A Hormuzi-szoros körüli patthelyzet olyan világgazdasági láncreakciókat indít el, amit unokáink is emlegetni fognak

Három hónappal az Irán ellen indított amerikai–izraeli katonai fellépés után egyre több jel utal arra, hogy az egy elhúzódó patthelyzetté alakult. A Hormuzi-szoros lezárása és az energiapiacok megrázkódtatásai már világgazdasági következményekkel járnak, az olaj- és élelmiszerárak emelkedése pedig Európában is érezteti hatását. Az ENSZ figyelmeztet: több tízmillió embert fenyeget éhezés világszerte a jelenleg zajló események miatt.

Tankerhajó Forrás: AFP

Patthelyzet állt elő

Egy május 18-i értékelés szerint az iráni konfliktus nem érte el a kitűzött célokat: Irán rakétaképessége fennmaradt, továbbra is rendelkezik mintegy 440 kilogramm magas dúsítosstágú uránnal, és a rezsim megbuktatása sem történt meg. Danny Citrinowicz, az Izraeli Nemzetbiztonsági Tanulmányok Intézetének szakértője úgy értékelte, hogy 

a háború nem hozott stratégiai eredményt.

A tárgyalásokban továbbra is jelentős nézetkülönbségek vannak. Washington húszéves urándúsítási moratóriumot és az uránkészletek átadását követeli, míg Teherán a támadások leállítását, biztonsági garanciákat, jóvátételt és a Hormuzi-szoros feletti szuverenitásának elismerését várja el. A Fehér Ház ezeket a feltételeket nem fogadja el.

Donald Trump néhány napos határidőt szabott Iránnak a megállapodásra, miközben azt állította, közel állt egy újabb támadás elrendeléséhez. J. D. Vance alelnök ugyanakkor előrelépésről beszélt, noha iráni részről megosztottság tapasztalható a tárgyalódelegációban. Egy pakisztáni közvetítő szerint mindkét fél folyamatosan módosítja álláspontját.

Közben az amerikai Szenátus 50–47 arányban, négy republikánus támogatásával elfogadta a War Powers Resolutiont (háborús hatáskörökről szóló határozat), amely korlátozná Trump katonai jogköreit. Az intézkedést többen a kongresszusi elégedetlenség jelének tekintik.

A Hormuzi-szoros lezárása szerteágazó gazdasági problémáknak nyitott ajtót

A Hormuzi-szoros lezárása jelentős globális gazdasági következményekkel járhat, mivel a konfliktus előtt a világ olajkereskedelmének mintegy 25 százaléka és a cseppfolyósítottföldgáz-forgalom 20 százaléka haladt át ezen az útvonalon. 

A fennakadások miatt az ENSZ a 2026-os világgazdasági növekedési előrejelzését 3 százalékról 2,5 százalékra csökkentette.

A válság a műtrágyapiacot is érinti: a globális szállítmányok hozzávetőleg egyharmada a szoroson keresztül halad, miközben a nitrogénalapú karbamid ára február óta mintegy 80 százalékkal emelkedett. Az ENSZ szerint emiatt akár további 45 millió ember kerülhet az éhínség közelébe.
A pénzpiacokon is érzékelhető a hatás: az indiai rúpia történelmi mélypontra gyengült, a kötvényhozamok pedig világszerte többéves csúcsra emelkedtek, ami a tartósan magas olajárak és a globális infláció miatti piaci aggodalmakat tükrözi.

A háztartások isszák meg a levét

Bár a források nem közölnek konkrét árbecsléseket, a gazdasági hatások várható iránya jól kirajzolódik. 

A magas olajárak miatt az üzemanyagköltségek emelkedése világszerte megjelenhet, különösen addig, amíg a Hormuzi-szoros körüli helyzet rendezetlen marad.

Donald Trumpot is komoly politikai nyomás éri az Egyesült Államokban a tartósan magas benzinárak miatt.

A kőolajárak emelkedése a légi közlekedésre is hatással lehet, mivel a dráguló kerozin növelheti a légitársaságok költségeit, ami a repülőjegyek áraiban is megjelenhet.

Emellett az Öböl-menti országokból érkező cseppfolyósított földgáz esetleges kiesése az európai energiaárak növekedéséhez vezethet, amely idővel a lakossági gáz- és villamosenergia-költségekben is megjelenhet.

A műtrágyapiaci zavarok az élelmiszerárakra is hatással lehetnek. Az ENSZ szerint a magasabb energia- és élelmiszerárak elsősorban az alacsonyabb jövedelmű háztartásokat érintik érzékenyen, mivel kiadásaik nagyobb részét fordítják ezekre a területekre, miközben a költségek gyorsabban emelkedhetnek a béreknél.

Három lehetséges forgatókönyv is szóba került

A helyzetértékelések három lehetséges forgatókönyvet vázolnak fel a konfliktus rendezésére. 

• Az első szerint részleges megállapodás születhet a Hormuzi-szoros ügyében: iráni források egy előzetes egyezség lehetőségét vetették fel, amely a szoros újranyitását és az amerikai tengeri blokád megszüntetését kapcsolná össze. A vitás kérdéseket, köztük a szankciókat és a nukleáris programot későbbi tárgyalásokra halasztanák, bár Washington egyelőre feltétel nélküli megnyitást követel.
• A második forgatókönyv az uránkészletek körüli kompromisszum lehetőségére épül. Teherán jelezte, hogy a mintegy 440 kilogramm magasan dúsított uránt felhasználná vagy Oroszországba szállítaná, ugyanakkor továbbra is vita van az urándúsítás korlátozásának időtartamáról, illetve a körülbelül 30 milliárd dollárnyi befagyasztott iráni vagyon sorsáról.
• Harmadik lehetőségként külső közvetítők bevonása merült fel: Pakisztán már részt vesz a közvetítésben, Oroszország segítséget ajánlott, míg Törökország és az Öböl-menti államok háttéregyeztetéseket folytatnak. Elemzők szerint a tárgyalások továbbra is a legreálisabb megoldást jelentik, ugyanakkor a felek jelenlegi álláspontja nehezíti a megállapodás elérését.

Borítókép: Tankerhajó (Fotó: AFP)