Magyarország megbecsült tagja a Türk Államok Szervezetének

– Magyarország egyszerre kulturális híd, gazdasági partner és politikai szövetségese is a türk államoknak. Az egyre inkább prosperáló kapcsolat ezen országokkal az együttműködés számos területére kiterjed – mondta lapunknak Kránitz Péter Pál, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója.

Orbán Viktor magyar miniszterelnök részt vesz a Türk Államok Szervezetének 11. csúcstalálkozóján a biskeki Intymak Ordo állami rezidencián 2024. november 6-án Fotó: Vyacheslav Oseledko Forrás: AFP

2025. május 20–21-én Budapesten rendezik meg a Türk Államok Szervezetének informális csúcstalálkozóját. A találkozó célja, hogy Magyarország megerősítse közvetítő szerepét Kelet és Nyugat között, valamint hogy a tagállamok képviselői meghatározzák a szervezet jövőbeni stratégiai irányvonalait. 

A Türk Államok Szervezetének 11. csúcstalálkozója a biskeki Intymak Ordo állami rezidencián, 2024. november 6-án (Fotó: AFP/Vyacheslav Oseledko)

Magyarország 2018 óta megfigyelő tagja a Türk Államok Szervezetének – a türk együttműködés azonban ennél jóval régebb óta zsinórmértéke a magyar külpolitikának. Sőt mondhatjuk, hogy egyike a legkorábbi magyar külpolitikai programoknak.

A türk együttműködés világnézeti alapjait Magyarországon ugyanis a turanizmus 19. századi szellemi öröksége nyújtja, melyet bár a kor meghaladott, el nem tűnt maradéktalanul a magyar politikai gondolkodásból. A nemzetközi kapcsolatok egyetemes történetében is kiemelkedik az a folytonosság, melyet a magyar–török kapcsolatok mutatnak, amelyek gyökerei egészen az 1848–49-es szabadságharcig nyúlnak vissza.

A Türk Államok Szervezete egyre aktívabb szereplő geopolitikai téren is, mondta lapunknak Kránitz Péter Pál, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója.

A Türk Államok Szervezete nem kisebb ambíciót táplál, mint egy önálló pólussá válni az új multipoláris világrendben. Nem alaptalan, hiszen együtt a világ harmadik legnagyobb energiaszolgáltatóját adják, Törökországé a NATO második legnagyobb hadserege, együtt a világ 14. legnagyobb gazdaságát alkotják, az öt tagállam óriási, 4,2 millió négyzetkilométernyi területet ölel fel.

Kránitz Péter Pál (Fotó: Magyar Külügyi Intézet)

A szakértő arról is beszélt, hogy a türk együttműködés szinte minden területre kiterjed: kereskedelem, szállítmányozás, befektetések, kultúra, oktatás, kutatás-fejlesztés, sőt egyre hangsúlyosabb a védelmi, katonai és védelemipari együttműködés is. Üzbegisztán például nem tagja egyetlen nemzetközi védelempolitikai együttműködésnek sem, ezért Törökországgal épít ki erre vonatkozó mechanizmusokat.

A közös identitáson és kultúrán alapuló tömörülésnek nagy a kohéziós ereje, tavaly például közös ábécét dolgoztak ki, ami a nagyszámú oroszországi és kínai török ajkú lakosság potenciális nemzeti és pántürk mozgalmait erősítheti. Törökországon kívül azonban az összes türk állam szárazföldi ország, s rendkívül kitettek elsősorban az orosz, de a közép-ázsiai államok a kínai gazdasági-politikai befolyásnak is, így a türk államok szoros politikai-védelmi együttműködése egyelőre csak jelentős geopolitikai korlátok között lehetséges.

– tette hozzá a szakértő.

A türk együttműködés a 2010-ben meghirdetett keleti nyitás egyik oszlopos programja

Magyarország elutasítja a hidegháborús reglobalizációt, a nemzetközi gazdasági-politikai tömbök különválását, és igyekszik pragmatikus kapcsolatokat fenntartani a világgazdaság valamennyi értékes szereplőjével. Mióta Magyarország 2010-ben megkezdte globális nyitását, partnerségi megállapodásokat írt alá többek között az ASEAN-nal és a Szuezi-csatorna gazdasági övezettel. Emellett megerősítette kétoldalú kapcsolatait olyan országokkal, mint Dél-Korea, Japán és India, és 2015-ben az első EU-tagállam lett, amely csatlakozott Kína Övezet és Út kezdeményezéséhez.

– mutatott rá a Kránitz Péter Pál.

A globális nyitás eredményeként megnőtt a nem uniós külföldi tőke beáramlása Magyarországra. 2019-ben Dél-Korea megelőzte Németországot a Magyarországra irányuló külföldi befektetések volumenét tekintve, és azóta is az ázsiai gazdaságok a legnagyobb befektetők Magyarországon. Dél-Korea volt a legnagyobb közvetlen külföldi tőkebefektető Magyarországon 2021-ben és 2022-ben, míg 2020-ban, 2023-ban és 2024-ben Kína állt az első helyen. 2023-ban az EU-ban befektetett kínai tőke 44 százaléka Magyarországra irányult.

A Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója szerint a keleti nyitás részeként értelmezhető a türk együttműködés is, amely elsősorban az energetikai együttműködés szempontjából fontos, de kereskedelmi, munkaerőpiaci és védelmi szempontból is jelentős.

„A gázbiztonság új dinamikája: regionális perspektívák” című plenáris ülés az Isztambuli Energiafórumon, Isztambulban, Törökországban, 2024. november 22-én (Fotó: Anadolu/AFP/Arif Hudaverdi Yaman)

Ne feledjük, a 2024-ben Magyarországon felhasznált földgáz több mint 80 százaléka Törökországon keresztül érkezett hazánkba. Az MVM története legnagyobb beruházását 2024-ben Azerbajdzsánban hajtotta végre: 5 százalékos részesedést szerzett a világ egyik legnagyobb gázmezején, a Shah Denizben, amely lehetővé tenné Magyarország számára, hogy évente 1,45 milliárd köbméter földgázt importáljon – ez az éves hazai import egyötöde. Ezzel Azerbajdzsán Magyarország második legnagyobb földgázexportőre lenne Oroszország után, és jelentősen csökkenhetne Magyarország energiafüggősége Oroszországtól, összhangban az EU orosz energiaforrások importjára vonatkozó politikájával.

A Mol-csoport 9,57 százalékos részesedéssel rendelkezik az azerbajdzsáni Azeri-Chirag-Gunashli kőolajmezőben, valamint 8,9 százalékos tényleges részesedéssel a Baku–Tbiliszi–Ceyhan csővezetékben. A Mol-csoport Kazahsztán földgáztermelésébe is befektetett, 27,5 százalékos részesedést szerzett a Rozskovszkoje szárazföldi gáz- és kondenzátummezőben.

Magyarország részese az EU által is támogatott zöldenergetikai projektnek, amely Azerbajdzsánból Grúzián és Románián, valamint egy, a Fekete-tenger alatt futó vezetéken keresztül, megújuló energiaforrásból származó áramot importálna 2029-től. Ezek a beruházások és együttműködések mind nagyban hozzájárulnak Magyarország energiafüggetlenségéhez, az orosz energiáról való leváláshoz és általában a diverzifikációhoz, tehát az olcsó lakossági és ipari energiafogyasztás megteremtéséhez.

A türk államok lakossága (Magyarország nélkül) 170 millió, de 2050-re eléri a 200 milliót, ami kölcsönösen hasznos munkaerőpiaci együttműködést és növekvő exportpiacokat kínálhat.

A védelmi együttműködésben ki kell emelni a Magyarországon gyártott, török–magyar technológiával megvalósuló Gidrán harcjárműveket, a török drónok lehetséges magyar akvizícióját, a katonai kiképzési, oktatási együttműködést Törökországgal, Azerbajdzsánnal és Üzbegisztánnal. Ne feledjük, Törökország NATO-szövetségesünk, a legerősebb Eurázsiában, ráadásul az egyetlen »akadály« az EU és több millió szíriai menedékkérő között.

– hívta fel a figyelmet.

Hogyan látják a türk államok Magyarország szerepét?

A szakértő kiemelte: Nagyra becsülik a magyar kormányfőt, hogy egy európai, keresztény ország politikai vezetőjeként büszkén vállal közösséget a türk népekkel.

Orbán Viktor tavaly el is nyerte a TÁSZ legnagyobb kitüntetését, a Türk Világ Legfelsőbb Rendjét, amiért „megerősítette a türk népek egységét.

Szadir Japarov kirgizisztáni elnök a Türk Békerend Legfelsőbb Érdemrendjét adományozza Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek a Türk Államok Szervezetének 11. csúcstalálkozóján (Fotó: AFP/ Vyacheslav Oseledko)

Arról is beszélt Kránitz Péter Pál, hogy Magyarország egyszerre kulturális híd, gazdasági partner és politikai szövetséges is a szervezeten belül.

– Magyarország EU-tagsága rendkívül nagy tőkét jelent a türk államok, különösen Törökország és Azerbajdzsán számára. A magyar EU-elnökség vette újra az Európai Tanács napirendjére a török–EU vízumliberalizációt és a vámunió megújítását. Magyarország együttműködött Törökországgal a NATO-bővítés körüli vitában 2022-ben és 2023-ban. Magyarország megannyi alkalommal vétóval élt a tanácsban az Azerbajdzsánnal és Grúziával szembeni politikai törekvések során. Gazdasági partnerként is fontos szerepet vállal Magyarország, jelentős tőkeberuházásokat hajt végre Azerbajdzsánban és Közép-Ázsiában a mezőgazdaságtól a kőolaj- és földgázkitermelésen át a könnyűipari termelésig.

A kulturális együttműködés is rendkívül fontos, különösen a felsőoktatás és kutatás terén, a türk államokból évi mintegy ezer diák kap Magyarországtól ösztöndíjat felsőoktatási tanulmányaik magyarországi folytatása céljából.

– folytatta. Az MVM és a Mol-csoport nagyon erősen jelen van Azerbajdzsánban, a Hell szintén gyárat épít Azerbajdzsánban, Kazahsztánban szintén Mol-kitermelési koncessziók vannak, Üzbegisztánban pedig az ötödik legnagyobb bankot vette meg az OTP-csoport, és emellett nagyon aktív együttműködés folyik a térségben a kutatás-fejlesztés és a felsőoktatás terén is.

A Mol és az MVM azerbajdzsáni és kazahsztáni beruházásai, valamint az, hogy az OTP az első külföldi szereplőként betörhetett az üzbég bankszektorba, nem jöhetett volna létre, ha a döntéshozói szinten korábban nem alakul ki bizalmi kapcsolat, ha a magyar kormányzati háttérintézetek, például az Exportfejlesztési Ügynökség révén nem lépnek kapcsolatba a türk államok és Magyarország piaci szereplői.

– hangsúlyozta a szakértő.

A Wizzair az egész Dél-Kaukázusban piacvezető, amelyhez szintén szükséges volt a politikai szintű egyetértés – a Budapest–Jereván közvetlen járatról is például az örmény államfő magyarországi látogatása után döntöttek. Vannak olyan szereplők is, mint a Richter Gedeon, amelyek már évtizedek óta jelentős piaci részesedést élveznek a régióban.

– összegezte Kránitz Péter Pál.

Borítókép: Orbán Viktor magyar miniszterelnök részt vesz a Türk Államok Szervezetének 11. csúcstalálkozóján a biskeki Intymak Ordo állami rezidencián 2024. november 6-án (Fotó: AFP/Vyacheslav Oseledko)