Németország patthelyzetbe került a migrációval

Bár a német kormánykoalíció szigorúbb migrációs politikát hirdetett meg, annak végrehajtása több ponton is akadályokba ütközhet. Németország jogi és diplomáciai korlátokkal, valamint túlterhelt közigazgatással kénytelen szembenézni, miközben politikai ellenfelei szerint a kompromisszumos megoldások nem nyújtanak valódi válaszokat.

Német rendőrök igazoltatnak Forrás: AFP

A jelenlegi német kormánykoalíció célja, hogy új alapokra helyezze a migrációs politikát és megszüntesse az illegális bevándorlást. Németország azonban olyan kihívásokkal néz szembe, amelyek nemcsak jogi és diplomáciai, hanem adminisztratív téren is megkérdőjelezik az ambiciózus célok megvalósíthatóságát. Dócza Edith Krisztina, a Migrációkutató Intézet vezető elemzője a Magyar Nemzet kérdésére elmondta: elsősorban a szírek és az afgánok kitoloncolására koncentrálna a kormány, de ezeknek komoly korlátai vannak. Afganisztánnal például nincsenek hivatalos diplomáciai kapcsolatok, a tálibok pedig csak akkor fogadnának vissza tömegesen állampolgárokat, ha elismerik őket, mint Afganisztán hivatalos vezetését.

Németország migrációs politikája új irányt venne, de a szigorítások gyakorlati megvalósítása továbbra is kérdéseket vet fel  Fotó: AFP

Németország erőtlenül próbálkozik

A szírek esetében valamivel kedvezőbb a helyzet, mivel tavaly december 9-én a lázadók megdöntötték Bassár el-Aszad hatalmát, így új politikai vezetés állt fel Szíriában. Németország már januárban próbálkozott kapcsolatfelvétellel az új rezsimmel, de azóta a helyzet ismét romlott. 

A migrációs megállapodások előkészítése lelassult, Szíria biztonsági helyzete pedig továbbra sem teszi egyértelművé a visszatérések lehetőségét.

Dócza szerint az új német migrációs irányvonal nem tekinthető határozott fordulatnak.

Sokkal inkább kompromisszumosnak mondanám

– fogalmazott. Hozzátette: a CDU/CSU által januárban bemutatott, sokkal szigorúbb javaslatokhoz képest a mostani koalíciós szerződés jelentős visszalépést mutat. Az AfD bírálatai szerint a dokumentumon az SPD „lenyomata” látszik, amely a választási vereség ellenére is domináns szereplő maradt a kormányalakításban.

Fokozódó nyomás a politikai szereplőkön

A kompromisszumos megoldások hátterében az is meghúzódik, hogy Németország lakossága egyre határozottabb fellépést vár a döntéshozóktól. Az SPD, amely hosszú ideig a migrációt támogató politikát folytatott, ma már maga is szigorításra kényszerül.

A januári késes támadáskor maga Olaf Scholz is kimondta: elég volt

– emlékeztetett az elemző. A politikai patthelyzet mindkét oldalt szorongatja: a CDU/CSU szigorítani akar, az SPD pedig kénytelen megfelelni a határozottabb fellépést követelő közvélemény elvárásainak, miközben saját politikai örökségével is szembesülnie kell. Dócza szerint ugyanakkor, ha a koalíciós szerződésben sikerül megegyezni, nem valószínű, hogy az SPD később megfúrná azt.

Nem tartom valószínűnek, hogy az SPD később megfúrná azt, amiben a koalíciós szerződésben már megegyeztek

– fogalmazott.

Kevés az ember, sok a feladat

Thorsten Frei, a CDU politikusa arra hívta fel a figyelmet, hogy jelenleg mintegy 240 ezer bevándorló kitoloncolása van napirenden, ám a végrehajtáshoz szükséges hivatalnoki apparátus egyelőre nincs felkészülve ekkora feladatra.

Az adminisztrációs részére vonatkozó problémákat már tavaly is látni lehetett

– fogalmazott Dócza. Az állampolgársági kérelmek elbírálása, valamint a menekültügyi eljárások lassúsága miatt az államigazgatás túlterheltté vált, és ez a kitoloncolásokra is hatással van. A szakértő szerint az ügy jelenleg nem tartozik a legsürgetőbb problémák közé, de hosszabb távon mindenképpen reformokra lesz szükség.

A német rendszer jelenleg is túl van terhelve, e tekintetben is változásokra lenne szükség

– zárta gondolatait a szakértő.

Borítókép: Német rendőrök igazoltatnak (Fotó: AFP)