Jelentős változások várhatók a transzatlanti együttműködésben

Európa a konnektivitás révén válhat erősebbé, és Magyarország rendelkezik azzal a tervvel, amely ezt lehetővé teszi – hangzott el a Mathias Corvinus Collegium, a Danube Institute és a TheRepublic által szervezett berlini nemzetközi konferencián. A transzatlanti együttműködés jövőjéről szóló rendezvényen a gazdasági instabilitás, a tömeges migráció és a káros kulturális változások által okozott globális krízis veszélyeit térképezték fel a konzervatív gondolkodás meghatározó magyar, német és amerikai szereplői. Az esemény egyik témája a szólásszabadságra leselkedő veszély volt, aminek élő példáját maga a rendezvény adta, amelyet a korábbi brüsszeli NatCon konferenciához hasonlóan ezúttal is megpróbáltak ellehetetleníteni.

Eredetileg a berlini Hilton Hotelben tartották volna a nemzetközi eseményt, azonban a rendezvényhelyszín végül arra hivatkozva, hogy náluk „propagandaeseményt nem lehet tartani”, visszamondta a konferenciát, amelynek így új helyszínt kellett találni. Mindez kísértetiesen hasonlított azokhoz a módszerekhez, amelyekkel az idei brüsszeli National Conservatism (NatCon) konferenciát próbálták meghiúsítani. A mostani berlini rendezvény egyik panelbeszélgetésén éppen a szólásszabadság és az eltörlés kultúrájának témáját járták körül neves szakértők. 

Frank Füredi, az MCC Brussels igazgatója szerint a cancel culture valós fenyegetést jelent a szólásszabadságra. Példaként említette, hogy Brüsszelben nemrég törölni próbálták a könyvbemutatóját, valamint felhozta a tavaszi NatCon konferencia megakadályozásának kísérletét is, amelyben baloldali politikusok és újságírók aktív szerepet vállaltak.

Patrick Deneen, a Notre Dame Egyetem politológia professzora azt javasolta, hogy a konzervatívoknak fel kell lépniük a szólásszabadság elnyomói ellen és törekedniük kell arra, hogy pozitív jövőképet biztosítsanak a társadalom tagjai számára. 

Jövőre akár Németországban és az Egyesült Államokban is konzervatív kormányok alakulhatnak. Ez nemcsak lehetőség, hanem felhívás is: most kell teret adnunk annak, hogy a közös értékek és érdekek valóban érvényre jussanak

 – erről már Bauer Bence, a Magyar–Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója beszélt. A transzatlanti kapcsolatok megerősítését hangsúlyozta Armin Petschner-Multari, a berlini székhelyű TheRepublic agytröszt alapítója is, aki kiemelte, hogy Európa komoly kihívásokkal néz szembe: az ukrajnai háború, valamint a Kína és a Nyugat közötti fokozódó konfliktus veszélyei egyszerre állnak előttünk. 

A délelőtti blokk nyitó panelbeszélgetésén Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója, az MCC kuratóriumának elnöke arról beszélt, hogy a 

blokkosodás helyett Európa és Magyarország a konnektivitásban érdekelt,

az Európai Uniónak pedig a föderális működés helyett alulról szerveződő, a nemzetállami érdekeket szem előtt tartó döntéshozatali formákat kell kialakítania. Ezt a gondolatot támasztotta alá Mechthilde Wittmann, a CSU Bundestag képviselője is, aki szerint Európának a saját hangját kell megtalálnia a globális konfliktusokban, és a nemzeti érdekeket előtérbe helyezve önbizalmat kell építenie. 

A Transatlantic Partnership in a New Era konferencia migráció és antiszemitizmus témájú nyitó panelbeszélgetésén Susanne Schröter, a Frankfurti Iszlám Kutatóközpont alapítója és igazgatója arra mutatott rá, hogy a Nyugat emberi jogok fejlődésére irányuló törekvése védendő érték, amelyet most az iszlamizmus, a szélsőbaloldal és a szélsőjobboldal egyszerre fenyeget. 

Szalai Zoltán, az MCC főigazgatója azt hangsúlyozta, hogy az Európai Unió nem szuperállam, hanem nemzetállamok szövetsége, és hogy a bevándorlás kérdésének kezelését eszerint kellene megközelíteni, figyelembe véve a tagállamok eltérő történelmi hátterét is.

Mechthilde Wittman, a Bundestag CDU/CSU parlamenti frakciójának tagja aggodalmát fejezte ki Németország 2015-ös migrációs döntésével kapcsolatban és rámutatott arra, hogy az országba érkezett migránsok mintegy 47 százaléka egyáltalán nem dolgozik, és inkább visszailleszkedtek saját kultúrájukba, mintsem teljesen integrálódtak volna a német társadalomba. 

A nemzetközi konferencián szó volt a startégiai szuverenitás kérdéséről is: Thomas Silberhorn, a CDU/CSU parlamenti képviselője kifejtette, hogy 

liberalizálni kell a kereskedelmet a demokratikus országok között, ez pedig a transzatlanti országokkal való kapcsolatok erősítésével valósítható meg.

A politikus szerint Európa készen áll arra, hogy növelje védelmi képességeit, de tudatosnak kell lennie az előtte álló kihívásokkal kapcsolatban. Gladden Pappin, a Magyar Külügyi Intézet elnöke szerint a nyugati szövetség csak akkor lehet erős, ha képes biztosítani az energia-, acél- és élelmiszer-ellátást, erre azonban még nem találtak hatékony megoldást. Bauer Bence elmondta, hogy a transzatlanti szövetség tagjai stratégiai, politikai és ideológiai alapon közös nevezőn vannak, de Európának így is törekednie kell saját stratégiai autonómiájára: 

Ha két erős pillér létezik, a szövetség még erősebb lesz

 – hangsúlyozta a Magyar–Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója.

Borítókép: Az MCC panelbeszélgetésén Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója (Forrás: Facebook/MCC)