sorolja a XXI. Század Intézet. Ezen felül a bizottság azzal is érvel, hogy a törvény sérti a belső piac működését és annak számos alapszabadságát. Az uniós értékeléshez véleményt nyilvánító tanácsadó szerv, a Velencei Bizottság azt is megállapította, hogy a szuverenitásvédelmi törvény által felállított testület működése túl nagy kockázatot jelent, hogy elrettentő hatást gyakorol Magyarországon a szabad és demokratikus társadalmi vitára.
Kevesebb mint egy hónappal a perindítás bejelentését megelőzően a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke nyílt levélben fordult az Európai Bizottság elnökéhez azzal kapcsolatban, hogy megtudja: egyes külföldről finanszírozott civil szervezetek milyen szerepet töltenek be a Magyarország elleni jogállamisági eljárásban, és az elmúlt évek nyarán kiadott éves jogállamisági jelentésekben, és milyen tartalommal készültek el ezek az „árnyékjelentések”.
A megkeresés indokaként elsősorban az szolgált, hogy a Magyarországgal szemben folytatott jogállamisági eljárás során a bizottság számos magyarországi – jelentős részben külföldi forrásokból működő – szervezet, egyebek mellett az Amnesty International Magyarország, a Magyar Helsinki Bizottság, a Political Capital, a Társaság a Szabadságjogokért, valamint a Transparency International Magyarország közreműködésével elkészített, saját jelentéseit vette alapul. A Szuverenitásvédelmi Hivatal hatásköre az ügyben alátámasztott:
A jogállamisági jelentéshez véleménnyel hozzájáruló NGO-k közül több szervezet részben vagy egészben az Európai Unión kívüli, harmadik országból érkező támogatásokból működik.
A nyilvánosság biztosítása kötelező az EU intézményeire
Az átláthatóság az EU működésére vonatkozó egyik kulcsfontosságú előírás, főként ha egy tagország, közvetkezésképpen pedig az Európai Unió szuverenitásáról van szó − emeli ki a XXI. Század Intézet. Az uniós alapelv megköveteli az Európai Unió intézményeitől, hogy tegyék közzé a szükséges információkat a politikai döntéshozatalról és a kiadásokról, és tartsa tiszteletben az információszabadság elvét. Az Európai Unióról szóló szerződés 10. cikke egyértelműen előírja, hogy a nyílt döntéshozatalt „a polgárokhoz a lehető legközelebb” kell lefolytatni. S míg a 11. cikk kimondja, hogy mind a magánszemélyeknek, mind az érdekképviseleti egyesületeknek lehetőséget kell adni arra, hogy „az uniós fellépés minden területén kifejtsék és nyilvánosan kicseréljék véleményüket”, ez nem teszi jogszerűvé a külső érdekek befolyásának megjelentését az uniós döntéshozatalban. Emellett az Európai Unió működéséről szóló szerződés ehhez kapcsolódóan is előírja a nyilvánosság fontosságát hangsúlyozva, hogy az uniós intézmények kötelesek nyilvánosan fellépni, és biztosítaniuk kell, hogy egy uniós tagállamban lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező bármely természetes vagy jogi személy hozzáférhessen az intézmények működése során keletkezett dokumentumokhoz (15. cikk).
A nyilvánosság biztosítása mégis az Európai Bizottság egyik leggyengébb pontja. Az Európai Ombudsman felmérése szerint is az esetek 85 százalékában elmulasztja a nyilvánossági kérelmek határidejét, vagy nem tesz eleget a jogos kérelmeknek.
Tavaly októberben az ombudsman vizsgálatot indított az uniós intézmények átláthatósági gyakorlata kapcsán, amely idén év végén zárul majd.
