A jaltai konferencia után dőlt el Kelet-Európa sorsa

A második világháború végéhez közeledve, 1945 februárjában a világ három vezető hatalma – az Amerikai Egyesült Államok, a Szovjetunió és az Egyesült Királyság – találkozott a Fekete-tenger partján fekvő Jaltában, hogy döntéseket hozzon Európa jövőjéről. A konferencia eredményei alapjaiban határozták meg Kelet-Európa politikai berendezkedését a következő évtizedekben.

Fotó: Roger-Viollet via AFP Forrás: Guerre 1939-1945. Conférence de Yalta, 4 au 11 février 1945. Winston Churchill, Franklin Delano Roosevelt et Joseph Staline. Derrière eux : Anthony Eden, Stettinius et Molotov. RV-394154 (Photo by Collection Roger-Viollet / Roger-Viollet via AFP)

A jaltai konferencia háttere és céljai

1945 februárjában a háború kimenetele már egyértelmű volt: a náci Németország veresége elkerülhetetlennek tűnt. Franklin D. Roosevelt, Winston Churchill és Sztálin célja az volt, hogy közösen megállapodjanak a háború utáni világrend kérdéseiben. A jaltai konferencia (1945. február 4–11.) a második világháború egyik legfontosabb diplomáciai találkozója volt. A Krím félszigeten, Jaltában tartott konferencia fő témái között szerepelt Németország sorsa, a háborús bűnösök felelősségre vonása, az Egyesült Nemzetek Szövetségének létrehozása, valamint a felszabadított országok politikai jövője.

A jaltai konferencia. Roosevelt, Steve Early és Winston Churchill 1945. februárban (Fotó: Roger-Viollet/Roger-Viollet/AFP)

A tárgyalások során Németországot megszállási övezetekre osztják: amerikai, brit, szovjet és francia zónára. A náci rezsim teljes felszámolása, a demilitarizáció és a háborús bűnösök felelőssége vonása is szóba került valamint a jóvátételi kérdések tisztázása, különösen a Szovjetunió számára.

Kelet-Európa és a szovjet befolyás kiterjesztése

A konferencia egyik legfontosabb következménye a Szovjetunió befolyásának megerősödése Kelet-Európában. Sztálin határozottan kijelentette, hogy az általa felszabadított országokban a Szovjetunió érdekeinek megfelelő kormányoknak kell hatalomra kerülniük. Bár az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság hangsúlyozta a demokratikus választások szükségességét, a szovjet vezetés fokozatosan biztosította, hogy a térség államai kommunista irányítás alá kerüljenek.

Jaltai konferencia. 1945. november 4. Winston Churchill, Franklin Delano Roosevelt és Joseph Sztálin (Fotó: Roger-Viollet/AFP)

A kelet-európai országok politikai átalakulása

Lengyelország

Lengyelország sorsa különösen vitatott kérdés volt. Sztálin ragaszkodott ahhoz, hogy a háború utáni lengyel kormányt a Moszkva-barát Lublini Bizottság dominálja. A jaltai nyilatkozat ugyan garantálta a szabad választásokat, de a valóságban a szovjet befolyás alatt álló kommunisták kerültek hatalomra.

Egy lengyel nő egy Szolidaritás feliratú transzparenst tart, amint ő és több ezer hívő összegyűlik II. János Pál pápa szentmiséjén Gdanskban 1987-ben (Fotó: AFP/ Dominique Faget)

Bulgária és Jugoszlávia

Bulgáriában és Jugoszláviában a kommunisták a háború alatt partizánmozgalmuk révén már jelentős pozíciókat szereztek. Bulgáriában a szovjet megszállás biztosította a kommunista hatalomátvételt, míg Jugoszláviában Josip Broz Tito sajátos, Moszkvától részben független kommunista rendszert épített ki. Évtizedekig az ő személye tartotta össze a délszláv államalakulatot, a halála után kirobbant nemzetiségi ellentétek egy évtizeddel később véres polgárháborúhoz, Jugoszlávia széteséséhez vezettek.

Magyarország, Csehszlovákia és Románia

A második világháború után Magyarország, Csehszlovákia és Románia is szovjet érdekszférába került. A kommunista pártok – kezdetben koalíciós kormányok tagjaiként – fokozatosan megszerezték a hatalmat. 1947-re a politikai ellenfeleket letartóztatták vagy száműzték, és mindenhol kommunista egypártrendszer jött létre.

Az 1956. november 6-án készült képen egy szovjet tank látható a budapesti utcán (Fotó: AFP)

Az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) létrehozása

Az Egyesült Nemzetek Szervezetét (ENSZ) a második világháború után, 1945-ben hozták létre azzal a céllal, hogy fenntartsa a nemzetközi békét és biztonságot, előmozdítsa az együttműködést, valamint elősegítse az emberi jogok tiszteletben tartását. Az ENSZ létrehozásának gondolata már a háború alatt megfogalmazódott. A Népszövetség, amelyet az első világháború után alapítottak, nem tudta a második világháború kitörését megakadályozni, ezért szükségessé vált egy erősebb nemzetközi szervezet.

New Yorkban ülésezik az ENSZ Biztonsági Tanácsa (Fotó: Getty Images/AFP)

A hidegháború kezdete

A jaltai döntések nemcsak Kelet-Európa államaira hanem a világpolitika egészének alakulására is óriási hatással voltak. A nyugati hatalmak később úgy értékelték, hogy Jalta a Szovjetunió túlzott térnyerését eredményezte. Bár Sztálin ígéretet tett a demokratikus folyamatokra, a Szovjetunió dominanciája megkérdőjelezhetetlenné vált. A feszültségek fokozódtak, és 1947-re az Egyesült Államok meghirdette a Truman-doktrínát, amely a kommunizmus terjedésének megfékezését tűzte ki célul.

Ezzel kezdetét vette a hidegháború, amely négy évtizeden át meghatározta a nemzetközi politikát.

Harry S. Truman (1884–1972) 1945 és 1953 között az Egyesült Államok elnöke (Fotó: Roger-Viollet/AFP)

A jaltai konferencia így nemcsak a második világháború utáni rend alapját fektette le, hanem a következő évtizedek politikai feszültségeit is előrevetítette.

A jaltai konferencia olyan politikai berendezkedést eredményezett Kelet-Európában, amely évtizedekre meghatározta a térség történelmét. Az itt született döntések lehetővé tették a Szovjetunió számára, hogy saját érdekei mentén alakítsa a felszabadított országok kormányait, ami végső soron a keleti blokk kialakulásához vezetett. A konferencia öröksége még ma is hatással van Európa geopolitikai viszonyaira.

Borítókép: Jaltai konferencia, 1945. február 4–11. Winston Churchill, Franklin Delano Roosevelt és Sztálin. Mögöttük Anthony Eden, Stettinius és Molotov (Fotó: Roger-Viollet/AFP)