A Krím félsziget Artek táborában több száz nyugati gyerek táborozik minden nyáron, amely idén augusztusban sem volt másképp. A tábor célja Oroszország szempontjából egyértelmű: gyerekeket vonzanak ide, akiket a háborús retorika és a hagyományos orosz értékek népszerűsítésére készítenek fel.
Érdekes, hogy többek között német, francia és finn gyerekek is helyet kapnak ebben a programban, annak ellenére, hogy országuk élesen elítéli Oroszország ukrajnai agresszióját és a Krím annektálását, és ezek az országok orosz szóhasználattal NEM BARÁTI országok.
A „gyerekdiplomácia” révén a „hagyományos értékek védelmére” és a „nemzeti egység fontosságára” tanítják őket.
Az Artek tábor a szovjet idők óta fontos helyszín, most pedig Oroszország annektált területének szimbóluma lett, ahol a gyermekek „egyesítését” hirdetik. A finn és német gyerekek három hétre érkeztek a Krímbe, ahol Putyin Egyesült Oroszország pártjának támogatásával ünnepelték a „barátság hídját” – a nemzetközi közösség számára ez azonban inkább a provokáció jele.
Az egyik német résztvevő szülei elmondták, hogy nem látják problémásnak, ha gyermekük a Krímbe utazik, annak ellenére, hogy országuk kormánya ennek veszélyeire figyelmezteti a Krímbe tartókat.
A tábor programjában részt vettek olyan nyugati gyerekek is, akik versenyek megnyerésével jutottak el a Krímbe, és díjként kapták ezt a lehetőséget az orosz államtól. A gyerekek egy versenyen vesznek részt, esszéket írnak orosz nyelven és bemutatókat tartanak, majd miután beválasztották a legjobbak közé, utazási támogatást kapnak, hogy eljussanak a Krímbe.
Mindezt az orosz kormány jelentős erőforrásokkal támogatja, és nagy hangsúlyt helyez arra, hogy a gyerekek pozitív képet kapjanak Oroszországról.
A tábori program során a gyerekek orosz katonákkal találkozhatnak, megtudhatják, mit jelent az „orosz patriotizmus”, és részt vehetnek a „Gyermekek diplomáciájában”.
A tábor igazgatója szerint egységükben rejlik az erejük, és a program célja, hogy Oroszország barátjaként térjenek haza a gyerekek.
A programot támogatják az orosz veteránszervezetek is, amelyeken keresztül a gyerekek találkozhatnak katonákkal, köztük a Wagner-csoport egyes tagjaival, akik a frontvonalban harcoltak. Ez a találkozó „patriotizmus példájának” számít, ahol a gyerekeknek bemutatják az orosz katonák hazaszeretetét.
Miközben Oroszországot a nemzetközi közösség izolálja, ezek a gyerekek hazatérve más szemszögből mutathatják be az országot, ami ellenpontja lehet a hivatalos nyugati retorikának.
Annak ellenére, hogy több ország figyelmezteti állampolgárait a Krím látogatásának veszélyeire, és az oroszokkal szembeni szankciókat is fenntartják, gyermekeiket mégis az oroszok által ellenőrzött területekre küldik.
A „Gyermekdiplomácia” egy újabb lépés a háborús gépezetben, amely fiatalokat von be és oktat egy bizonyos értékrendre. Ahogy Arkady Moshes finn szakértő megjegyzi,
az efféle programok nem jelentenek közvetlen biztonsági fenyegetést az erős intézményekkel rendelkező nyugati államok számára,
ám egyértelmű provokációk. Az ilyen események azonban hozzájárulnak ahhoz, hogy Oroszország az izoláció ellenére fenn tudja tartani és fejleszteni nemzetközi kapcsolatait.
A Magyar Nemzet kérdéssel fordult Oroszország budapesti nagykövetségéhez, hogy megtudjuk, ezek a lapinformációk mennyire pontosak. Amint válaszolnak kérdésünkre, közreadjuk. Levelünkben azt kérdeztük:
…meg tudja-e erősíteni az alábbi cikkben lévő állításokat, miszerint Oroszország szempontjából barátságtalan országokból, köztük például Finnországból gyerekek nyaraltak tömegével a Krím félszigeten lévő gyermektáborban: https://www.fontanka.ru/2024/10/20/74234456/
Borítókép: Vlagyimir Putyin orosz elnök meglátogatja az Artek nemzetközi gyermekközpontot 2017-ben (Fotó: AFP)
