A migráció kérdése újra az uniós napirend élére került az Európai Unióban, mivel több tagállam úgy érzi, hogy menekültügyi rendszereik túlterheltek. Olyan tény ez, amire a magyar miniszterelnök már évek óta próbálja felhívni a figyelmet. Ebben és több témában is előrelépést ért el Orbán Viktor. Az a vita, amelyet a baloldali politikusok kampányra és hiteltelenítésre használtak fel, jelenleg a magyar álláspontot látszik visszaigazolni európa uniós viszonylatban. Erről árulkodik, hogy olyan lapok, mint a Financial Times több politikai pontban is egyetért Orbán Viktorral.
Henry Foy, a Financial Times brüsszeli irodájának vezetője, a kritikák mellett elismerte az EU vezetőinek kétszínűségét, miután megismerte Magyarország miniszterelnökének álláspontját.
Henry Foy írásában kiemeli, hogy Ylva Johansson, az EU belügyi biztosa és az uniós miniszterek találkozóján került terítékre, hogy hogyan növelhetnék az elutasított menedékkérők hazatelepítését. Johan Forssell, Svédország bevándorlási miniszterének nyilatkozata szerint az ügy a politikai napirend élvonalába került, és a különböző politikai spektrumok képviselői egyetértettek az ügy sürgősségében.
Az EU szomszédos országokban helyezné el a nem kívánt migránsokat? – teszi fel a kérdést Foy. Majd kifejti:
Az Európai Unió újra a migrációs politikájának átgondolása mellett döntött, mivel egyre több tagállam jelzi, hogy menekültügyi rendszereik kapacitásai kimerülőben vannak. Az uniós országok most egy olyan innovatív megközelítést tanulmányoznak, amely szerint a szomszédos országok, különösen a nyugat-balkáni államok bevonásával kezelnék a menedékkérők elhelyezését és a migrációs nyomás csökkentését.
Az új stratégia kihívásairól és lehetőségeiről is ír. Mint kifejti, az uniós belügyminiszterek tanácskozásán több perspektíva is felmerült, beleértve a lehetséges költségeket és a politikai buktatókat. A svéd bevándorlási miniszter, Johan Forssell kifejtette, hogy a téma elsőbbséget élvez.
„Ez ma a politikai prioritásaink között kiemelt helyen szerepel” – mondta Forssell.
A találkozón egy új koncepciót megemlítettek, amely szerint olyan központokat hoznának létre, ahol az elutasított kérelmezők várakozhatnának a deportálásra. A nyugat-balkáni országok, például Albánia, felmerültek mint lehetséges helyszínek, különös tekintettel Olaszország albániai menedékügyi megállapodására. Azonban további technikai vizsgálatok szükségesek a jogi és gyakorlati megvalósíthatóság érdekében.
Az Oroszországgal kapcsolatos kettős mérce
Orbán Viktor az Európai Parlament ülésén kifogásolta az EU orosz árukkal kapcsolatos kereskedelmi kétszínűségét, rámutatva, hogy az uniós áruk „bizonyos közép-ázsiai országokba” történő exportja ugrásszerűen növekedett– mutatott rá Henry Foy.
Az EU vezetői számára fontos feladat az önvizsgálat, annak ellenére, hogy a magyar miniszterelnököt gyakran nevezik oroszbarátnak. Az EU-nak világosabb stratégiát kell kidolgoznia a belső ellentmondások kezelésére és a hatékony külpolitikai fellépés érdekének érvényesítésére
– mutat rá Financial Times brüsszeli irodájának vezetője.
Mint írta, Orbán Viktor arra is rámutatott, hogy a nyugati országok orosz olajbeszerzése megnövekedett 2022 óta, ami jelentős bevételi forrást biztosít a Kreml számára. Von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke által elítélt magyar vízumprogramhoz kapcsolódóan pedig Orbán Viktor kiemelte, hogy míg Magyarországon hétezer, addig Németországban, Franciaországban és Spanyolországban több százezer orosz dolgozik.
Foyd kiemelte:
A közösség hitelessége érdekében szükséges, hogy a brüsszeli vezetők elismerjék és kezeljék a belső ellentmondásokat, és erősítsék meg politikai álláspontjukat a nemzetközi kihívásokkal szemben. Ez nemcsak a migráció kezelésére, hanem az EU Oroszországhoz fűződő kapcsolatainak tisztázására is vonatkozik, amely Orbán szerint nem mentes a kétszínűségtől.
Borítókép: A strasbourgi Európai Parlament (Fotó: Csudai Sándor)
