Karl Nehammer kancellár megbukásának előzményeként Kiszelly Zoltán kérdésünkre elmondta, hogy az országban megpróbáltak egy nagykoalíciót tető alá hozni a szociáldemokratákkal, ez egymandátumos többséget jelentett volna, illetve a liberálisokkal, a NEOS párttal egy stabil kormánytöbbség alakulhatott volna ki, de nem tudtak megegyezni a megszorító csomagban.
Ez volt az oka annak, hogy nem tudtak egy koalíciós kormányt tető alá hozni, eltérő módon konszolidálták volna a költségvetést
– emelte ki a szakértő, hozzátéve, megnehezítette a tárgyalásokat, hogy a szociáldemokrata pártnak Andreas Babler személyében egy baloldali elnöke van, illetve hogy a liberális párt a német mintára olyan politikát folytat, ami a többi párt számára nehezen követhető. Olyan költségvetési fegyelmet várnak el, ami indokolt lenne, ezért a liberálisok Németországban is és Ausztriában is a költségvetési fegyelmet akarják betartatni, az Európai Unió is ezt várja el.
Azonban politikailag nagyon nehéz ezt keresztülvinni, ez is megnehezítette a tárgyalásokat.
– emelte ki Kiszelly Zoltán.
Az Osztrák Szabadságpárt kapta a legtöbb szavazatot az osztrák parlamenti választásokon, amelynek kapcsán a szakértő azt mondta, hogy a fősodratú pártokkal szemben egyre nagyobb az elégedetlenség.
Ha megnézzük, a mainstream pártok már nem tudják azt a fajta stabilitást és jólétet biztosítani, mint korábban. A migrációs politika Ausztriában nagyon komoly ellenszenvet okozott, nagyjából kétszázezer migránst engedtek be a szociáldemokrata és néppárti kormányok, ez az osztrákoknak már nem tetszik. Azt is látjuk, hogy a munkások többsége már Ausztriában is a Szabadságpártra szavaz, illetve további okként ott van az oltásellenesség, a Szabadságpárt ugyanis egyedüli nagy pártként lépett fel az oltáspolitika ellen. Az oltásellenességgel sok új szavazót nyert a Szabadságpárt, nagyjából most már harmincöt százalék körül van a támogatottsága, huszonkilenc volt a választáson tavaly szeptemberben.
Ennek előzménye, hogy a pandémia idején Ausztriában és Bajorországban nagyon szigorú oltáspolitikát folytattak, megbüntették azokat az embereket, akik nem oltatták be magukat és kiközösítették őket. Ausztriában kötelezővé tették volna a negyedik oltást is.
Akik nem pártolták ezt a politikai lépést, nem támogatják a migrációt, azok az Osztrák Szabadságpártra szavaztak, ahogyan sok fiatal is. Kiszelly Zoltán lapunknak úgy fogalmazott:
Aki lázadni akar, az most jobbra szavaz.
Az előző választási eredmény alapján az emberek azt várják, hogy a szövetségi elnök, Alexander Van der Bellen kormányalakítási megbízást ad Herbert Kicklnek, de nem tudni, hogy a szövetségi elnök ezt megteszi-e. Ez a helyzet pedig odáig vezethet, hogy új választást tartanak Ausztriában.
Herbert Kicklt politikája miatt nem akarják kormányra engedni, félnek tőle.
Kiszelly Zoltán arra hívta fel a figyelmet, hogy ami miatt nem akarják kormányra engedni Kicklt, annak az az oka, hogy nem engedhetik meg Brüsszelből és Berlinből, hogy Orbán Viktor mellett még egy olyan kormányfő legyen, aki megvétózná az Oroszország-szankciókat, az Ukrajna-támogatásokat, a kötelező migránskvótát.
Ursula von der Leyen azt mondja, hogy 2028-tól az uniós költségvetés első centjét is politikai alapon osztanák szét. Ennek az elitnek 2028-ig kell késleltetni a szuverenista patrióta politikusok kormányra kerülését, mert onnantól kezdve, amit már nem tudnak a tagállamok szintjén megállítani, azt majd uniós szinten akarják. Ennek lenne egyik eszköze a költségvetési zsarolás
– emelte ki a szakértő.
Karl Nehammer osztrák kancellár szombaton bejelentette a lemondását, miután megszakadtak a koalíciós tárgyalások a következő kormány megalakításáról. Herbert Kickl, az Osztrák Szabadságpárt elnöke Nehammer kancellár lemondását logikusnak, de kései lépésnek tartja. Vasárnap Christian Stocker az Osztrák Néppárt új elnökévé történt kinevezése utáni első nyilatkozatában azt hangsúlyozta, hogy a Néppárt elfogadja a Szabadságpárt koalíciós tárgyalásokra vonatkozó ajánlatát.
Borítókép: Herbert Kickl, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) elnöke távozik, miután leadta szavazatát az osztrák parlament plenáris ülésén Bécsben 2024. október 24-én, amikor a parlament először ülésezik a nemzeti tanácsi választások után (Fotó: Alex Halada/AFP)
