A tanulmány a menedékkérők és a kiegészítő védelemben részesülők integrációjára összpontosított, és számos negatívumra rávilágított a családegyesítésekkel érkezett migránsok esetében.
(Forrás: Pexels)
Kiderült például, hogy a családegyesítések segítségével Ausztriába érkezett nőknek mindössze nyolc százaléka állt munkába az első három évben. Az Afganisztánból és Szíriából érkezett nők még az első néhány év akklimatizálódás után sem integrálódtak az osztrák munkaerőpiacra: az Ausztriába költözött nők munkaerőpiaci részvétele általában 22 százalék – írja az Exxpress osztrák lap.
Az adatok szerint az Ausztriába költözött családtagok 46 százaléka nő, akiknek 42 százaléka kiskorú volt a bevándorláskor. Ezeknek a nőknek, akiknek egy része kiskorú, 82 százaléka házas. Összehasonlításképpen, azoknak a nőknek, akik nem a családjukkal jöttek, hanem közvetlenül Ausztriában kértek menedékjogot, csak 57 százaléka házas. A közvetlenül kérelmet benyújtó nők 30 százaléka munkanélküli.
A jelentés szerint a családegyesítéssel érkezett nők túlnyomórészt a saját csoportjukon belül mozognak.
Szülőföldjük patriarchális szerepmodelljét képviselik, kevés kapcsolatot tartanak az osztrákokkal, és ezért nincs okuk németül tanulni.
Az így Ausztriába költözött nők kisebb valószínűséggel vesznek részt német nyelvtanfolyamokon, mint azok a nők, akik közvetlenül menedékjogot kértek.
Hasonló a kép a családjukhoz csatlakozó fiatal férfiak esetében is: az ő munkaerőpiaci részvételük lényegesen alacsonyabb, mint az Ausztriában közvetlenül menedékjogot kérő, hasonló korú migránsoké.
A felmérés időpontjában például a családjukhoz csatlakozott férfiaknak csak 41 százaléka rendelkezett munkahellyel, szemben a menedékkérelmet közvetlenül benyújtó migránsok 57 százalékával. Egy csoport itt is egyértelműen kiemelkedik: a szírek. Míg a szíriai kérelmezők 48 százalékának van már munkája, addig a hozzájuk csatlakozott honfitársaiknál ez az arány csekély 34 százalék.
A tanulmányt az Osztrák Integrációs Alap (ÖIF) megbízásából a Nemzetközi Migrációs Politikai Fejlesztési Központ (ICMPD) készítette. A tanulmány részeként 12 500 Ausztriában menedékjogra és kiegészítő védelemre jogosult személy adatait elemezték, köztük 2500 családtagot, akiket 2018 és 2024 között kérdeztek meg.
Ahogy arról lapunk is beszámolt, Németországban szintén probléma, hogy a migránsok nem helyzkednek el a munkaerőpiacon. A németországi tartós munkanélküliek egyharmadának nincs német állampolgársága – derül ki a Szövetségi Munkaügyi Hivatal (BA) legfrissebb statisztikájából. Németország súlyos munkaerőhiánnyal küzd, azonban a 2015 óta érkező tömegek ezen a problémán az adatok szerint nem fognak segíteni. Az adatok szerint 2024-ben mintegy 972 ezer ember volt egy éven túl munka nélkül, közülük körülbelül 317 ezer fő, vagyis 33 százalék külföldi állampolgár. Ez az arány 2018-ban még csak 23 százalék volt, ami azt jelenti, hogy az elmúlt hat évben több mint 40 százalékkal nőtt a külföldi állampolgárságú tartós munkanélküliek száma.
A statisztikák nyilvánosságra hozatalát az Alternatíva Németországért (AfD) párt képviselője, Rene Springer kezdeményezte. A politikus úgy véli, az adatok egyértelműen azt mutatják, hogy a migráció nem oldja meg a munkaerőpiaci kihívásokat, sőt tovább mélyíti azokat.
Ahelyett, hogy újabb bevándorlási hullámokat ösztönöznének, végre a belföldi munkaerő-tartalék fejlesztésére kellene összpontosítani, és célzott képzési programokkal kellene segíteni az elhelyezkedést
– jelentette ki Springer.
Borítókép: Illusztráció. Bevándorló nők Bécsben (Fotó: AFP)
