Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.Lengyelország új elnöke Karol Nawrocki lett. A pártonkívüli 42 éves konzervatív történész, a Lengyel Nemzeti Emlékezet Intézetének volt elnöke a fő ellenzéki erő, a Jog és Igazságosság (PiS) támogatásával nyerte meg a lengyel elnökválasztást szoros versenyben, a szavazatok 50,89 százalékával.
Karol Nawrocki jelöltségét a PiS mellett Andrzej Duda leköszönő elnök, valamint a legnagyobb lengyelországi szakszervezet, a Szolidaritás is támogatta, emellett Orbán Viktor magyar miniszterelnök is kifejezte támogatását Nawrocki mellett. Donald Trump amerikai elnök májusban látta vendégül a Fehér Házban a konzervatív elnökjelöltet.
Bár Nawrocki győzelme meglepte a nyugat-európai és brüsszeli elemzőket, a választás kimenetele világosan mutatja, hogy a lengyel társadalomban még mindig él az igény a szuverenitás központba helyezésére, a nemzeti értékek megőrzésére és a külső befolyás visszaszorítására.
A kormány élén továbbra is Donald Tusk áll és annak baloldali–liberális koalíciója kormányoz, amely 2023-ban került hatalomra, azonban az elmúlt hónapokban egyre több belső ellentét és politikai botrány nehezítette működését. Tusk korábban a legelkötelezettebb PiS-ellenes politikusokat helyezte kormányzati pozíciókba, és a brüsszeli Politico szerint a kormányfő mindent meg fog tenni, hogy ellehetetlenítse Nawrocki munkáját.
Karol Nawrocki megválasztása új ellensúlyt jelenthet: az elnöknek vétójoga van a parlamenti törvények fölött, és ezzel hatékonyan blokkolhatja Tusk reformjait – különösen az igazságszolgáltatás és az oktatás területén.
Brüsszelben aggodalommal figyelik Nawrocki érkezését, aki már a kampányában világossá tette, hogy a nemzeti érdekek védelme érdekében kész szembemenni az Európai Bizottság törekvéseivel.
Választási programjában szerepelt az Európai Unió migrációs paktumának és zöldmegállapodásának felmondása Lengyelország részéről. A politikus ellenzi a dél-amerikai Mercosur-államokkal tervezett szabadkereskedelmi megállapodást, az euró bevezetését, a homoszexuális pároknak a gyermekek örökbefogadását.
Nawrocki emellett ellenzi az Ukrajnának adott feltétel nélküli támogatást, valamint bírálta az EU-s források politikai feltételekhez kötését is.
Nawrocki külpolitikai irányvonala közelebb áll a magyar kormány gondolkodásához, mint a jelenlegi lengyel kabineté. Megválasztásához Orbán Viktor elsőként gratulált, amelyre Nawrocki baráti hangú üzenetben válaszolt, jelezve, hogy fontosnak tartja a közép-európai regionális együttműködést, különösen a nemzeti szuverenitás védelme és a hagyományos értékek mentén.
Az új elnök történészként mindig is hangsúlyozta a történelmi igazságtétel fontosságát – és ez Ukrajnával való kapcsolatát is árnyalhatja. Bár az elnöki hivatal megerősítette, hogy a jövőben is támogatják Kijevet, Nawrocki egyértelművé tette: a történelmi vitákat, például a volhíniai mészárlás kérdését, nem lehet elhallgatni a „politikai korrektség” jegyében.
A jelenlegi helyzetet leginkább egy intézményesített politikai patthelyzetként lehet leírni. Míg Tusk az EU-val való feltétlen együttműködést erőltetné, Nawrocki inkább a nemzeti érdekképviseletet helyezi előtérbe. Ez az ellentét a törvényhozási folyamatokban is megmutatkozhat: az új elnök rendszeresen élhet vétójogával, amennyiben úgy ítéli meg, hogy a kormány döntései szembemennek a társadalom többségének értékrendjével.
A konzervatív elemzők szerint azonban ez nem válság, hanem az alkotmányos ellensúlyok természetes működése. Nawrocki személyében egy olyan elnök lép hivatalba, aki nem fél szembeszállni a külső nyomásgyakorlással – legyen az brüsszeli, berlini vagy akár washingtoni.
Lengyelország jövője most két eltérő irány között feszül: a liberális–globalista Tusk-kormány, és a konzervatív–szuverenista Nawrocki-elnökség között. Az elkövetkező hónapokban eldől, hogy melyik erő tudja tartósan megszólítani a lengyel társadalmat – és ki tudja hatékonyabban képviselni az ország érdekeit, a belpolitikában és a nemzetközi porondon egyaránt.
Borítókép: Karol Nawrocki támogatója egy „Tusk – Kirúgva” feliratú transzparenst tart (Fotó: AFP/Wojtek Radwanski)
Miután ráhívták a helyiekre a rendőrséget Erdélyben, most még perrel is fenyegetik a polgármestert Magyar Péterék.
Amerikai, brit és ukrán vezetők bizalmasan egyeztettek az Alpokban.
Emlékezni kötelesség.
A Hezbollah vezetője kedden elutasította a leszerelésre irányuló felhívásokat, és egy új háborúval fenyegette meg Izraelt.
Miután ráhívták a helyiekre a rendőrséget Erdélyben, most még perrel is fenyegetik a polgármestert Magyar Péterék.
Amerikai, brit és ukrán vezetők bizalmasan egyeztettek az Alpokban.
Emlékezni kötelesség.
A Hezbollah vezetője kedden elutasította a leszerelésre irányuló felhívásokat, és egy új háborúval fenyegette meg Izraelt.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Amerikai, brit és ukrán vezetők bizalmasan egyeztettek az Alpokban.
Emlékezni kötelesség.
A Hezbollah vezetője kedden elutasította a leszerelésre irányuló felhívásokat, és egy új háborúval fenyegette meg Izraelt.
Az ukrán elnök kihasználhatta a korrupcióellenes intézmények körüli botrányt arra, hogy bizonyítékokat tüntessen el.
Rendkívül megosztott a lengyel társadalom.
Nem garantálja a katonai segítséget az elhíresült 5. cikkely.
Az orosz vezetés felhagyott az önkorlátozással.
Egész pontosan 484 milliós bevételtől esik el a BKK, ha valóban beváltják a felelőtlen ígéretet.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
