Ukrajna gyors uniós csatlakozásának erőltetése számos problémát és kérdést vet fel – mutatott rá lapunknak Lomnici Zoltán alkotmányjogász.
Már az elején érdemes leszögezni, hogy Ukrajna tagállammá válására belátható időn belül kis esély mutatkozik, mivel a tagfelvétel hosszú, több szakaszból álló folyamat
– mondta a szakértő, példaként említve, hogy Horvátország tíz év után jutott el a kérelemtől a csatlakozásig.
A háború sújtotta országban fennálló állapotok mind az emberi jogok, mind a gazdaság terén hagynak kivetnivalót maguk után, az ezzel kapcsolatos uniós kritériumoknak való megfelelés viszont előfeltétele a csatlakozásnak – tette hozzá.
A mostani háborús helyzetben az ukrán EU-csatlakozás kérdése egyébként is óvatosságot igényelt, a tárgyalások 2022 áprilisában nem is kezdődhettek meg, de Ukrajna azt remélte, hogy 2022 folyamán egy gyorsított csatlakozási folyamat révén megkezdheti a tárgyalásokat. Mint ismeretes, Ukrajna 2022 februárjában nyújtotta be az európai uniós tagság iránti kérelmét, 2022 júniusában pedig megkapta az uniós tagjelölti státust
– emlékeztetett Lomnici Zoltán.
Általános vélekedés, hogy az integrációnak komoly politikai és gazdasági akadályai is vannak, amelyek egy része akkor is kihívást jelentene a tárgyalási folyamat során, ha nem lenne háború, ilyenek például a korrupció, a bíróságok helyzete, a bűnüldözés, a kisebbségi jogok biztosítása, a gazdasági alkalmasság a közös piacra való belépéshez – sorolta.
Megjegyzendő, az a tény, hogy a Nyílt Társadalom Alapítványokhoz köthető vagy támogatott korrupcióellenes és jogvédő NGO-k nem tiltakoznak, az megerősíti azt a feltételezést, hogy a mögöttük álló pénzügyi köröknek érdeke Ukrajna nyugatosodása
– hívta fel a figyelmet az alkotmányjogász.
Eddig fontos, garanciális elv volt, hogy az EU-hoz tartozás soha nem lehet önkényes folyamat eredménye, vagy olyan kérdés, amelyet pusztán politikai döntésekkel, nyomásgyakorlással el lehet elérni: a tagjelölt országnak bizonyos társadalmi, politikai és gazdasági normákkal rendelkeznie kell
– hangsúlyozta Lomnici Zoltán.
A nyugat- és közép-európai közvélemény is támogatná Ukrajnát, bár az utóbbi időben fordulhatott a hangulat: a német Spiegel hírmagazin 2023. június 13-án megjelent egyik felmérése szerint a válaszadók 45 százaléka támogatja a csatlakozást, 42 százaléka pedig ellene van. Több tagország – Bulgária, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Szlovákia és Szlovénia – nyílt levelet írt rögtön a háború kitörését követően, amelyben támogatják Ukrajna csatlakozását, mondván, hogy az ország megérdemli, hogy azonnali csatlakozási esélyt kapjon.
Hazánk is csatlakozott ezekhez az országokhoz, Szijjártó Péter 2022. március 1-jén bejelentette: Magyarország támogatja, hogy Ukrajna haladéktalanul kapja meg az EU-tagjelölti státust, és kezdjék meg a csatlakozási tárgyalásokat. Magyarország minden olyan ügyet támogat, amely az ukrajnai helyzet békés rendezését segíti – mondta a szakértő.
Megjegyzendő, hogy Törökország helyzete annyiban speciális, hogy már 1952 óta fontos tagja a nyugati katonai szövetségnek, és ma a NATO második legerősebb haderejét adja, azonban EK-, illetve most már európai uniós integrációjának kérdése láthatóan nem élvez ilyen kiemelt prioritást a Nyugat számára
– emelte ki Lomnici Zoltán.
Szerbia (és általában a Nyugat-Balkán) mihamarabbi európai integrációja geostratégiai szempontból fontos lenne az EU-nak, azonban ezt inkább a közép-európai tagországok (közöttük is különösen Magyarország) ismerték fel. Orbán Viktor miniszterelenök az EU átalakításával kapcsolatos hét pontja közül a hetedik, hogy „Szerbiát fel kell venni az Európai Unióba” – tette hozzá.
Szerbia 2009-ben adta be csatlakozási kérelmét, és 2012 óta tagjelölti státussal bír.
Az alkotmányjogász elmondta, hogy az úgynevezett koppenhágai kritériumok, amelyeket 1993-ban fogadott el az Európai Tanács, rögzítik a csatlakozási feltételeket, ezek közé tartozik a stabil demokrácia és a jogállamiság megléte, a működő piacgazdaság, valamint az, hogy a csatlakozni kívánó ország elfogadja az uniós jogszabályokat. Az Európai Unióról szóló szerződés szerint a csatlakozni kívánó országnak tiszteletben kell tartania az emberi méltóság, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok – ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogainak – értékét.
A magyarellenes intézkedések a kisebbségi jogok (és ezáltal az alapvető emberi jogok) sárba tiprását jelentik. Amennyiben Brüsszel minimálisan is ragaszkodik az alapszerződésekben foglaltakhoz, illetve számít nekik a nemzetiségek helyzete, úgy Ukrajnának a csatlakozás előtt előírják, hogy eszközöljön drasztikus változtatásokat mind a jogalkotás terén, mind a gyakorlatban a kisebbségek helyzetét illetően. A magyar kisebbséget érő elnyomó intézkedések felszámolása – tekintettel azok jelentős számára – hosszú időt venne igénybe, emiatt pedig a csatlakozás minden bizonnyal elhúzódik. Bár az Európai Unió közvetlen jogi szerepe a nemzeti kisebbségek védelme terén még most is korlátozott, az EU a nemzetközi jogra és a nemzetközi jog európai regionális rendszerére támaszkodhat
– hangsúlyozta Lomnici Zoltán.
Sokat elárul a brüsszeli állapotokról, hogy az őshonos nemzeti kisebbségek védelme nem vált általánosan elfogadott és jogilag kötelező érvényű elvvé az EU-ban, miközben az Európán kívülről érkező bevándorlók, menedékkérők jogainak élharcosává vált Brüsszel – jegyezte meg. Olyan hétköznapi atrocitások és jogi nyomásgyakorlás történik az ukrán állam részéről, mint például, hogy idén rendeletre hivatkozva eltávolította a magyar zászlókat több kárpátaljai közintézményről az ukrán rendőrség, vagy hogy Ukrajna 2017-es oktatási törvénye kötelezően az ukránt írja elő az állami iskolák alapfokú oktatásának nyelveként az ötödik osztálytól – sorolta a példákat.
A 2022 februárjában kitört háborúig körülbelül ötszáz kisebb-nagyobb atrocitás történhetett a kárpátaljai magyarokkal szemben a néhai Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár szerint – emlékeztetett az alkotmányjogász. Ezek közül a legsúlyosabbak a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) székháza elleni támadások, a kárpátaljai nemzeti ünnepek megülésének ellehetetlenítése, a nemzeti szimbólumok meggyalázása, például a zászlók levétele a közhivatalokról, vagy a már említett KMKSZ elnökének, Brenzovics Lászlónak de facto száműzése Kárpátaljáról és nem utolsósorban magyarországi politikusok – például Potápi Árpád János – kitiltása Ukrajnából.
A háború során a helyzet csak romlott, olyan incidensekre került sor, mint a munkácsi Turul-szobor ledöntése, vagy szintén Munkácson a II. Rákóczi Ferenc Középiskolában zajló események, ahol például megtiltották a magyar nemzeti himnusz lejátszását az iskolakezdéskor, illetve tanárelbocsátásra is sor került.
Ukrajna gyors csatlakozása számos veszéllyel járna a jelenlegi tagállamok, köztük Magyarország számára.
Minden bizonnyal az uniós források elosztását – nem sokkal a Brexit okozta pénzügyi káoszt követően – teljesen újra kellene így strukturálni, aminek viszont több tagállam (jelentős részben Közép-Európában) is kárvallottja lehetne, ezért előbb-utóbb ellenállnának
– fejtegette Lomnici Zoltán.
Általános közgazdasági nézet alapján Ukrajna elmaradott országnak számít az unió tagállamaihoz képest, így elképesztő arányban áramlanának oda kohéziós források, aminek elsősorban a közép-kelet-európai térség lenne a kárvallottja. E tekintetben az olcsó ukrán termékek miatti gabonadömping, az ekörül kialakult vita csak szerény előhangként fogható fel a várható vitahelyzetek tekintetében – figyelmeztetett.
Egyes számítások szerint egyébként az EU hosszú távú (hétéves) költségvetésének jellemzően nagyjából a 65 százalékát, vagyis csaknem kétharmadát, a mezőgazdasági és a szegényebb régióknak szánt fejlesztési források teszik ki. Ezek túlnyomó részére Ukrajna jelentkezne be, legfőképpen a visegrádi országok, illetve Bulgária és Románia fejlesztésének rovására. Az Európai Unió költségvetése véges, és minden új tagállam csatlakozása átalakítja a támogatási struktúrát – mutatott rá a szakértő.
Ukrajna mezőgazdasági területeinek hatalmas mérete miatt az EU agrártámogatási rendszerének egy jelentős részét kellene átcsoportosítani az ukrán gazdák számára, ami a jelenlegi tagállamok, így Magyarország agrárágazatának támogatásait csökkentheti, hiszen a jelenleg 157 millió hektárnyi támogatásra jogosult európai uniós terület 41 millió hektárral bővülne. Ráadásul, mivel az EU egyik legnagyobb agrártámogatási rendszere a közös agrárpolitika, forrásai korlátozottak, így Ukrajna belépésével az egy hektárra jutó támogatás csökkenhet a magyar termelők számára. Ez hosszú távon rontaná a magyar mezőgazdaság versenyképességét – hangsúlyozta az alkotmányjogász.
Ukrajna mezőgazdasági területei Európa legtermékenyebb földjei közé tartoznak, összesen 41 millió hektár termőfölddel rendelkezik, amelyből 32,5 millió hektár szántóföld. Az ország alacsonyabb termelési költségei, például olcsóbb munkaerő és kevésbé szigorú környezetvédelmi előírások, miatt az ukrán gazdák jelentős versenyelőnybe kerülhetnek az uniós termelőkkel szemben – magyarázta.
Mivel az EU-ban a gazdálkodók szigorúbb szabályozásoknak vannak alávetve (például vegyszerek használata, állatjóléti előírások), az ukrán importtermékek könnyebben és olcsóbban jelenhetnek meg az európai piacokon. Ez komoly árversenyt eredményezhet, amely különösen a közép-európai mezőgazdaság számára jelentene kihívást.
Lomnici Zoltán szerint az ukrán mezőgazdasági termékek már most is komoly piaci nyomást gyakorolnak az uniós országokra. A háború miatti vámmentes kereskedelmi engedmények eredményeként az ukrán gabona és olajos magvak elárasztották az európai piacokat, ami a közép-európai gazdáknak jelentős bevételkiesést okozott. Ha Ukrajna teljes jogú EU-tagként csatlakozna, az uniós vám- és importkorlátozások végleg megszűnnének, ami tovább súlyosbítaná ezt a problémát. Már most is több uniós ország – köztük Lengyelország és Magyarország – sürgette az ukrán mezőgazdasági termékekre vonatkozó behozatali szabályok szigorítását. A verseny így még kiélezettebbé válna, amely hosszú távon számos uniós mezőgazdasági vállalkozás ellehetetlenüléséhez vezethet – vonta le a következtetést.
A fentieken túl Ukrajna esetében a demokratikus intézményeinek stabilitása és a jogállamiság helyzete is kihívásokkal küzd.
Egy 2025 januárjában közzétett felmérés szerint az ukrán állampolgárok úgy vélik, hogy a korrupció mértéke növekedett az elmúlt évben, különösen a földhivatalok és az egészségügy területén. Az ukránok 44,1 százaléka a földviszonyokban, 28,5 százaléka az állami és kommunális egészségügyben, 28,5 százaléka a rendvédelmi szervekben látja a legnagyobb korrupciót
– sorolta a szakértő a megdöbbentő adatokat.
Azt, hogy Ukrajnában a demokratikus intézmények stabilitása és a jogállamiság helyzete kihívásokkal küzd, számos korrupciós botrány is alátámasztja. Az egyik legkirívóbb esetben ügyészek tömegesen kerültek ki a katonai szolgálat alól hamis orvosi igazolások segítségével. Egy másik jelentős botrány 2024 júliusában robbant ki, amikor kiderült, hogy az ukrán hadseregnek szánt támogatások egy részét, körülbelül 3,7 millió dollárt, tisztviselők egyszerűen el akartak sikkasztani – emelte ki.
Egy ilyen ország uniós integrációját csak egy korrupt, a gazdasági bűncselekmények felett könnyen szemet hunyni képes politikus tudja támogatni. Minden jel szerint ilyen a Tisza Párt elnöke is
– vonta le a következtetést Lominici Zoltán.
Borítókép: Antonio Costa, az Európai Tanács elnöke, Volodimir Zelenszkij ukrán államfő és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke (Fotó: NurPhoto via AFP)
