Sokan teszik fel maguknak Ukrajnában azt a kérdést: hogyan lehetséges luxusbefektetéseket eszközölni egy olyan országban, ahol háború dúl, és ahol minden kiszámíthatatlan? A válasz sok esetben: a pénzmosás. Ukrajnába három éven keresztül megszámlálhatatlanul ömlött a pénz a háború finanszírozására. Ez pedig sokakat tett gazdaggá, sőt nagyon-nagyon gazdaggá.
Forrás: Facebook
Akik közel ültek a tűzhöz, azok vagyona sokszor megduplázódott, esetleg megtriplázódott.
A legújabb kaszt pedig a hadkiegészítő központok munkatársaiból áll, akik naponta több tízezer dollárt keresnek különösebb megterhelés nélkül, csak ki kell veretniük váltságdíjat azokból, akik elfogásuk után nem a fronton, hanem odahaza szeretnének kikötni. Ukrán politikusok szerint éves szinten 2-4 milliárd dollárnyi visszaosztást kap ebből a típusú bevételből az ukrán elnöki iroda is.
A töméntelen pénzt valahogy tisztára kell mosni, ehhez pedig befektetésekre van szükség.
Egymás után nőnek ki a földből a kisebb-nagyobb bevásárlóközpontok, sokszor egymás mellett, logikátlanul. Egy időben a benzinkutak szaporodtak hasonló módon. Csak Záhonytól Ungvárig, ami 25 km távolságra van egymástól, húsz benzinkút épült. Még Kuvait is kimenős ehhez képest.
Háborús luxus Ukrajnában
Újabban úgy látszik, hogy az igény a luxusbefektetések iránt nőtt meg. A gazdagabb kelet-ukrajnai vállalkozók a viszonylag nyugodt Nyugat-Ukrajnában építkeznek. Luxuslakóparkok, szórakoztatóközpontok, kutyakozmetika-szalonok és sorolhatnánk. De a bátrabbak Kijevben is befektetnek. Ez viszont arra enged következtetni, hogy van miből kockáztatni egy beruházást annak tudtában is, hogy bizonytalan az orosz–ukrán háború kimenetele. Nemrég Kijevben nyitottak olyan aquaparkot, amit talán még nyugaton is megirigyelnének.
Ez pedig egy másik új élményfürdő:
Méregdrága hangulatvilágítás, élménymedencék sora, hostessek, labirintusfürdő és még sorolhatnánk. Látszik, hogy volt mit a tejbe aprítania annak, aki finanszírozta a befektetést. A belépő sem napijegy, hanem három órára szól és mintegy 4200 forintnak megfelelő hrivnya fejenként. Abban az országban, ahol egyébként 100-200 ezer forintos az átlagfizetés.
De úgy látszik, hogy „nagy az igény” az esténként légitámadásokat szenvedő Kijevben és annak környékén a luxusberuházásokra. Az ukrán főváros melletti Irpenyben – melyet a háború első napjaiban komoly pusztítás ért, – most szintén egy gigantikus élményfürdőt építenek. Helyi információk szerint ezer fő befogadására lesz képes, és kétszáz embernek ad majd munkát. A Riviera Club nevű fürdőben lesznek gyermek- és felnőttmedencék, éttermek, nyári buliteraszok. A tervek szerint a gigaberuházás 2026-ra készül el.
Ami újdonság lesz minden más hasonló szabadidőközponthoz képest, hogy számos vészkijáratot, légiszirénát és légitámadás elleni óvóhelyet is magában foglal a terv.
Persze az ukránoktól senki sem sajnálja a luxust, azonban a hasonló beruházások mégis felvetnek bizonyos kérdéseket:
- Míg az ország keleti felében naponta ezerszámra esnek el a fiatal katonák, városméretűek a katonaparcellák a temetőkben, egy egész generáció hal ki, addig mások miből, milyen pénzből eszközölnek luxusberuházásokat?
- Hosszú távon kinek készülnek ezek, miközben naponta ezreknek kell elmenekülniük a háborús országból?
- Hogy tudnak építkezni, miközben a kényszersorozás miatt a férfiak az utcára sem mernek kimenni? Ki védi le ezeket az építkezéseket a toborzóktól?
- Kijevben hogy jelent meg duplaannyi luxusautó az utcákon, mint a háború előtt?
- Milliók éheznek az országban, miért nem az ő felzárkóztatásukra költenek?
- Miért koldul Ukrajna milliárdokat a nyugattól, ha odahaza is bőven vannak források a védekezésre?
A válasz egyelőre várat magára…
Borítókép: Az irpenyi Riviera Club látványterve (Forrás: Facebook)
