Koszovó miniszterelnöke, Albin Kurti követelte a Szerbia és Koszovó közötti öt kilométeres szárazföldi biztonsági övezet visszaállítását. A kormányfő a lépést azzal indokolta, hogy az elmúlt két évben állítólagos katonai és tüzérségi fenyegetéseket intéztek Koszovó ellen.
Kurti a pártjának ülésén azt is követelte, hogy az EU, az USA és az Egyesült Királyság szüntesse meg a Szerbiának nyújtott kedvezményeit, valamint hogy a Nyugat szankcionálja azokat, akik terroristákat és az USA feketelistáján szereplő személyeket védik és velük együttműködnek.
A miniszterelnök a biztonsági övezet visszaállítását Belgrád azon tevékenységeivel indokolta, melyek során az elmúlt két évben többször is kivezényelte hadseregét és tüzérségét a Koszovóval közös határhoz.
Tekintettel arra, hogy Szerbia két év alatt négyszer vezényelte csapatait a határunkhoz, újra létre kell hozni a öt kilométeres szárazföldi biztonsági övezetet Koszovó és Szerbia határa mentén
– húzta alá Albin Kurti.
A balkáni politikus azzal vádolta meg Szerbiát, hogy nem akarja a Koszovóval való kapcsolatok normalizálását.
Kurti megvédte Koszovó hatóságainak az ország szerbek lakta, északi részén tett lépéseit is, amelyeket a nemzetközi közösség egyoldalú és koordinálatlan intézkedéseknek írt le.
Akik panaszkodnak az egyoldalú lépéseinkre, valójában amiatt panaszkodnak, hogy miért kiáltottuk ki a függetlenséget. A jogállamiság egy szuverén állam számára olyan, mint a lélegzés. Az ellenünk intézett támadások a sikerünk bizonyítékai. Kísérletük, hogy visszahajtsák az órát 1999, 2008 vagy 2021 előttre, a szerb rendszer revizionista jellegét mutatja, amely az agresszív szerb alkotmányba gyökerezik. Ennek változnia kell
– mondta Kurti.
Kurti azt is kifejtette, hogy az Észak-Koszovóval kapcsolatos intézkedéseik – beleértve a szerb rendszerben működő intézmények bezárását, a szerb dinár felhasználásának tilalmát és egyéb akciókat – a szuverenitás részei.
Kurti egész Koszovót az uralma alá vonná
Milovan Drecun, a szerb parlament védelmi és belügyi bizottságának elnöke eközben kijelentette, hogy a pristinai miniszterelnöke Koszovó északi részének teljes integrálását tűzte ki célul, azaz azt, hogy az albán vezetés gyakorolja a hatalmat a szerbek által lakott területeken is.
És úgy, hogy teljes intézményi ellenőrzést alakítsanak ki, azaz hatalma legyen azokban az önkormányzatokban is. A cél, hogy megakadályozza a szerb intézmények munkáját. Egyszerűen el akarja azokat üldözi Koszovóból. Teljes fizikai hatalmat hozna létre a rendőrséggel és a speciális egységekkel
– mondta Drecun a Tanjug szerb hírügynökségnek.
Megjegyezte, hogy Albin Kurti jelenleg még nem rendelkezik a kellő hatalommal a szerbek által lakott önkormányzatok felett, de jó úton halad, hogy azt elérje.
Mint arról korábban írtunk, Koszovó 2008-ban kikiáltotta függetlenségét, ezt azonban Szerbia nem fogadta el. A kétoldalú kapcsolatok rendezése a térség uniós csatlakozása szempontjából is kulcsfontosságú, az EU által közvetített, 2011-ben kezdődő egyeztetések azonban továbbra sem hoznak eredményt. Ennek egyik legfőbb oka, hogy Pristina továbbra sem hajlandó teljesíteni Belgrád legfőbb kérését: a koszovói Szerb Községek Közösségének megalakítását.
Borítókép: Koszovó miniszterelnöke, Albin Kurti beszédet mond (Fotó: AFP)
