Brüsszel elhibázott politikája miatt egymást követik a konfliktusok

Komolyan megkérdőjeleződik az Európai Unió hitelessége Koszovó ügyében, vélik a szakértők. Brüsszel már több mint egy évtizede szervezi a Belgrád és Pristina közötti párbeszédet. A cél Szerbia és Koszovó viszonyának normalizálása lenne, ehelyett holtpontra jutottak a tárgyalások, s gyakorlatilag a meglévő egyezményeket sem tartják be. Az EU most új hozzáállással próbálkozik, ám kérdés, hogy 12 év sikertelenség után, mi várható ettől. Egyes vélemények szerint Washington nélkül Brüsszel nem lesz képes ezt a problémát sem kezelni.

A Koszovói Biztonsági Erők (KSF) egyik tagja (Fotó: AFP)

Az Európai Unió új megközelítést fontolgat a Belgrád és Pristina közötti kapcsolatok normalizálására irányuló párbeszéd folytatásához. Kaja Kallas, az EU új külügyi főképviselője nemrég bejelentette, hogy Brüsszel más mechanizmusokat is mérlegelhet a két fél közötti viszony rendezésére a hagyományos párbeszéden kívül.

Kaja Kallas, az EU külügyi főképviselője. Brüsszel ismét elővenné a koszovói kérdést (Fotó: AFP)

Az EU érdeke a Belgrád és Pristina közötti kapcsolatok normalizálása, akár a párbeszéd folyamatán keresztül, akár más mechanizmus révén

 – nyilatkozta az Ukrajna kapcsán háborúpárti Kallas, írja a szerb Blic napilap. Hozzátette, hogy Peter Sorensen EU-megbízottal együtt hamarosan új javaslatokat fognak előterjeszteni.

Brüsszel elpazarolt több mint egy évtizedet

A lépés hátterében az áll, hogy a 12 éve tartó párbeszéd az utóbbi időben teljesen holtpontra jutott. Ognjen Gogics politológus szerint „jó, hogy az EU felismerte, hogy a párbeszéd eddigi formátuma nem működőképes és kimerült”. Véleménye szerint az egyik lehetséges új megközelítés a technikai szintű kommunikációhoz való visszatérés lehet.

Valószínűleg csökkenteni fogják a célokat és visszatérnek az egyedi kérdésekhez, bár ezek olyan témák, amelyekről Belgrád hajlandó tárgyalni, de Albin Kurti nem. Kurti csak Koszovó függetlenségének elismeréséről akar beszélni

 – magyarázta Gogics.

Az elemző szerint az EU egységesebb álláspontot vehetne fel Koszovó stabilizálása érdekében. 

Pristina 2023 óta EU-szankciók alatt áll, de az elmúlt két évben Németország és Nagy-Britannia a színfalak mögött bátorították Kurti egyoldalú lépéseit. Az EU mostantól egységesebb lehetne ebben a tekintetben is, és hozzájárulhatna Koszovó nagyobb stabilitásához

 – vélekedett.

Brüsszel eddigi hozzáállása szerint Szerbia és Koszovó előrehaladása az EU felé a párbeszéd előrehaladásától függött. A probléma azonban az, hogy egyik félnek sincs egyértelmű perspektívája az EU-tagságról. Amíg Ukrajnát a háborúpárti Ursula von der Leyen már 2030 előtt az Európai Unió részeként látja, a nyugat-balkáni országokat csak csuklóztatja az EU.

Mondjuk, ha Brüsszelből azt mondják, hogy Szerbia és Koszovó néhány éven belül csatlakozik az EU-hoz, akkor a belgrádi és pristinai vezetők nagyobb felelősséget vállalnának a kapcsolatok normalizálásáért. De ez jelenleg nincs terítéken, így Brüsszelnek nincs lehetősége párbeszédet ösztönözni

 – elemzi a helyzetet Gogics.

Az EU hozzáállása nem elegendő

Szlobodan Zecsevics, az Európai Tanulmányok Intézetének munkatársa szerint az EU-nak először is nyomást kellene gyakorolnia Pristinára a korábban megállapodottak betartása érdekében. 

A Szerb Községek Közössége (ZSO) létrehozása nélkül nincs előrelépés a párbeszédben. A ZSO feltétele a szerbek túlélésének Koszovóban és a multietnikus Koszovó fennmaradásának

 – hangsúlyozta Zecsevics.

A szakértő szerint az EU-nak határidőt kellene szabnia Pristina számára a ZSO létrehozására, függetlenül attól, hogy ez összhangban van-e Koszovó alkotmányával vagy sem. 

Brüsszel azzal fenyegethetné meg Pristinát, hogy kizárja az EU teljes rendszeréből, a gazdasági segítségtől kezdve. A ZSO létrehozása túl régóta húzódik, több mint egy évtizede, ami miatt az EU mint közvetítő hitelessége is megkérdőjeleződik

 – tette hozzá.

Az új megközelítés részeként az EU összekapcsolhatná a párbeszédben elért előrehaladást a Nyugat-Balkánnak szánt gazdasági növekedési terv első részletének folyósításával. Ez ösztönözheti mindkét felet a konstruktívabb hozzáállásra, vélik a szakértők.

Az EU számára tehát óriási a tét: meg kell találnia a módját, hogy hatékonyan közvetítsen, és elősegítse a párbeszéd újbóli elindulását. Az elemzők szerint reálisabb célkitűzések és a technikai kérdések előre helyezése lehet a kulcs a hosszú távú megoldáshoz, hiszen a jelenlegi álláspontok csupán a status quo fenntartását segítik elő. Habár azt sem mindig, Koszovó továbbra is a Balkán és egyben Európa puskaporos hordója.

 A sokszor pattanásig feszült helyzetben bármikor elég lehet egy szikra, egy újabb konfliktus fellobbanásához.

Amerika nélkül nem fog menni

Shkelzen Sopjani ügyvéd, a Koszovói Hírszerző Ügynökség (KIA) volt főfelügyelője elmondta, hogy jelentősebb lépésekre számít az új amerikai kormányzattól a Nyugat-Balkánon, és Amerika közvetlenebb befolyása nélkül nem számíthatunk arra, hogy megállapodás születik Belgrád és Pristina között, mert Európa erre egyedül nem lesz képes.

A Szerbia és Koszovó közötti politikai megállapodás nem jön létre Washington közvetlen befolyása nélkül, mert Európa nem lesz képes megegyezésre juttatni a feleket

 – mondta Sopjani a Kosovo Online-nak.

Hozzátette: meggyőződése, hogy Donald Trump amerikai elnök azon szándéka mögött, hogy véget vessen az ukrajnai háborúnak, valamint a világ más válsággócainak, az a szándék húzódik meg, hogy Kínára koncentrálhasson mint az amerikai érdekek fő vetélytársára.

Borítókép: A Koszovói Biztonsági Erők (KSF) egyik tagja (Fotó: AFP)