Ebben a tényfeltáró dokumentumfilmben például – melynek címe „Monaco hadtest” –, azt láthatjuk, hogy az ukrán üzletemberek, parlamenti képviselők, politikusok miként élnek boldogan nyugaton, távol a háborútól. Luxusautók, luxusvillák, hajókázás, kaszinózás messze a fronttól.
Az érem másik oldala
Azonban nem mindenkinek volt ekkora szerencséje, hogy Lamborghinivel és Mercedesszel, utazótáskákba rejtett és nem rejtett dollármilliókkal kijusson Ukrajnából. Míg egyesek a francia Riviérán és a Maldív-szigeteken tengetik hétköznapjaikat, addig az átlag ukrán férfinak a front jutott. Mindennapossá váltak a katonatemetések. A sírkertekben kialakított katonai parcellák zászlóerdői pedig egyre számosabbak. Miután egy honvédsír mellé kötelező kitenni az ukrán zászlót, így a hatalomnak is egyre nehezebb letagadnia a veszteségeket, melyek lassan két évvel a háború kitörése után is hadititoknak számítanak. Már nem egyszerűen a sírok, hanem a zászlóerdők gyarapodnak.
Az emberek a katonatemetésekről szóló videókat a közösségi oldalakra, a Facebookra, a TikTokra, és a Telegramra töltik fel. Sokszor a családtagok, feleségek sírva, sokkos állapotban kommentálják sétájukat a zászlóerdők között. Ebben az egyik lembergi sírkertben készült videóban egy nő sírva teszi fel a kérdést, hogy miért kell a fiatal férfiakat elhurcolni? Miért kell meghalniuk? Ezt szerinte nem szabad megengedni, nem szabad több fiatalnak meghalnia.




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!