Az Európai Unió mint szupranacionális szervezet, jogállamiságon alapuló közösségként határozza meg önmagát. Minden uniós intézkedés jogi alapját a tagállamok által megkötött szerződések adják, amelyek nemzetközi szerződésnek minősülnek. Ebből kifolyólag Magyarország alaptörvénye egyértelműen tiltja, hogy nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségről népszavazást lehessen tartani.
Az alaptörvény 8. cikkének harmadik bekezdése kimondja: „nem lehet országos népszavazást tartani (…) nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségről.”
Ez azt jelenti, hogy Magyarországon nem bocsátható referendumra egyetlen olyan kérdés sem, amely nemzetközi szerződésben vállalt kötelezettséggel kapcsolatos – így Ukrajna EU-csatlakozása sem képezheti népszavazás tárgyát.
Az Alkotmánybíróság több határozata is megerősíti ezt az álláspontot. A 36/2003. (VI. 26.) AB határozat például kimondja: „[a] már aláírt nemzetközi szerződéseket a szerződések jogáról szóló bécsi egyezmény sajátos, a részes államok számára nemzetközi kötelezettséget teremtő védelemben részesíti.” Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a Magyarország által aláírt szerződések tartalmát nem lehet egy népszavazással semmissé tenni vagy meghiúsítani.
Az ügy kapcsán Lomnici Zoltán alkotmányjogász is kifejtette véleményét lapunknak:
A magyar jogrendben egyértelmű szabályozás van arra vonatkozóan, hogy nemzetközi szerződésből fakadó kötelezettségekről nem lehet népszavazást tartani. Az Alkotmánybíróság korábbi döntései is alátámasztják ezt az álláspontot, hiszen a nemzetközi jogból fakadó kötelezettségek tiszteletben tartása Magyarország számára alapvető alkotmányos követelmény.
Az alkotmányjogász arra is rámutatott, hogy a bécsi egyezmény 18. cikke értelmében Magyarország köteles tartózkodni minden olyan lépéstől, amely meghiúsíthatná egy aláírt nemzetközi szerződés tárgyát vagy célját.
Borítókép: Volodimir Zelenszkij (Fotó: AFP)
