Kényszersorozás, megalázás, halálesetek – jogsértő gyakorlatra épül Ukrajna hadkötelezettségi rendszere

Brutális eszközökkel, gyakran erőszakkal soroz be civileket Ukrajna – figyelmeztet legújabb közleményében az Alapjogokért Központ. A szervezet szerint az ukrán mozgósítás nemcsak emberi jogokat sért, de ellentétes Ukrajna saját alkotmányával és törvényeivel is. A kárpátaljai magyarság különösen kiszolgáltatott helyzetben van – tragikus példája ennek Sebestyén József ügye.

Zelenszkij a bizalmasait ültette az ukrán állami pozíciókba Fotó: IDA MARIE ODGAARD

Egy tragédia, amely jelképpé vált 

A központ külön kiemeli Sebestyén József esetét, aki – mint írják – magyar és uniós állampolgárként lett áldozata a brutális mozgósításnak. A kétgyermekes családapát kényszersorozás közben bántalmazták, és sérüléseibe belehalt. 

A katonák gúnyolódtak rajta, és videóra vették, amint a földön könyörög az életéért – derül ki a közleményből.

Miközben az ukrán hatóságok tagadják a jogsértéseket, az Európai Unió mélyen hallgat, noha – az Alapjogokért Központ hangsúlya szerint – egy uniós állampolgár megalázása és halála történt egy állami szerv túlkapása miatt.

Nem elszigetelt eset 

Az Alapjogokért Központ álláspontja szerint Sebestyén József tragédiája nem egyedi. Egyre több jelentés és videó lát napvilágot erőszakos sorozásokról, rendőri zaklatásokról, elhurcolásokról – sok esetben azok ellen, akik nem akartak a frontvonalra kerülni.

A közlemény felidézi, hogy Michael O’Flaherty, az Európa Tanács emberi jogi biztosa is súlyos aggodalmát fejezte ki az ukrán mozgósítás kapcsán. Júliusi nyilatkozatában O’Flaherty kínzásokról, embertelen bánásmódról és halálesetekről beszélt, valamint kijelentette: zéró toleranciának kell érvényesülnie minden jogsértéssel szemben – különösen egy olyan országban, amely EU-s tagságra vágyik.

Nemzetközi és alkotmányos jogsértés 

A központ emlékeztet: Ukrajna a mozgósítás során sorozatosan megsérti többek között:

• az Emberi jogok európai egyezményét,
• az EU alapjogi chartáját,
• valamint saját alkotmányának 3., 28., 102. és 116. cikkét.

Az ukrán törvények ugyan lehetővé teszik a hadkötelezettség alóli kibújás miatti szabálysértési eljárást, ám sehol nem teszik lehetővé azt az aránytalan, erőszakos és megalázó bánásmódot, amely az utóbbi hónapokban rendszeressé vált. A kegyetlen fellépések, a súlyos testi sértések, sőt halálos kimenetelű bántalmazások – mint Sebestyén József esete – a nemzetközi emberi jogi normák durva megsértését jelentik.

Az EU hallgat, Kijev tagad 

Az Alapjogokért Központ szerint egy – különösen uniós tagságra törekvő – országban minden állami-hatósági túlkapás után jogállami normák szerinti, átlátható vizsgálatnak kellene következnie, a felelősök büntetőjogi felelősségre vonásával. A közlemény szerint ez még indokoltabb lenne akkor, ha az áldozat egy kiszolgáltatott helyzetű nemzeti kisebbség tagja, és származása vélhetően az elkövetett bűncselekmény egyik motivációs tényezője volt.

Ehelyett azonban – hangsúlyozzák – Ukrajna tagad, Brüsszel hallgat, és az EU-s vezetők nem lépnek fel, noha egy magyar uniós állampolgárt vertek agyon ukrán katonák.

Borítókép: Zelenszkij és Ursula von der Leyen (AFP)