A Krím félsziget Artek táborában több száz nyugati gyerek táborozik minden nyáron, amely idén augusztusban sem volt másképp. A tábor célja Oroszország szempontjából egyértelmű: gyerekeket vonzanak ide, akiket a háborús retorika és a hagyományos orosz értékek népszerűsítésére készítenek fel.
Érdekes, hogy többek között német, francia és finn gyerekek is helyet kapnak ebben a programban, annak ellenére, hogy országuk élesen elítéli Oroszország ukrajnai agresszióját és a Krím annektálását, és ezek az országok orosz szóhasználattal NEM BARÁTI országok.
A „gyerekdiplomácia” révén a „hagyományos értékek védelmére” és a „nemzeti egység fontosságára” tanítják őket.
Az Artek tábor a szovjet idők óta fontos helyszín, most pedig Oroszország annektált területének szimbóluma lett, ahol a gyermekek „egyesítését” hirdetik. A finn és német gyerekek három hétre érkeztek a Krímbe, ahol Putyin Egyesült Oroszország pártjának támogatásával ünnepelték a „barátság hídját” – a nemzetközi közösség számára ez azonban inkább a provokáció jele.
Az egyik német résztvevő szülei elmondták, hogy nem látják problémásnak, ha gyermekük a Krímbe utazik, annak ellenére, hogy országuk kormánya ennek veszélyeire figyelmezteti a Krímbe tartókat.
A tábor programjában részt vettek olyan nyugati gyerekek is, akik versenyek megnyerésével jutottak el a Krímbe, és díjként kapták ezt a lehetőséget az orosz államtól. A gyerekek egy versenyen vesznek részt, esszéket írnak orosz nyelven és bemutatókat tartanak, majd miután beválasztották a legjobbak közé, utazási támogatást kapnak, hogy eljussanak a Krímbe.
Mindezt az orosz kormány jelentős erőforrásokkal támogatja, és nagy hangsúlyt helyez arra, hogy a gyerekek pozitív képet kapjanak Oroszországról.
A tábori program során a gyerekek orosz katonákkal találkozhatnak, megtudhatják, mit jelent az „orosz patriotizmus”, és részt vehetnek a „Gyermekek diplomáciájában”.
A tábor igazgatója szerint egységükben rejlik az erejük, és a program célja, hogy Oroszország barátjaként térjenek haza a gyerekek.
A programot támogatják az orosz veteránszervezetek is, amelyeken keresztül a gyerekek találkozhatnak katonákkal, köztük a Wagner-csoport egyes tagjaival, akik a frontvonalban harcoltak. Ez a találkozó „patriotizmus példájának” számít, ahol a gyerekeknek bemutatják az orosz katonák hazaszeretetét.
Miközben Oroszországot a nemzetközi közösség izolálja, ezek a gyerekek hazatérve más szemszögből mutathatják be az országot, ami ellenpontja lehet a hivatalos nyugati retorikának.
Annak ellenére, hogy több ország figyelmezteti állampolgárait a Krím látogatásának veszélyeire, és az oroszokkal szembeni szankciókat is fenntartják, gyermekeiket mégis az oroszok által ellenőrzött területekre küldik.
