A magyar kormány Donald Trump volt, már jóval Donald Trump előtt azzal, hogy következetesen, régóta nemet mond a migrációra, a genderpropagandára és az ukrajnai háborúra, ami miatt számos támadás is éri Európában – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Újdelhiben.

A tárcavezető a Raisina Párbeszéd nemzetközi fórum panelbeszélgetésén hangsúlyozta, hogy a magyar kormány folyamatosan politikai és pénzügyi támadásokkal néz szembe, amiért következetesen, hosszú ideje nemet mond a migrációra, a genderpropagandára és az ukrajnai háborúra.
Ez a helyzet, hogy Európán kívül népszerűbbek vagyunk, mint Európában, részben abból adódik, hogy Trump voltunk, már jóval Trump előtt
– fogalmazott, a régi-új amerikai elnökre utalva.
A liberális mainstream nem tudja megemészteni, hogy sikerrel hajtunk végre egy konzervatív, hazafias és jobboldali politikai stratégiát. Márpedig Washingtonnal szemben Brüsszelben a liberális mainstream az uralkodó továbbra is
– tette hozzá. Aláhúzta, hogy a magyar kormányzat álláspontja három éve változatlan az ukrajnai háborút illetően, ő maga már az invázió megindítását követő napokban megkereste a szemben álló feleket, hogy hazánkat felajánlja az esetleges béketárgyalás helyszíneként.
És azt remélem, hogy egyszer élni fognak ezzel az ajánlattal, és tárgyalni fognak a békéről
– mondta.
Szijjártó Péter kifejtette, hogy Magyarország az egyetlen NATO-tagállam, amely nem szállított fegyvert a háborúba, de eközben az ország történelmének legnagyobb humanitárius műveletét hajtották végre a hatóságok, valamint tavaly óta hazánk Ukrajna első számú villamosenergiaimport-forrása, ahogy ez idén februárban már a földgázimportra is igaz volt. Sérelmezte, hogy ennek ellenére a kormány az utóbbi három évben folyamatosan politikai és pénzügyi támadásoknak volt kitéve azon álláspontja miatt, hogy minél előbb tűzszünetre és béketárgyalásra van szükség. Ennek kapcsán felidézte a tavalyi magyar békemissziót, amelyért szintén széles körű, heves támadások érték Magyarországot.
Azt kell mondanom, örülök, hogy ma már pozitív kontextusban beszélünk a tűzszünetről. És remélem, hogy a tűzszünet létrejön
– jelentette ki.
Ha az annak idején minket támadók már akkor támogatták volna a tűzszünetet, akkor sokkal kevesebb ember halt volna meg, sokkal kevesebb pusztítás történt volna, s kevesebb ukrán terület lenne jelenleg megszállás alatt (…) Bárcsak az európai közösség is támogatta volna a tűzszünetet akkoriban, ahelyett, hogy minket támadott volna
– folytatta.