Kiterjedt hálózattal próbálták befolyásolni a lengyel választásokat Korányiék

A Tényellenőr cikke szerint a Korányi Dávid vezette amerikai székhelyű Action for Democracy (A4D) jelentős szerepet játszott a 2023-as lengyel parlamenti és a 2025-ös elnökválasztások befolyásolásában. A szervezet összesen 1,012 millió dollárt (kb. 358 millió forintot) juttatott 14 lengyel civil szervezetnek, amelyek elsősorban a Donald Tusk vezette ellenzéki koalíció kampányát támogatták.

Korányi Dávid (Forrás: Wikipédia)

A lengyel baloldali jelölt mögött ugyanaz a nemzetközi pénzügyi hálózat tűnt fel, amely korábban a 2022-es magyarországi országgyűlési választások befolyásolására is kísérletet tett a baloldal támogatására. A Magyar Nemzet beszámolója szerint a lengyelországi ügy középpontjában két, korábban alig ismert Facebook-oldal áll, amelyek a választások első fordulóját megelőző hetekben kiemelkedően nagy összegeket fordítottak politikai hirdetésekre. Ezek a hirdetések a jobboldali jelöltet bírálták, míg az ellenzéki oldal jelöltjét kedvező színben tüntették fel – írja a Tényellenőr.

A cikk úgy véli, hogy a kampány mögött az Akcja Demokracja nevű civil szervezet aktivistái, valamint a bécsi központú Estratos Digital GmbH állhatnak. Ez utóbbi Magyarországon sem ismeretlen: elődje, a DatAdat GmbH azon a csatornán keresztül működött, amelyen keresztül több milliárd forint külföldi támogatás érkezett a hazai baloldal mögé. Ebből az Action for Democracy több mint hárommilliárd forintot juttatott Magyarországra.

Az Estratos, akárcsak elődje, továbbra is szorosan kötődik Bajnai Gordon köréhez. A cég vezetésében Szigetvári Viktor – aki korábban Bajnai kabinetfőnökeként dolgozott – és Ficsor Ádám – aki a volt kormányfő alatt titokminiszteri pozíciót töltött be – játszik meghatározó szerepet.

A lengyelországi ügy központi szereplője az Akcja Demokracja nevű szervezet, amelynek 2023-as beszámolója alapján két legnagyobb támogatója a Soros György nevéhez köthető Open Society Foundations, valamint az amerikai székhelyű Action for Democracy. Ez utóbbi szervezet – ahogyan korábban már említésre került – a 2022-es magyarországi választások során az ellenzék kampányát is támogatta. Az Action for Democracy vezetője Korányi Dávid, aki korábban Bajnai Gordon helyettes államtitkáraként tevékenykedett.

Az Akcja Demokracja neve az Action for Democracy 2023-as jelentésének egy később eltávolított mellékletében is szerepel, amely a kifizetéseket sorolta fel. Érdekes ellentmondás azonban, hogy a két szervezet eltérő összegeket tüntetett fel: míg az Akcja Demokracja saját 2023-as beszámolójában – az adott évi árfolyamon átszámolva – 54 ezer dollárnak megfelelő összeget jelölt meg adományként, addig az Action for Democracy csupán 50 ezer dolláros támogatást tüntetett fel.

A balliberális kötődésű civil szervezetek a beszámolók szerint valójában pártszerű tevékenységet folytatnak.

 Az Action for Democracy 2023-as jelentésében részben azt is ismerteti, hogy Lengyelországban milyen célokra használták fel a támogatásaikat. A leírt programok egyik központi eleme a „Get Out the Vote” (GOTV) típusú kampányok hangsúlyozása volt – ezek lényege, hogy a választási részvétel növelését célozzák, különösen a politikailag passzív csoportok mozgósításával.

Ez olyan tevékenység, amit a demokratikus versenyeken általában maguk a pártok és azok aktivistái végeznek. Klasszikus példák erre a reklámkampányok, lakossági fórumok szervezése, utcai jelenlét (például pultozás, plakátragasztás), valamint az online kampánytevékenységek.

Miközben korábban ezek a feladatok elsősorban a választásokon induló pártokhoz tartoztak, az Action for Democracy úgy értékeli, hogy történelmi eredményeket értek el a választói mozgósításban – mégpedig az általuk támogatott civil szervezetek révén.

Önmagában véve a választási részvétel ösztönzése a civil szféra részéről méltányolandó cél, feltéve, hogy azt pártsemleges módon, valódi, alulról szerveződő civil szereplők végzik. Azonban, ha megvizsgáljuk a támogatásban részesülő szervezetek listáját, világossá válik, hogy ezek az erőforrások nem független politikai edukációt, hanem kifejezetten kampánycélokat szolgáltak.

Ráadásul az érintett NGO-k működése és célrendszere sokkal inkább hasonlít professzionális politikai lobbiszervezetekére, mint hagyományos civil szervezetekére, amelyek a társadalom különböző rétegeiből spontán módon jönnek létre.

A jelentés a 2023-as évre vonatkozik, és a Lengyelországra vonatkozó részben nyíltan utal „a választás” eredményeire, ami világosan jelzi: az Action for Democracy nem is titkolta, hogy a támogatások célja a 2023-as lengyel parlamenti választások befolyásolása volt. A szervezet a helyi civil hálózatokon keresztül próbálta elősegíteni a progresszív-globalista politikai erők sikerét.

Az, hogy az általuk támogatott struktúrák az idei elnökválasztás során is megjelentek Lengyelországban, arra utal, hogy az A4D nem pusztán egyszeri akcióként tekint ezekre a beavatkozásokra, hanem hosszú távú politikai projektként kezeli azokat az országokat, ahol egyszer már aktív szerepet vállalt.

Borítókép: Korányi Dávid (Forrás: Wikipédia)