Budapesten, a CPAC Hungary konferencián szólalt fel Tony Abbott volt ausztrál kormányfő, aki méltatta Orbán Viktor vezető szerepét a nemzetközi konzervatív közösségben. Úgy fogalmazott, hogy a rendezvény valódi „globális gyűlés a globalizáció ellen”, amelyen azok az államférfiak és gondolkodók vesznek részt, akik kiállnak a nemzeti szuverenitásért. Beszédében arra figyelmeztetett, hogy egy újabb hidegháború zajlik, ezúttal a gyorsan erősödő Kína vezetésével, amelyhez Moszkva és Teherán is csatlakozott.
Fotó: Csudai Sándor
Ausztrália volt miniszterelnöke is eljött a CPAC Hungary-re
Tony Abbott felszólalásában történelmi párhuzamot vont a múlt század hidegháborús küzdelmei és a mai geopolitikai kihívások között. Emlékeztetett arra, hogy a szabad világ az 1980-as években olyan vezetőknek köszönhetően győzött, mint Ronald Reagan, Margaret Thatcher és II. János Pál pápa, akik katonai, gazdasági és erkölcsi téren is példát mutattak.
Ma viszont – fogalmazott – ismét hidegháborúban állunk, ezúttal a kommunista Kínával, amely gazdasági és katonai értelemben is első osztályú ellenféllé nőtte ki magát.
Kína – mondta – nem egyedül áll a szabad világ ellen, hanem olyan partnerekre talált, mint Teherán. Abbott hangsúlyozta, hogy bár különbözőek a nemzeti érdekek és a belpolitikai viták, egy dolog világos: Izrael és Tajvan azok az országok, amelyek a szabadság élharcosai a globális autoriter nyomással szemben. A volt miniszterelnök szerint ezek az országok nemcsak önmagukért, hanem minden szabadságszerető nemzetért harcolnak. Hangsúlyozta: a Nyugatnak nem szabad tétlenül néznie, ahogy ezek az államok megpróbálnak helytállni.
Megérdemlik támogatásunkat, barátságunkat.
– mondta.
A konzervativizmus globális küldetése
Tony Abbott köszönetet mondott a CPAC Hungary szervezőinek és különösen Orbán Viktornak, aki – mint fogalmazott – nemcsak Magyarország, hanem a világ konzervatívjai számára is bátorító példa. A rendezvényt „a globalizmus elleni globális gyűlésként” méltatta, amely szerinte bizonyítja, hogy a konzervatív politika ma is képes válaszokat adni a világ kihívásaira. A volt ausztrál miniszterelnök nemcsak a háborús konfliktusokról, hanem a Nyugat kulturális és morális hanyatlásáról is beszélt. Szerinte a legtöbb nyugati országban nem történik valódi változás, mivel a választott politikusokat sokszor maga az adminisztratív mélyállam semlegesíti. Az Európai Unió működését ennek példájaként említette:
Brüsszelt nem vezeti senki, vagy legalábbis nem egy megválasztott vezető.
Trump elnökségét és a Brexitet egy populista forradalomnak nevezte, amelyek bár nem hozták el a teljes áttörést, de megnyitották az utat a változás előtt. Reményét fejezte ki, hogy Trump második ciklusa eredményesebb lesz, és sikerül megvalósítania azokat a célokat, amelyeket az első elnökség idején csak részben tudott. Magyarországot követendő példaként említette:
Orbán Viktor négyszer nyerte el a választók bizalmát, egy olyan kormányt vezet, amely működik – szemben a nyitott határokkal, a zöld ideológiával és a transzaktivizmussal.
Abbott szerint a jelenkor Nyugatának legnagyobb kihívása az önazonosságának elvesztése. Úgy véli, a nemzeti identitás újrafelfedezése és megerősítése nélkül nem lehet sikeresen szembeszállni az új hidegháborúval – legyen szó katonai, gazdasági vagy kulturális szféráról.
A kormányok ne legyenek nagyobbak, mint amennyire a nemzeti biztonság és az infrastruktúra megköveteli. Olyan rendszerekre van szükség, amelyek lehetővé teszik az emberek fejlődését.
A konzervatívok szerepét hangsúlyozta. Szerinte ők azok, akik hajlandók és képesek a józan ész mentén értékelni a társadalmi változásokat:
Meg kell nézni, hogy mennyibe kerül, mi az előnye, és hogy jobbá tesz-e bennünket.
A nyugati civilizáció újjáépítéséhez szerinte bátorság, morális iránytű és egymás iránti tisztelet kell – valamint annak felismerése, hogy nem mindenki ellenség, aki nem ért egyet velünk mindenben.
Tegyük újra naggyá a nyugati civilizációt!
– mondta. Tony Abbott beszédének zárásában a patriotizmus erkölcsi alapjairól beszélt. Kiemelte, hogy a nyugati civilizáció két alappillére – az isteni teremtettség tudata és a felebaráti szeretet parancsa – ma is iránytűként szolgálhat minden konzervatív gondolkodónak. Hangsúlyozta, hogy a jó és a gonosz közti határvonal mindannyiunkban jelen van, de az ember erkölcsi kötelessége, hogy törekedjen a belső békére és a helyes döntésekre.
Nem tudjuk elkerülni, hogy legyenek ellenségeink, de elkerülhetjük a fölösleges ellenségeskedést
– fogalmazott, hozzátéve, hogy a politikai küzdelmek során mindig meg kell őriznünk a józanságunkat, és fel kell ismernünk, mely harcokat érdemes megvívni. Zárásként áldást kért a hallgatóságra és – a brit monarchiához való hűség jeleként – a királyra is:
Isten áldja Önöket és Isten áldja a királyt!
Borítókép: Tony Abbott, Ausztrália korábbi miniszterelnöke (Fotó: Csudai Sándor)
