Koszovóban a szerbek nemkívánatosak az intézményekben

Nikola Vujinovics biztonságpoltikai szakértő szerint a szerbek visszatérése a koszovói rendőrségbe nem eljárási, hanem politikai kérdés, amely nehezen kivitelezhető, mivel Pristina nem akar szerbeket az intézményeiben. Koszovó ügyében egyre nagyobb nemzetközi nyomással kell szembenéznie Belgrádnak. Erről beszélt a szerb kormány ülésén Alekszandar Vucsics szerb elnök.

Koszovói rendőrök Pristinában (Fotó: AFP)

Koszovó kulcskérdés a Balkánon

Eközben Alekszandar Vucsics szerb elnök arra figyelmeztetett, hogy a balkáni országra egyre nagyobb nyomás nehezedik Koszovó ügyében. Hangsúlyozta, hogy Albin Kurti meg akarja akadályozni a Szerb Lista részvételét a február 9-i választásokon, mivel nem tudja kontrollálni és legnagyobb ellenségének tekinti.

Kurti nem akarja a Szerb Lista részvételét, szó szerint fizikailag ki akarja zárni őket a választásokból, mert zavaró tényezőnek, engedetlennek tartja őket. Sok más pártot, még a szerb közösségből is, megpróbál irányítani, de a Szerb Lista felett semmilyen kontrollja nincs, ezért ők a legnagyobb ellenségei

 – mondta Vucsics a szerb kormány ülésén.

Az államfő ezért további intézkedéseket kért Petar Petkovicstól, a Koszovó-ügyi iroda igazgatójától.

Minden, amit tettek, ellentétes volt a brüsszeli megállapodással és más egyezményekkel. Ezért próbálják meg tájékoztatni erről a nemzetközi közvéleményt

 – fordult Vucsics Petkovicshoz.

A köztársasági elnök Marko Gyurics külügyminisztert is megkérte, hogy ez legyen az ő tárcájának is feladata. Belgrád diplomáciai offenzívát indít Koszovó ügyében.

Sokkal többet kell foglalkoznunk Koszovóval, mint az elmúlt hónapokban

 – mondta Vucsics.

Koszovó 2008-ban egyoldalúan döntött a függetlenség mellett, amelyet Belgrád azóta sem ismer el. Szerbia déli tartományaként tekint a területre.

Borítókép: Koszovói rendőrök Pristinában (Fotó: AFP)