Ez a probléma úgy fog megoldódni, ahogy keletkezett: politikailag. Erről beszélt az elemző a Kosovo Online koszovói hírportálnak.
Sok olyan ember hagyta el az intézményeket, akik megfelelnek az állítólagos kritériumoknak. Így kétségtelen, hogy újra meg fognak felelni ezeknek. A kérdés csak az, hogy lesz-e politikai megállapodás ennek érdekében
– mondta Vujinovics.
A szakértő emlékeztetett arra is, hogy a Szerb Lista, vagyis a szerb közösség tagjai Albin Kurti koszovói miniszterelnök magatartása miatt hagyták el ezeket az intézményeket. Pristina hozzáállása pedig azóta sem változott.
A szerb közösségnek a belgrádi kormány vezetésével elsősorban Albin Kurti támogatóival kell tárgyalnia a politikai megállapodás érdekében
– jegyezte meg Vujinovics.
Az észak-koszovói civil szervezetek kezdeményezésével kapcsolatban – amely a szerbek mielőbbi visszatérését sürgeti a koszovói rendőrségbe – két kulcsfontosságú problémára mutatott rá. Az egyik a szerb közösség bizalmatlansága a koszovói intézményekkel szemben.
Attól tartok, hogy az intézményekbe vetett bizalom problémás lesz akkor is, ha a szerbek visszatérnek. Amikor autóval Zvecsanból Észak-Mitrovicába mennek, láthatnak rendőrt, de nem tudni, szerb-e vagy albán az egyenruhás. És az emberekben nő a félelem, a bizonytalanság
– mondta az elemző.
A másik problémaként a pristinai hatóságok azon szándékának hiányát emelte ki, hogy a szerbek az intézmények részei legyenek.
A koszovóiak nem akarják a szerbeket az intézményeikben. Ezért próbálták megakadályozni, hogy a Szerb Lista induljon a választásokon
– hangsúlyozza Vujinovics.
Úgy véli, a pristinai tisztviselők állításai, miszerint integrálni akarják a szerbeket, nem valósak.
Ez csak a nemzetközi közösség miatt hangzik el. Ahogy a szerb önkormányzatok közössége évek óta alakulóban van, és állandóan a kormány, az alkotmánybíróság és a koszovói parlament között ingázik, ugyanúgy fiktív az a vágy is, hogy a szerbek térjenek vissza az intézményekbe
– húzta alá a szakértő.
Kiemelte, hogy a bizalmatlanság miatt sem egyszerű a szerb közösség visszatérése a koszovói intézményekbe, különösen a rendőrségbe és a biztonsági szektorba.
A koszovói rendőrség és a koszovói biztonsági erők viselkedése az elmúlt hónapokban, sőt az elmúlt évben annyira rossz volt a szerb közösséggel szemben, hogy egyszerűen el sem tudom képzelni, hogy egy koszovói szerb szülő bizalommal tekintsen erre
– magyarázta Nikola Vujinovics.
Koszovó kulcskérdés a Balkánon
Eközben Alekszandar Vucsics szerb elnök arra figyelmeztetett, hogy a balkáni országra egyre nagyobb nyomás nehezedik Koszovó ügyében. Hangsúlyozta, hogy Albin Kurti meg akarja akadályozni a Szerb Lista részvételét a február 9-i választásokon, mivel nem tudja kontrollálni és legnagyobb ellenségének tekinti.
Kurti nem akarja a Szerb Lista részvételét, szó szerint fizikailag ki akarja zárni őket a választásokból, mert zavaró tényezőnek, engedetlennek tartja őket. Sok más pártot, még a szerb közösségből is, megpróbál irányítani, de a Szerb Lista felett semmilyen kontrollja nincs, ezért ők a legnagyobb ellenségei
– mondta Vucsics a szerb kormány ülésén.
Az államfő ezért további intézkedéseket kért Petar Petkovicstól, a Koszovó-ügyi iroda igazgatójától.
Minden, amit tettek, ellentétes volt a brüsszeli megállapodással és más egyezményekkel. Ezért próbálják meg tájékoztatni erről a nemzetközi közvéleményt
– fordult Vucsics Petkovicshoz.
A köztársasági elnök Marko Gyurics külügyminisztert is megkérte, hogy ez legyen az ő tárcájának is feladata. Belgrád diplomáciai offenzívát indít Koszovó ügyében.
Sokkal többet kell foglalkoznunk Koszovóval, mint az elmúlt hónapokban
– mondta Vucsics.
Koszovó 2008-ban egyoldalúan döntött a függetlenség mellett, amelyet Belgrád azóta sem ismer el. Szerbia déli tartományaként tekint a területre.
Borítókép: Koszovói rendőrök Pristinában (Fotó: AFP)
