Oroszország idén a BRICS elnöke, így a csúcstalálkozó házigazdája. Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél-Afrika mellett a szervezethez ez év januárjában csatlakozott Egyiptom, az Egyesült Arab Emírségek, Irán és Etiópia is. Szaúd-Arábia státuszát ezekben a napokban tisztázzák.
A BRICS egyre több támogatót és hasonlóan gondolkodó államot vonz.
– mondta Vlagyimir Putyin januárban, amikor Oroszország átvette az elnökséget. A sarkalatos pontok „a szuverén egyenlőség, a saját fejlődési út megválasztásának tiszteletben tartása, az érdekek kölcsönös figyelembevétele, a nyitottság, a konszenzus, a többpólusú világrendre és a globális pénzügyi és kereskedelmi rendszer igazságos modelljére való törekvés, valamint a korunk legégetőbb problémáinak közös megoldására való törekvés”, tette hozzá a az orosz elnök.
A BRICS 2024. évi mottója: „A többoldalúság megerősítése az igazságos globális fejlődés és biztonság érdekében”.
A társadalmi-gazdasági növekedés felgyorsítására és a fenntartható fejlődés biztosítására irányuló közös munka a BRICS-országokban konkrét, kézzelfogható eredményeket hoz.
– hangsúlyozta az orosz elnök október 18-án a BRICS üzleti fórumán.
A BRICS-országok együttesen a világ GDP-jének mintegy negyven százalékát (a G7-eké 29,3 százalék) adják, ami több mint 60 ezer milliárd dollár, a világ áruexportjának pedig mintegy negyedét.
Hosszú az út a harmadik bővítésig
A mostani, tizenhatodik csúcstalálkozó lesz az eddigi legjelentősebb. A bővülés folyamatos: Azerbajdzsán, Algéria, Belarusz, Malajzia, Szíria, Thaiföld, Szíria és még sokan mások – mintegy három tucat ország – szeretnének csatlakozni a BRICS-hez, írja a RIA Novosztyi.
A jelentkezők között van Törökország is, Ankara NATO-tagsága ellenére sem szándékozik feladni ez irányú politikáját. Szerbia pedig, amely évek óta vár az az európai uniós tagságra, a BRICS-országokban az EU teljes értékű alternatíváját látja, mutat rá a hírügynökség.
A résztvevők számának növekedése nem befolyásolhatja a hatékonyságot, jelezte Putyin. De az ajtók nyitva állnak.
A csúcstalálkozó előtt Jurij Uzsakov elnöki tanácsadó elmondta, hogy Kazanyban megvitatják a BRICS-partnerek státuszát.
Multilaterális és kétoldalú kapcsolatok
A kazanyi csúcstalálkozó két szakaszban zajlik. Október 22-én és 23-án az alapító BRICS-tagok találkozói lesznek, a következő két napban pedig a többi BRICS-tag csatlakozik az eseményhez.
A szervezők megerősítették: a 32 részt vevő államból 24 országot államfő képvisel, a maradék nyolc pedig magas rangú képviselőket küld. António Guterres ENSZ-főtitkár is jelezte érkezését, emellett olyan nemzetközi szervezetek képviselői, mint az Eurázsiai Gazdasági Unió és a Sanghaji Együttműködési Szervezet.
A „BRICS+” illetve a „kapcsolatfelvétel” mechanizmusaiban azon országok vesznek majd részt, amelyek a szövetség országaihoz közel vannak.
Mottó: „A BRICS és a globális Dél: együtt egy jobb világot építünk”
A kommunikációnak ez a formája nagyon fontos – jegyezte meg Putyin. A csúcstalálkozó nemcsak a BRICS-ügyek megvitatására, hanem a kétoldalú megbeszélésekre is alkalmas platform. Az orosz vezetőnek legalább húsz ilyen megbeszélése lesz, köztük Hszi Csin-ping kínai elnökkel, Narendra Modi indiai miniszterelnökkel és Recep Tayyip Erdogan török elnökkel várható találkozó. Oroszország Iránnal pedig történelmi jelentőségű stratégiai partnerségi megállapodást ír alá.
