Itt lenne az ideje, hogy Brüsszelben is mindenki hozzászokjon ahhoz, hogy nem Brüsszelből jelölik ki egyes országok kormányait sem az Európai Unióban, sem azon kívül
– szögezte le.
Külön kitért az Európai Néppárt bírálataira is, aláhúzva azt, hogy a pártcsalád a jelek szerint nem tudja elviselni, ha egy országban szuverenista, béke- és családpárti, a nemzeti érdeket előtérbe helyező párt nyeri a választást.
Ez valószínűleg az EPP rossz lelkiismeretére is utalhat, mert egy olyan pártcsaládról beszélünk, amely régebben jobboldali volt, aztán túl hosszan volt koalícióban a szocialistákkal az Európai Parlamentben, és jobban idomult a szocialistákhoz, mint a szocialisták idomultak hozzá, ezért az EPP besodródott az európai politikai élet baloldalára gyakorlatilag – jegyezte meg.
A legnevetségesebb ebben az egészben az, hogy az egyik leghangosabb bíráló a litván külügyminiszter, aki [a hazájában rendezett választáson] annyira meggyengült, hogy a listán szerzett mandátumát sem veszi át, és ahelyett, hogy csöndben maradna, ahelyett, hogy elfogadná az emberek döntését, és esetleg megfontolná, hogy nem amiatt ültették-e le a kispadra, amit eddig csinált, ugyanazt folytatja, és ereje teljében bírálja az 54 százalékkal győztes georgiai kormánypártot
– fejtette ki.
A miniszter óriási teljesítménynek nevezte, hogy a georgiai kormány az ismert körülmények ellenére, az ismert geopolitikai és regionális környezetben képes volt garantálni az ország békéjét.
Amióta ez a kormányzó párt áll az ország élén, azóta nem volt itt háború, nem volt fegyveres konfliktus, ami mutatja, hogy ha az ember erőfeszítéseket tesz, hogyha valóban békét akar, akkor azt el lehet érni – mondta.
Sokan vannak Brüsszelben, akik azt szerették volna, hogy Georgia egy második Ukrajna legyen, de a georgiai nép ennek ellenállt. Mert ha Georgia a második Ukrajna lett volna, akkor az vesztes háborút, sok százezer halálos áldozatot és sok millió elmenekült embert jelentene, mert ezt jelentette a háború Ukrajnában
– hangsúlyozta.
Georgia nem akart második Ukrajna lenni, és erről világos döntést hoztak a georgiaiak, még akkor is, ha ez nagyon fáj Brüsszelben – összegzett.
Szijjártó Péter kiemelte, hogy Georgia és Magyarország között jó néhány éve stratégiai partnerség van, ami az eredményekben is megmutatkozik. Úgy vélekedett, hogy az európai energiabiztonság és a zöld átállás nagyban függ az azeri-georgiai-román-magyar együttműködéstől, hiszen a négy ország nemrég abban állapodott meg, hogy a Kaukázusban megtermelt zöldenergiát Közép-Európába importálják egy világrekorder hosszúságú tenger alatti vezetéken keresztül.
Tudatta, hogy bukaresti központtal, azeri vezérigazgatóval már létrejött a négy ország vegyesvállalata, a beruházás megvalósíthatósági tanulmánya pedig az év végére elkészül, s onnantól kezdve a technikai, kivitelezési, pénzügyi terveken lehet elkezdeni dolgozni.
Ezután arra is kitért, hogy Magyarország tisztában van azzal, hogy az európai uniós integráció rendkívül bonyolult folyamat, ezért a kormány készen áll a tapasztalatok átadására, s megállapodást kötött ötven georgiai közigazgatási szakember képzéséről a Magyar Diplomáciai Akadémián.
Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök (b) és Irakli Kobakhidze georgiai miniszterelnök (j2) plenáris megbeszélést folytat Tbilisziben 2024. október 29-én. A magyar kormányfő mellett jobbra Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, balra Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán)