Magyarország megbecsült tagja a Türk Államok Szervezetének
– Magyarország egyszerre kulturális híd, gazdasági partner és politikai szövetségese is a türk államoknak. Az egyre inkább prosperáló kapcsolat ezen országokkal az együttműködés számos területére kiterjed – mondta lapunknak Kránitz Péter Pál, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója.
Orbán Viktor magyar miniszterelnök részt vesz a Türk Államok Szervezetének 11. csúcstalálkozóján a biskeki Intymak Ordo állami rezidencián 2024. november 6-án Fotó: Vyacheslav Oseledko Forrás: AFP
Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.
2025. május 20–21-én Budapesten rendezik meg a Türk Államok Szervezetének informális csúcstalálkozóját. A találkozó célja, hogy Magyarország megerősítse közvetítő szerepét Kelet és Nyugat között, valamint hogy a tagállamok képviselői meghatározzák a szervezet jövőbeni stratégiai irányvonalait.
A Türk Államok Szervezetének 11. csúcstalálkozója a biskeki Intymak Ordo állami rezidencián, 2024. november 6-án (Fotó: AFP/Vyacheslav Oseledko)
Magyarország 2018 óta megfigyelő tagja a Türk Államok Szervezetének – a türk együttműködés azonban ennél jóval régebb óta zsinórmértéke a magyar külpolitikának. Sőt mondhatjuk, hogy egyike a legkorábbi magyar külpolitikai programoknak.
A türk együttműködés világnézeti alapjait Magyarországon ugyanis a turanizmus 19. századi szellemi öröksége nyújtja, melyet bár a kor meghaladott, el nem tűnt maradéktalanul a magyar politikai gondolkodásból. A nemzetközi kapcsolatok egyetemes történetében is kiemelkedik az a folytonosság, melyet a magyar–török kapcsolatok mutatnak, amelyek gyökerei egészen az 1848–49-es szabadságharcig nyúlnak vissza.
A Türk Államok Szervezete egyre aktívabb szereplő geopolitikai téren is, mondta lapunknak Kránitz Péter Pál, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója.
A Türk Államok Szervezete nem kisebb ambíciót táplál, mint egy önálló pólussá válni az új multipoláris világrendben. Nem alaptalan, hiszen együtt a világ harmadik legnagyobb energiaszolgáltatóját adják, Törökországé a NATO második legnagyobb hadserege, együtt a világ 14. legnagyobb gazdaságát alkotják, az öt tagállam óriási, 4,2 millió négyzetkilométernyi területet ölel fel.
A szakértő arról is beszélt, hogy a türk együttműködés szinte minden területre kiterjed: kereskedelem, szállítmányozás, befektetések, kultúra, oktatás, kutatás-fejlesztés, sőt egyre hangsúlyosabb a védelmi, katonai és védelemipari együttműködés is. Üzbegisztán például nem tagja egyetlen nemzetközi védelempolitikai együttműködésnek sem, ezért Törökországgal épít ki erre vonatkozó mechanizmusokat.
A közös identitáson és kultúrán alapuló tömörülésnek nagy a kohéziós ereje, tavaly például közös ábécét dolgoztak ki, ami a nagyszámú oroszországi és kínai török ajkú lakosság potenciális nemzeti és pántürk mozgalmait erősítheti. Törökországon kívül azonban az összes türk állam szárazföldi ország, s rendkívül kitettek elsősorban az orosz, de a közép-ázsiai államok a kínai gazdasági-politikai befolyásnak is, így a türk államok szoros politikai-védelmi együttműködése egyelőre csak jelentős geopolitikai korlátok között lehetséges.
– tette hozzá a szakértő.
A türk együttműködés a 2010-ben meghirdetett keleti nyitás egyik oszlopos programja
Magyarország elutasítja a hidegháborús reglobalizációt, a nemzetközi gazdasági-politikai tömbök különválását, és igyekszik pragmatikus kapcsolatokat fenntartani a világgazdaság valamennyi értékes szereplőjével. Mióta Magyarország 2010-ben megkezdte globális nyitását, partnerségi megállapodásokat írt alá többek között az ASEAN-nal és a Szuezi-csatorna gazdasági övezettel. Emellett megerősítette kétoldalú kapcsolatait olyan országokkal, mint Dél-Korea, Japán és India, és 2015-ben az első EU-tagállam lett, amely csatlakozott Kína Övezet és Út kezdeményezéséhez.
– mutatott rá a Kránitz Péter Pál.
A globális nyitás eredményeként megnőtt a nem uniós külföldi tőke beáramlása Magyarországra. 2019-ben Dél-Korea megelőzte Németországot a Magyarországra irányuló külföldi befektetések volumenét tekintve, és azóta is az ázsiai gazdaságok a legnagyobb befektetők Magyarországon. Dél-Korea volt a legnagyobb közvetlen külföldi tőkebefektető Magyarországon 2021-ben és 2022-ben, míg 2020-ban, 2023-ban és 2024-ben Kína állt az első helyen. 2023-ban az EU-ban befektetett kínai tőke 44 százaléka Magyarországra irányult.
A Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója szerint a keleti nyitás részeként értelmezhető a türk együttműködés is, amely elsősorban az energetikai együttműködés szempontjából fontos, de kereskedelmi, munkaerőpiaci és védelmi szempontból is jelentős.
„A gázbiztonság új dinamikája: regionális perspektívák” című plenáris ülés az Isztambuli Energiafórumon, Isztambulban, Törökországban, 2024. november 22-én (Fotó: Anadolu/AFP/Arif Hudaverdi Yaman)
Ne feledjük, a 2024-ben Magyarországon felhasznált földgáz több mint 80 százaléka Törökországon keresztül érkezett hazánkba. Az MVM története legnagyobb beruházását 2024-ben Azerbajdzsánban hajtotta végre: 5 százalékos részesedést szerzett a világ egyik legnagyobb gázmezején, a Shah Denizben, amely lehetővé tenné Magyarország számára, hogy évente 1,45 milliárd köbméter földgázt importáljon – ez az éves hazai import egyötöde. Ezzel Azerbajdzsán Magyarország második legnagyobb földgázexportőre lenne Oroszország után, és jelentősen csökkenhetne Magyarország energiafüggősége Oroszországtól, összhangban az EU orosz energiaforrások importjára vonatkozó politikájával.
A Mol-csoport 9,57 százalékos részesedéssel rendelkezik az azerbajdzsáni Azeri-Chirag-Gunashli kőolajmezőben, valamint 8,9 százalékos tényleges részesedéssel a Baku–Tbiliszi–Ceyhan csővezetékben. A Mol-csoport Kazahsztán földgáztermelésébe is befektetett, 27,5 százalékos részesedést szerzett a Rozskovszkoje szárazföldi gáz- és kondenzátummezőben.
Magyarország részese az EU által is támogatott zöldenergetikai projektnek, amely Azerbajdzsánból Grúzián és Románián, valamint egy, a Fekete-tenger alatt futó vezetéken keresztül, megújuló energiaforrásból származó áramot importálna 2029-től. Ezek a beruházások és együttműködések mind nagyban hozzájárulnak Magyarország energiafüggetlenségéhez, az orosz energiáról való leváláshoz és általában a diverzifikációhoz, tehát az olcsó lakossági és ipari energiafogyasztás megteremtéséhez.
A türk államok lakossága (Magyarország nélkül) 170 millió, de 2050-re eléri a 200 milliót, ami kölcsönösen hasznos munkaerőpiaci együttműködést és növekvő exportpiacokat kínálhat.
A védelmi együttműködésben ki kell emelni a Magyarországon gyártott, török–magyar technológiával megvalósuló Gidrán harcjárműveket, a török drónok lehetséges magyar akvizícióját, a katonai kiképzési, oktatási együttműködést Törökországgal, Azerbajdzsánnal és Üzbegisztánnal. Ne feledjük, Törökország NATO-szövetségesünk, a legerősebb Eurázsiában, ráadásul az egyetlen »akadály« az EU és több millió szíriai menedékkérő között.
– hívta fel a figyelmet.
Hogyan látják a türk államok Magyarország szerepét?
A szakértő kiemelte: Nagyra becsülik a magyar kormányfőt, hogy egy európai, keresztény ország politikai vezetőjeként büszkén vállal közösséget a türk népekkel.
Orbán Viktor tavaly el is nyerte a TÁSZ legnagyobb kitüntetését, a Türk Világ Legfelsőbb Rendjét, amiért „megerősítette a türk népek egységét.
Szadir Japarov kirgizisztáni elnök a Türk Békerend Legfelsőbb Érdemrendjét adományozza Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek a Türk Államok Szervezetének 11. csúcstalálkozóján (Fotó: AFP/ Vyacheslav Oseledko)
Arról is beszélt Kránitz Péter Pál, hogy Magyarország egyszerre kulturális híd, gazdasági partner és politikai szövetséges is a szervezeten belül.
– Magyarország EU-tagsága rendkívül nagy tőkét jelent a türk államok, különösen Törökország és Azerbajdzsán számára. A magyar EU-elnökség vette újra az Európai Tanács napirendjére a török–EU vízumliberalizációt és a vámunió megújítását. Magyarország együttműködött Törökországgal a NATO-bővítés körüli vitában 2022-ben és 2023-ban. Magyarország megannyi alkalommal vétóval élt a tanácsban az Azerbajdzsánnal és Grúziával szembeni politikai törekvések során. Gazdasági partnerként is fontos szerepet vállal Magyarország, jelentős tőkeberuházásokat hajt végre Azerbajdzsánban és Közép-Ázsiában a mezőgazdaságtól a kőolaj- és földgázkitermelésen át a könnyűipari termelésig.
A kulturális együttműködés is rendkívül fontos, különösen a felsőoktatás és kutatás terén, a türk államokból évi mintegy ezer diák kap Magyarországtól ösztöndíjat felsőoktatási tanulmányaik magyarországi folytatása céljából.
– folytatta. Az MVM és a Mol-csoport nagyon erősen jelen van Azerbajdzsánban, a Hell szintén gyárat épít Azerbajdzsánban, Kazahsztánban szintén Mol-kitermelési koncessziók vannak, Üzbegisztánban pedig az ötödik legnagyobb bankot vette meg az OTP-csoport, és emellett nagyon aktív együttműködés folyik a térségben a kutatás-fejlesztés és a felsőoktatás terén is.
A Mol és az MVM azerbajdzsáni és kazahsztáni beruházásai, valamint az, hogy az OTP az első külföldi szereplőként betörhetett az üzbég bankszektorba, nem jöhetett volna létre, ha a döntéshozói szinten korábban nem alakul ki bizalmi kapcsolat, ha a magyar kormányzati háttérintézetek, például az Exportfejlesztési Ügynökség révén nem lépnek kapcsolatba a türk államok és Magyarország piaci szereplői.
– hangsúlyozta a szakértő.
A Wizzair az egész Dél-Kaukázusban piacvezető, amelyhez szintén szükséges volt a politikai szintű egyetértés – a Budapest–Jereván közvetlen járatról is például az örmény államfő magyarországi látogatása után döntöttek. Vannak olyan szereplők is, mint a Richter Gedeon, amelyek már évtizedek óta jelentős piaci részesedést élveznek a régióban.
Borítókép: Orbán Viktor magyar miniszterelnök részt vesz a Türk Államok Szervezetének 11. csúcstalálkozóján a biskeki Intymak Ordo állami rezidencián 2024. november 6-án (Fotó: AFP/Vyacheslav Oseledko)
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
Türk Tanács csúcstalálkozója Budapesten
